„Minden titkosszolgálat a saját nemzeti érdekeit tekinti elsőnek, másodiknak és harmadiknak” – mondja Horváth József, aki szerint most lépéskényszerben vannak azok a szolgálatok, akik meg akarják védeni állami vezetőiket.
Magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket is megfigyelt az amerikai hírszerzés, írtuk meg kedd reggel az Economist információi alapján. A sajtóinformációkra reagálva Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem szakértője úgy fogalmazott, „ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya”.
„Semmi meglepő sincsen abban, hogy az Egyesült Államok a világ minden országára kémkedik – még angolszász szövetségeseire is, nemhogy a »mezeibb« szövetségesekre” – írta az ügyről a minap Demkó Attila. A MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint „minden normális ország megtenné ugyanezt”, a hír pedig csak azoknak okozhatott meglepetést, „akik hisznek a mesékben”.
„Egy volt Moszad-főigazgatót idézve arra emlékeztetnék; baráti országok vannak, de baráti titkosszolgálatok nincsenek” – ezt már Horváth József mondja lapunknak. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint tudomásul kell venni, hogy
minden titkosszolgálat a saját nemzeti érdekeit tekinti elsőnek, másodiknak és harmadiknak”.
Emlékeztetett: néhány éve kiderült, hogy Angela Merkelt és a „fél német kormányt” lehallgatták az amerikaiak, bónuszként még a franciákat is. Ha technikailag képesek voltak arra, nem lepődhetünk meg, hogy bepróbálkoznak a magyar kormány kapcsán is, különösen, hogy a magyar kabinet politikája nem éppen Washington kedvére való, mutat rá a szakértő.
Kérdésünkre, hogy mekkora bizalmi válságot okozhat mindez a nyugati szövetségi rendszerben, Horváth József azt válaszolja, egy felelős politikus tisztában van azzal, hogy ha olyan politikát folytat, megfigyelhetik. Mindaz, ami kiderült, bizalmatlanságot okozhat ugyan, de ezzel számolni kell, összegez.
A megfigyelésnek és információgyűjtésnek „száz módja van”, az eddig nyilvánosságra került információk alapján pedig nem tudhatjuk, hogyan dolgoztak az amerikaiak, mondja a szakértő. Lehetett szoftveres megoldás, vagy
megcsapolhatják a hálózati rendszert is”.
Ma már az is lehetséges, hogy a megfigyelt készülék tulajdonosának meg sem kell nyitnia egy szoftvert sem, mégis aktiválódik rajta a kémszoftver. A világ vezető technikai nagyhatalmai nem osztják meg a top high-tech eszközeiket, csak akkor adják át a szövetségeseiknek, ha nekik van már egy még jobb, még modernebb, mondja Horváth József.
Arra azonban felhívja a figyelmet, most minden titkosszolgálatnak lépnie kell, hogy ezután hatékonyabban tudja megvédeni saját állami vezetőit, ennek pedig megvannak a technológiái. Amikor a Snowden-botrány kirobbant, egy „bizonyos Vlagyimir Putyin utasította szolgálatait”, amelyek ezt követően a leginkább szenzitív ügyekben lecsatlakoztak az internetről, megszabadultak a korábban használt számítógépektől és visszatértek a mechanikus írógépekkel papírra vetett dokumentumok világához. „Néha a faék egyszerűségű megoldás számít jó megoldásnak”, mutat rá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Nyitókép: OLIVIER DOULIERY / AFP
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
