Marco Rubio azt szeretné elérni, hogy az amerikai hadsereg kötelékében ne, vagy csak szigorúan szabályozott esetekben szolgálhassanak transzneműek.
Marco Rubio, a hazánk mellett többször is kiálló republikánus floridai szenátor érdekes törvényjavaslatot terjesztett az amerikai törvényhozás elé.
A 2016-os amerikai elnökválasztáson elnökjelöltként induló, majd visszalépő politikus a „2023. évi katonai készenlét biztosításáról szóló törvény” elnevezésű javaslatában azt szeretné elérni, hogy
A republikánus szenátor által beterjesztett törvényjavaslat értelmében azok a személyek, akik transzneműnek vallják magukat, és kórtörténetükben nemi diszfória diagnosztizálása szerepel, néhány kivételtől eltekintve kizárhatók lennének a katonai szolgálatból.
A javaslat értelmében azok szolgálhatnának a fegyveres erőknél, akik a csatlakozást megelőzően 36 egymást követő hónapon keresztül biológiai nemüknek megfelelő életet éltek. További kivételek között nevesíti a törvényjavaslat azt az esetet, amikor a fegyveres erők szolgálatba lépésüket követően nemi diszfóriával diagnosztizált tagok megtarthatóak a hadsereg kötelékében, ha nem vetik alá magukat nemváltó eljárásoknak, és továbbra is bevethetők maradnak a biológiai nemüknek megfelelően.
A Rubio által benyújtott javaslat értelmében azok a személyek, akik transzneműnek vallják magukat, és
A javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy azok, akik transzneműnek vallják magukat anélkül, hogy kórtörténetük vagy nemi diszfóriájukról diagnózisuk lenne és egyébként alkalmasak a szolgálatra, valamint megfelelnek minden fizikai és szellemi követelménynek, biológiai nemüknek megfelelően szolgálhatnának a fegyveres erőkben.
Amennyiben Rubio javaslata átmenne a törvényhozás mindkét házán, és az elnök sem kifogásolná azt, akkor a védelmi miniszternek 90 napon belül módosítania kellene a Védelmi Beiratkozási Jogosultság Jelentési Rendszer (DEERS) vonatkozó szabályait.
A transzneműek katonai szolgálata körüli politikai huzavona hosszú évekre nyúlik vissza az USA-ban. Ashton Carter volt védelmi miniszter 2016-ban rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy feloldja az amerikai fegyveres erőknél érvényben lévő tilalmat, miszerint transzneműek nem szolgálhatnak a hadseregben.
„Ez a helyes dolog, amit tennünk kell az embereinkért és a fegyveres erők érdekében” – fogalmazott ekkoriban az egykori védelmi miniszter.
Elmondta, hogy a döntést azokra a tehetséges amerikaiakra tekintettel hozta meg, akik kiválóan teljesítenek katonai szolgálatot, vagy akik szeretnének szolgálatot teljesíteni.
Donald Trump hivatalba lépése után ebben a kérdésben is szembefordult az előző kormányzattal. Az elnök ugyanis még 2017-ben Twitteren jelentette be, hogy megtiltja a transzneműek katonai szolgálatát.
„Az Egyesült Államok kormányzata nem fogadja el és
nem engedi meg, hogy transznemű emberek bármilyen minőségben az USA haderejénél teljesítsenek szolgálatot”
– fogalmazott Twitter-bejegyzésében Trump, majd hozzátette: „hadseregünknek döntő erejű és elsöprő győzelemre kell összpontosítania, és nem terhelhető azokkal a hatalmas költségekkel és zavarral, amelyeket a transzneműek szolgálata jelentene”.
Ez a döntés természetesen számos tiltakozást, de egyetértő reakciókat is kiváltott az Egyesült Államokban.
Az akkori elnök bejegyzése után New Yorkban több százan tüntettek azok, akik emberi jogi kérdésként kezelik a transzneműek helyzetét, a televíziókban és rádiókban is egymást követték a nyilatkozatok.
Többek között Ashton Carter volt védelmi miniszter is bírálta Trump döntését. A néhai John McCain – aki a kongresszus legismertebb veteránja volt, és akkoriban a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöki pozícióját töltötte be – leszögezte, hogy
Trump bejelentése „nem volt időszerű”.
Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű jogvédő szervezet ügyvédje, Joshua Block arról beszélt, hogy Trump a transzneműek „alapvető emberségét” utasította el, Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségi demokrata párti csoportjának vezetője pedig azt vélelmezte akkor, hogy Trumpot „nyers előítéletek” vezérlik.
Voltak azonban támogatói is a döntésnek.
Nyilatkozatban üdvözölte a bejelentést és személyesen Donald Trumpot dicsérte a konzervatív Családkutató Tanács (Family Research Council) elnöke, Tony Perkins. „Katonáinkat nem kötelezhetik arra, hogy eltűrjék a több órás transznemű érzékenyítési foglalkozásokat és politikailag korrekt figyelemeltereléseket” – fogalmazott Perkins.
ugyanis Joe Biden hatályon kívül helyezte Donald Trump rendeletét. „Akik fizikailag megfelelnek, alkalmasak a szolgálatra, és megütik az elvárt színvonalat, kötelességünk, hogy megengedjük, hogy szolgálhassák hazájukat” – fogalmazott Biden döntésével kapcsolatban Lloyd Austin jelenlegi védelmi miniszter.
Marco Rubio korábban a Twitteren kelt ki amiatt, hogy az Európai Unió pont akkor tartja vissza a forrásokat a jogállamisági feltételek miatt Magyarországtól és Lengyelországtól, amikor azok épp ukrán menekültek millióit fogadják be.
Lengyelország milliókat és Magyarország több százezer menekültet fogad be, akik egy valódi háborús bűnös elől menekülnek”
– kezdte meg Twitter-bejegyzését a szenátor. „De az EU valamiért úgy gondolja, hogy most van az ideje pénzügyi szankciókat kivetni rájuk, mert nem felelnek meg a saját »demokrácia« definíciójuknak” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök húsvétvasárnapi interjúja felkavarta a nemzetközi politika állóvizét.
Macron annak a meggyőződésének adott hangot, hogy szerinte az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben. „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne” a tajvani kérdésben bárkit is, és „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök.
Ez sokaknál, így Marco Rubionál is kiverte a biztosítékot, aki egyenesen megfenyegette a francia elnököt. Macron megjegyzései után Rubio a Twitteren tett közzé egy videót, amelyben azt fejtegeti, hogy ha Macron egész Európa nevében beszélt, és valóban távolságot szeretne tartani Amerikától, valamint nem választ egyértelműen oldalt a Tajvan körüli kérdés kapcsán, akkor
„Ha Európa álláspontja az, hogy nem fognak oldalt választani az Egyesült Államok és Kína között Tajvannal kapcsolatban, akkor talán nekünk sem kellene oldalt választanunk. Talán alapvetően azt kellene mondanunk, hogy Tajvanra és a Kína által jelentett fenyegetésekre fogunk összpontosítani, és ti kezeljétek Ukrajnát” – fogalmazott.
***
Nyitókép:Eva Marie UZCATEGUI / AFP
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
A floridai szemmagassághoz képest Magyar Péter valóban az, aminek Menczer mondta: kicsi. Sőt nagyon kicsi.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Jelentős együttműködés veheti kezdetét.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
