Azonban könnyen lehet, hogy
Budaházynak nem csak ezzel az üggyel, hanem egy másik eljárással is foglalkoznia kell majd a jövőben,
mivel a rendőrség egy négy évvel ezelőtti ügy kapcsán is meggyanúsította.
Az LMBTQ propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap" keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ezért csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak. A Háttér Társaság azonban feljelentést tett ellenük.
Kétszer is újraindult az eljárás
Gaudi-Nagy Tamástól közölte: a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására.
Ennek eredményeképpen tavaly májusban
csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát.
Ez a bűncselekmény kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Gaudi lapunknak jelezte, hogy egy hónappal ezelőtt az ügyben benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. A rendőrség azt jelezte feléjük, hogy tanulmányozzák az indítványt. Ezzel együtt az ügyvéd információi szerint nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek. „Bízok azonban abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást” – fogalmazott az ügyvéd.
Az indítványban Gaudi-Nagy Tamás felhívja a figyelmet: a vallomások alapján a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. A jelen büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás, amely gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, alapvetően azért történt meg, mert
a Háttér Társaság tagjai korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy alkotmányos jogát a vélemény-nyilvánításhoz egy nyilvánosan meghirdetett rendezvényen.
Miről is szólt volna a rendezvény?
A valós történeti tényállás szerint a helyszínen az egyik szervező, az eseménynek helyt adó ingatlant magában foglaló társasház utcai bejáratánál elállta az utat és megtagadta a gyanúsítottak és velük együtt más személyek beengedését, mondván, hogy „nem értenek egyet a rendezvény céljaival”. Gaudi szerint fontos kiemelni, hogy rendezvény meghirdetésében nem szerepelt, hogy nem lehet kritikai véleményt megfogalmazni és az előzetes regisztráció sem volt kötelező.