Huszonkétezer ember állt ki a szakmai álláspontja miatt a közelmúltban megtámadott professzor emerita mellett, akinek értékvédők hétfőn adták át a támogató aláírásokat. Az eseményen a Mandiner is jelen lehetett.
Amint arról a Mandiner is részletesen beszámolt, lejárató célzattal Bagdy Emőkének ítélték idén az úgynevezett Laposföld-díjat. A jelentős tiltakozást kiváltó döntés hátterében azonban alighanem politikai okok húzódnak meg – ahogy arra lapunk is rámutatott, az „díjat” odaítélő grémium körül meglepően sok ellenzéki szereplő jelent meg az évek során, elsősorban a Momentum és a Demokratikus Koalíció részéről.
Arról is írtunk, hogy időközben az értékvédők is aktivizálták magukat: mások mellett a CitizenGO nevű keresztény-konzervatív szervezet vette védelmében a professzor emeritát, akik több mint 22 ezer aláírást gyűjtöttek össze a pszichológus védelmében. A pszichológus mellett közéleti szereplők és politikusok is szót emeltek, elítélve a Laposföld-ügy hátterében álló szándékokat és a lejáratóakciót.
Hétfő délután a CitizenGO képviselői budapesti irodájában találkoztak Bagdy Emőkével, hogy átadják neki az aláírásokat és megerősítsék kiállásukat a megtámadott tudós mellett. A több tízezer támogató nevében Faragó Renáta, a CGO kampányfelelőse úgy fogalmazott, fontos, hogy kiálljunk értékvédő szakembereink mellett, hogy kölcsönösen támogassuk egymást az ideológiavezérelt támadások közepette. Egyben köszönetet mondott a professzor emeritának, amiért fel meri vállalni szakmai véleményét nagy nyilvánosság előtt, akkor is, ha azzal támadási felületet ad a progressziónak.
A találkozó során – melyen egyetlen sajtótermékként a Mandiner vehetett részt – Bagdy Emőke arról beszélt, már fiatalon elhatározta, hogy jó célokat fog szolgálni, annak ellenére, hogy a kommunista rezsim családját üldözte, kezdetben pedig őt magát is próbálta ellehetetleníteni. „Ezeket a gyűrődéseket megszoktam. Hogy engem ilyen vagy olyan koholt vádak alapján támadnak, nem újdonság. Ma is konok vagyok és eltökélt és ha ellenszelet érzek, akkor számomra vonzó kihívás, hogy felvegyem a kesztyűt”, válaszolta.
Mint mondta, vallását gyakorló keresztényként egyedül Istent féli, emberektől nem tart. Ezért az ütéseket, túl azon, hogy megszokta őket, már nem is nagyon érzi, főleg, mert azt látja, hogy indulattól fűtött akciókról van szó. A támadások igazi indokaként a „tehetetlenség gyűlöletét” azonosította, ilyenkor pedig a támadóban annyi agresszió halmozódik fel, hogy tettei „színvonal alattivá” válnak. Ő erre így reagál:
Azt hiszed, hogy megütsz, de én ütésálló vagyok”.
Bagdy Emőke szerint „identitásában sebzett” világban élünk, konzumkultúrában, amelyben a jövőre irányuló, életszerető, méltó életcélokat meghatározó emberi mivoltunkat akarják sebezni, sőt, elpusztítani bennünk. Ez a konzumkultúra függővé akar tenni mindenkit, kizárólag anyagi vonatkozásokban gondolkodik, a pénzt, a mammont pedig Isten helyére emeli. „E személyiségkárosító hatások közepette próbálunk valahogy megálljt parancsolni a káros folyamatoknak” – mutatott rá a professzor emerita, aki a rombolás kultúrájával szemben a hagyományos értékek kultúráját tartja követendőnek. Mint mondta, az ateizálódás és a szekularizáció „borzasztó pusztítást végzett az értékvilágunkban, mára egy globális értékválságban vagyunk, aminek alapja egy bizalmi válság”.
A találkozó során azt hangsúlyozta, mindannyian tudunk tenni a káros folyamatok ellen, társadalmunknak a műveltség magasabb fokára kell jutni, építeni kell a tudásalapú társadalmat, ebben pedig mindenkinek felelőssége van. „Egymást segítve kapaszkodjunk össze, mert a közösség hatalmas erőt képvisel!” – mondta Bagdy Emőke, aki szerint a közösségre is igaz, hogy cinkos, ha néma marad.
Arról is beszélt, hogy a tudomány csak egy bizonyos szintig tudja segíteni a megértést, e szint fölött pedig „már senki nem tud semmit, viszont véleménye van róla”. Ez a vélemény a világnézet, amelyben különbözünk. Az ateista világnézetre ő maga elfogadóan azt mondja, ám legyen, elfogadja azt, hogy valaki így tud létezni a világban, de ugyanezt elvárja viszonzásként is.
Az egész laposföld-ügyben az volt a döbbenetes, hogy itt szó sincs tiszteletről, véleménycseréről, a másik ember meghallgatásáról”
– mondta Bagdy Emőke, aki hozzátette, „senki ezek közül az emberek közül meg nem kérdezte, hogy én ki vagyok, mi vagyok, miért mondom azt, amit mondok”. Ez általában is rendkívül rossz hatást vált ki, mutatott rá a pszichológus, utalva arra is, az egészséges vitakultúra építése helyett gyűlöletszító, az ellenségességet szító üzenetet hordozott a „díj” odaítélése.
Álláspontja szerint magasabb rendű célokra van szükségünk, hogy megtörjük az uralkodó hedonista kultúrát. A találkozó során a CitizenGO támogatóit a társainak nevezve arról beszélt, az értékvédők közösségei biztonságot adhatnak egymásnak, megtörve azt az érzést, hogy bizonyos véleményekkel egyedül maradtunk, mert rájöhetünk, hogy valójában nagyon sokan osztják ugyanazokat az értékeket. „Sokan tekintünk egymásra pártfogón, ez pedig nagy örömet jelent” – utalt a több mint huszonkétezer támogató aláírására Bagdy Emőke.
Nyitókép: CitizenGO
Egyre több magyar zsidó ismeri fel, hogy a tömeges muszlim bevándorlás életveszélyes az európai zsidóság számára. Veszprémy László Bernát írása.
„Vannak vitáink, másként látjuk a világot, de abban valamennyien egyetértünk, hogy az uszításnak, a gyűlöletbeszédnek nincs helye közöttünk” – olvasható a petíció leírásában.
Szerinte csak egy geg az uszítás és a gyűlöletkeltés.
Egyelőre úgy néz ki, felléphet a fesztiválon a koncertjein antiszemita jelszavakat skandáló Kneecap.
Ahogy a petícióban fogalmaznak, a Sziget Fesztivál sem kerülheti el a választ, hogy melyik értékrenddel vállal közösséget.
Közös petíciót adtak ki a magyar kulturális élet szereplői a Kneecap szigetes fellépése ellen.
Még az amerikai szövetségi ügyész szerint is példamutató volt az együttműködés.
Egy fényes tárgy szelte át az éjszakai eget, majd hatalmas villanás látszott – sokan azt gondolják, Kína lelőtt egy meteort.
