Újra hazánkat vegzálná az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának a delegációja.
Magyarországra látogat május 15–17. között az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának a delegációja, hogy az uniós támogatások felhasználását ellenőrizzék – írta a Magyar Nemzet.
A lap kiemelte, hogy a küldöttség tagja Cseh Katalin, a Momentum, Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselői, valamint
Daniel Freund zöld EP-képviselő is, aki egyértelművé tette: „ha Magyarország nem változtat a hozzáállásán, továbbra sem kapja meg az EU-s pénzeket”.
A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy nemrég milliárdos értéket meghaladó vagyont foglalt le a nyomozó hatóság a Cseh Katalinék botrányában meggyanúsított személy érdekeltségeinél, ennek ellenére a Momentum európai parlamenti képviselője megfigyelőként tagja az EP költségvetési ellenőrző bizottság delegációjának. A delegációt Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnöke vezeti – tette hozzá a lap.
A portál értesülései szerint május 17-én Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is találkozik a küldöttséggel. A hírek szerint a miniszter mellett a küldöttség találkozik még többek között Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság vezetőjével, valamint Karácsony Gergely főpolgármesterrel, illetve több parlamenti bizottsággal, oknyomozó újságírókkal és civil szervezetekkel is. A delegáció továbbá megbeszéléseket folytat többek között az Országgyűlés gazdasági bizottságával, igazságügyi bizottságával, európai ügyek bizottságával és költségvetési bizottságával is. A képviselők a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is egyeztetnek majd.
A Magyar Nemzet megkeresésére az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának Sajtóosztálya azt közölte: „a küldöttség, Monika Hohlmeier vezetésével
az EU-s költségvetés védelmével és a jogállamisági feltételességi mechanizmussal kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről tájékozódik.
A képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat is meg akarják vizsgálni.”
A lap szerint tehát az igazságszolgáltatási jogszabályok módosítása és a további vállalások teljesítése ellenére sem biztos, hogy Magyarország hozzáférhet a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló kohéziós források zárolt részéhez. A Magyar Nemzet idézi Gwendoline Delbos-Corfield zöld EP-képviselőt, aki a Twitteren nemrég azt írta: „az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalások átláthatatlansága aggasztó, a 13 milliárd euró felszabadítása pedig óriási hiba lenne.” Azt is hozzátette, hogy
„civilszervezetek már hónapok óta figyelmeztetik őket, hogy az igazságügyi reform messze nem elégséges és átláthatatlan módon fogadják el”.
A Magyar Nemzet szerint egy ilyen szervezet lehet a Magyar Helsinki Bizottság, amely az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a K-Monitorral, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarországgal pontról pontra értékelte a magyar kormány által a hiányosságok orvoslása érdekében eddig megtett intézkedéseket.
Következtetésük pedig az, hogy „a kormány 2023 első negyedévének végéig nem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét” – tette hozzá a lap.
Nyitókép: Twitter
Melyik az öt legfontosabb európai ügy, amelynek jövőbeli kezelése a voksolás eredményétől függ? Melyik frakció lesz a Fidesz uniós pártcsaládja? A Fidesz EP-delegációjának elnökét kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A kínai kémvádak ügyében nyomoznak. Maximilian Krah egy másik volt munkatársát Németországban már letartóztatták, Kínának kémkedett.
Páratlanul erős görbe tükröt állítottak a német EP-képviselő elé.
„Ezek az Orbán-kormány eredményei” – írta Daniel Freund.
Meggyőzte őket az akcióterv első lépésének végrehajtása, Magyarország esetében hét hónapot vizsgálódtak.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Egy heves palesztinbarát tüntetés miatt volt szükséges az óvintézkedés.
Hszi Csin-pingnek az Európa-napra időzített budapesti látogatása hatalmas szégyen.
