2025. január 1-től a Mathias Corvinus Collegium lesz a Mandiner tulajdonosa
Közleményben jelentette be a Mathias Corvinus Collegium, hogy 2025. januárjától az MCC lesz a Mandiner hetilap és online hírportál kiadója.
A Fővárosi Ítélőtábla terrorcselekmény elkövetésében mondta ki bűnösnek a vádlottak többségét. Az ítélethirdetés során rendőrök vonultak be a tárgyalóterembe, miután az eljáró bíró ki akarta üríttetni a termet, mert a hallgatóság elénekelte a Szózatot. Kisebb huzavona után azonban mindenki maradhatott.
Cikkünk frissül..
Ítéletet hirdetett ma másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a terrorizmussal vádolt Budaházy György és társai elleni megismételt büntetőeljárásban.
A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben kihirdetett ítéletben a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottak többségét terrorcselekmény elkövetésében.
cselekményét nem három, csak egy rendbeli, társtettesként elkövetett terrorcselekménynek minősítette. Büntetésébe beszámítják az eddig letartóztatásban, illetve bűnügyi felügyeletben eltöltött időt. Több más terhet büntetését is csökkentették, akire első fokon több, mint tíz év szabadságvesztést róttak: a másodrendű és harmadrendű vádlottat 5 és fél évre ítélte a bíróság, a negyed- és ötödrendű, valamint a nyolcadik és kilencedik rendű vádlott 5-5 évet kapott.
Ezzel együtt volt olyan vádlott, akiknek büntetését súlyosították, mivel a bíróság szerint elkövették a bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettét is. Az ítélet hat vádlott esetében jogerőre emelkedett, míg négy terhelt esetében fellebbezésnek van helye.
Az ítélet kihirdetése után a hallgatóság elénekelte a Szózatot, amelyre reagálva Török Zsolt, a bírói tanács elnöke ki akarta ürítteni a termet. A tárgyalóterembe ennek megfelelően rendőrök vonultak be, hogy foganatosítsák a bírói döntést, de rövid huzavona után mégis folytatódott az ítélet indoklásának ismertetése és mindenki bent maradhatott a teremben.
A bíróság indoklása szerint az Ítélőtábla nem értett egyet azzal a védői érveléssel, hogy az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék több eljárási szabálysértést követett el és azzal sem, hogy megsértette a pártatlanság elvét. A táblabíróság szerint az első fokú bíróság széles körű bizonyítást folytatott le.
Ugyanakkor a bíróságnak a büntetéskiszabásnál figyelembe kellett vennie, hogy több, mint 13 éve tart az eljárás,
Ahogy többször is megírtuk, az immár az eljárásban Budaházy Györgyöt és 16 társát azzal vádolják, hogy 2007-ben és 2008-ban politikusok – így Hiller István és Kóka János – ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, és ők verték meg Csintalan Sándort politikust, televíziós műsorvezetőt is.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt. A vádlottak végig tagadták a bűnösségüket.
Azóta született egy első fokú ítélet 2016-ban, amelyet hatályon kívül helyeztek 2018-ban.
miután a bíróság bizonyítottnak találta a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény elkövetését.
Rajta kívül öt vádlott kapott súlyos, több, mint tíz éves szabadságvesztést, de a terheltek többsége is letöltendő börtönt kapott.
Tavaly decemberben ugyanakkor Novák Katalin köztársasági elnök a tizenhét vádlottból hetet elnöki kegyelemben részesített: azokat, akiket a bíróság első fokon felmentett, valamint ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Az államfő ugyanakkor jelezte, hogy
A vádlottaknak jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglalója szerint a 10 vádlottra az elsőfokú ítélet alapján jelenleg 102 év kiszabott szabadságvesztés jutott, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.
Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év és 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás lehetősége – csak 2036-ban szabadulhatna.
Ahogy kegyelmi döntését indokolva Novák Katalin is emlékeztetett,
Szerinte a Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is élesen kritizálta a bíróságokat az eljárás elhúzódása miatt, de egyre többen, így például Schiffer András az LMP volt elnöke is a vádlottak mellé állt nemrég.
Nyitókép: Budaházy György a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én. (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)