Brutális pénzdíj, új versenyszám, innováció a köbön – visszatérnek a világsztárok Magyarországra
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
A Fővárosi Közgyűlésen lesz terítéken Budapest anyagi helyzete.
Úgy tűnik, hogy Budapestet ebben az évben is a végveszély fenyegeti, legalábbis erre enged következtetni Karácsony Gergely főpolgármester múlt heti médiakörútja, illetve a szerdai Fővárosi Közgyűlés második pontja: Javaslat a kétezer-huszonharmadik évi költségvetési egyensúly megtartása érdekében szükséges döntések meghozatalára.
A budapesti szivárványkoalíció legerősebb pártjának vezetője, Gyurcsány Ferenc több alkalommal kritizálta a főpolgármestert. A Partizánban például, amikor arról kérdezték a pártvezért, hogy a Demokratikus Koalíció támogatni fogja-e Karácsonyt az esedékes választáson, úgy felelt: „nem alapértelmezett, hogy támogatjuk”. Gyurcsány azt is mondta a műsorban, hogy „amit neked mondanék (Gulyás Márton műsorvezetőnek – a szerk.), az neki nem lenne jó. Ha neki nem jó, az nem jó ellenzéknek”.
De a SpiritFM vendégeként sem kímélte a városvezetőt. Karácsony ambíciói véget érnek a Blaha Lujza tér felújításával vagy azzal, hogy vigyék el a szemetet. Azonban Budapest szervezett politikai közössége lehetne egy „szabad Magyarország” megteremtésének, de ehhez meg kell szervezni Budapestet politikai értelemben, és nem helyettes államtitkárokkal konzultálni még 2 milliárd forintról, hanem nekimenni a kormánynak.
„Itt van egy majdnem kétmilliós város, amelynek a kétharmada torkig van Orbán uralmával. Van neki egy hozzánk közel álló főpolgármestere.
A főpolgármester nem hajlandó azt a hazafias kötelezettséget teljesíteni, hogy ebbe a küzdelembe beleviszi a várost”
– fogalmazott a korábbi kormányfő.
Karácsony ugyanis három és fél év alatt kifogyott az elődje, Tarlós István által felhalmozott megtakarításból. 214,2 milliárd forintról van szó, amihez évről évre társult már a baloldali érában tapasztalható adóbevétel-növekedés.
A kormánypártok például arra hívták fel a figyelmet: 2021-ben húsz, tavaly 30 milliárd forinttal, idén pedig 76,4 milliárd forinttal több az iparűzési adóból származó bevétele Budapestnek – a korábban tervezetthez képest. „Karácsonyék az emelkedő adóbevételek ellenére a pénzügyi tartalékot mára felélték, 25,5 milliárd forintra csökkentették – írta a Fidesz-KDNP budapesti frakciója; kitérve a főváros tervére: – A szolidaritási adó tervezett be nem fizetéséhez pedig csak annyit fűznénk hozzá, hogy szerintünk a törvényeket mindenkinek be kell tartani! A főváros baloldali vezetése sem buzdíthat törvénysértésre senkit, mert az egy önkormányzati vezető, mint hivatalos személy részéről bűncselekmény.”
A városvezető „harciassága” azonban úgy tűnik, hogy elnyerte a DK tetszését. Hiszen Kálmán Olga az április 24-i árnyékkormányinfón így fogalmazott:
ha a budapesti főpolgármester így dönt, akkor azt nem tudjuk máshogy értékelni, mint hogy helyes cselekedet volt”.
A szerdai Közgyűlés egyik, ha nem legfontosabb pontja a Javaslat a 2023. évi költségvetési egyensúly megtartása érdekében szükséges döntések meghozatalára lesz. A Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes által jegyzett dokumentumban az szerepel: „A koronavírus-járvány, majd az ukrán háború okozta válságok sora, és az ezzel együtt járó szükségtelen kormányzati megszorítások hatására a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi mozgástere az elmúlt években a végletekig beszűkült. 2021 óta látszik, hogy ez a pálya egyértelműen azt eredményezi, hogy eljutunk a fizetésképtelenség határáig.”
Emlékezetes, ugyancsak, hogy a főpolgármester azt is bejelentette: online lakógyűlésre hívja a budapestieket. Szavai szerint a fővárosiaknak azt kell eldönteniük, hogy a túléléshez Budapest a tömegközlekedést állítsa le vagy ne fizessék be a szolidaritási adót.
Nyitókép: Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán