Hidvéghi: Magyar Péter minden valószínűség szerint külföldi megbízást teljesít
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
Folytatódnak a tárgyalások a kormány és Brüsszel között: információink szerint Navracsics Tibor ma ismét tárgyalóasztalhoz ül az Európai Bizottság képviselőivel.
Brüsszelbe utazott Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter, hogy szerdán folytassa a tárgyalásokat a Magyarországnak járó uniós források jövőjéről Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős, Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős, valamint Mariya Gabriel oktatási uniós biztossal – értesült a Mandiner.
Ismert, hogy
egyelőre több követelmény esetében maradtak nyitott kérdések.
Az egyik vitás területet az Erasmus- és Horizont-programokat blokkoló összeférhetetlenségi kritériumok jelentik, amelyek kapcsán az év elején robbant a bomba: nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, illetve amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A problémát elsősorban az jelentette, hogy kormánytagok, kormánytisztviselők is részt vesznek az intézmények ellenőrzésében a kuratóriumokban.
A kormány aztán az uniós források megszerzése érdekében, a Bizottsággal folytatott tárgyalások alapján döntött: lemond az egyetemi kuratóriumokban betöltött pozíciójáról Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor – az érintettek február 15-vel távoztak a posztról, és a kormány ugyanezt várta el az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.
Ám ez még nem bizonyult elegendőnek: Navracsics a március eleji tárgyalásokat követően közölte, az Európai Bizottság szélesebb körben, nemcsak miniszterek és államtitkárok, hanem további politikusok, országgyűlési képviselők, valamint polgármesterek esetében is szorgalmazza az összeférhetetlenséget. Az időtartammal kapcsolatban pedig az EB szerencsésebbnek tartaná, ha a kuratóriumi tagság kétszer négy évre szólhatna. „Most ismét készítünk egy anyagot, erről valamikor március végén, április elején tárgyalunk ismét” – fogalmazott akkor a Magyar Nemzetnek.
Az uniós források blokkolása kapcsán a másik vitás ügy az igazságügyi reform kérdése, amelyhez a kabinet szerint a végponthoz közelednek a tárgyalások. Magyarország minden, az Európai Bizottság által szabott elvárást teljesít péntekig – közölte múlt héten Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán, Navracsics pedig arról beszélt egy interjúban, hogy az Országgyűlés nem a március 31-i határidővel, hanem pár nappal később fogja elfogadni a szükséges törvénycsomagot, ami az Európai Bizottság tudtával, sőt aktív támogatásával történt.
„Az egészen biztos, hogy 2023-ban megérkeznek az uniós források”
– szögezte le a miniszter az InfoRádióban, hozzátéve, ő még abban is bízik, hogy egy részükhöz már az év első felében hozzájutunk az összeghez.
Navracsics egyébként az Egyensúly Intézet „Magyarország jövő időben” nevű konferenciáján kedden emlékeztetett, bár az Orbán-kormány azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak az unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon 2030-ra, ennek a teljesítését el is halaszthatjuk az uniós források elakadása miatt, így szerinte azt is mondhatnánk, hogy az Európai Bizottság akadályozza a cél teljesítését.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor