Római kori orvos sírjára és teljes felszerelésére bukkantak a régészek a Jászságban

Európai viszonylatban is egyedülálló leletegyüttest, egy római kori, a Kr. u. 1. században működött orvos sírját és teljes felszerelését tárták fel a Jászságban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei.

A Jászberényhez közel, 2022-ben végzett ásatás első fázisában, a felszíni terepbejárás során először rézkori és avar leletek kerültek elő, ezt követően magnetométeres terepbeméréssel derítették fel a lelőhelyet – idézte fel a feltárás keddi budapesti sajtótájékoztatóján Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója.

Az eszközök vizsgálatából hamar felismerték, hogy ez egy római kori leletegyüttes, mégpedig egy korabeli orvos sírja, akinek felszerelését a lábai mellé, két faládikában helyezték el. A sír szinte teljesen bolygatatlan volt, leszámítva egy állatjárást, amely miatt az egyik szike átkerült a lábtól a fej mellé – tette hozzá.

A sírból fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, valamint gyógyszermaradványok láttak napvilágot. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acélpengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, amely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas – közölte Samu Levente.

Mint rámutatott, ezek az eszközök a korszak csúcsminőségét képviselik, és a korabeli viszonyok között kifejezetten komplex orvosi beavatkozások elvégzésére is alkalmasak voltak.

A radiokarbon kormeghatározás szerint a sír a Kr. u. 1. századra keltezhető, Pannonia tartomány megszervezésének időszakából – közölte, hozzátéve: a folyamatban lévő genetikai vizsgálatok remélhetőleg fényt derítenek majd a római kori orvos származására is.

Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója „világszenzációnak” nevezte egy ilyen leletegyüttes előkerülését az 1. századból az akkori Barbaricumból. A korból ugyanis mindössze egyetlen hasonló orvosi készletet tártak fel eddig, a birodalom leggazdagabb települései közé tartozó Pompeiiből. Samu Levente az MTI kérdésére elmondta,

Mint hozzátette, a genetikai kutatás mellett tervezik a csontváz izotópos vizsgálatát is, ez is segít ugyanis meghatározni, hogy helyi származású volt-e az egykori orvos. Gulyás András, a Jász Múzeum régész muzeológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az időszak a Jászságban egy átmeneti periódus lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között. A jelenlegi adatok alapján nem eldönthető, hogy a sírba helyezett orvos egy helyi, magas presztízsű vezető gyógyítására érkezett vagy a római légiók egyik hadmozdulatát kísérhette - közölte Gulyás András, hozzátéve: a leletek elemzése mellett a helyszínen folytatják a terepi feltárást is.

(MTI)

A nyitókép illusztráció. Fotó: FRISO GENTSCH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP