A Yale-re, a Princetonra és a Columbiára is felvették a magyar diákot, aki mégis hangsúlyozza: hosszabb távon Magyarországon képzeli el a jövőjét, szeretné majd ide visszahozni a kint megszerzett tudást.
A 17 éves Szepesi Mór a Telexnek adott interjúban mesélt magáról, családjáról, tanulmányairól.
Az olyan egyetemekre, mint a Yale, a Princeton vagy a Columbia 50-60 ezer jelentkező elutasítása után 1600-2000 diákot vesznek fel évente, a külföldiek aránya 10-12 százalék – magyarázta a tengerentúli helyzetet a magyar tanuló, aki még nem döntötte el, hogy a három intézmény közül melyiket választja. Mint mondta, végül azért nem magyar, hanem amerikai egyetemekre jelentkezett, mert ott más az egyetemi élet a campusokon. Nagyon sok lehetőség van iskolán kívüli tevékenységekre, például különböző egyetemi szervezetekben való részvételre. A másik indok az volt, hogy Amerikában az egyetem elején még nem kell szakot választani, és ő még nem tudja pontosan, mit szeretne csinálni a jövőben. Szakirályt ugyanakkor már választania kellett: a közgazdaságtant, a politikát és a businesst jelölte meg, de, mint hozzátette, a közgazdaságtan érdekli a leginkább.
Szepesi Mór
arra a kérdésre pedig, hogy ez mennyiben járult hozzá a sikeres felvételijéhez, azt felelte: oktatási szempontból nem gondolja, hogy előnye lett volna más magyar elit középiskolákkal szemben. „Az persze biztos előny, hogy az itteni tanárok ismerték az amerikai rendszert, tudták, hogy mit kell írni egy jó ajánlólevélbe. De nem gondolom, hogy azért vettek fel, mert egy amerikai iskolába járok” – fogalmazott.
Az interjúban rákérdezték a fiatal fiúnál arra is, mennyire szűrődnek be a magyar állami oktatási rendszer problémai egy magániskola falain belülre, amire úgy reagált, hogy természetesen hallottak arról, mi van az állami közoktatásban, és mindig is értékelték, hogy olyan oktatási rendszerben vehetnek részt, ahol nincs szüksége a tanároknak a sztrájkra. „Együttérzünk mindenkivel: a sztrájkolókkal is, a magyar állammal is, mert tudjuk, hogy ez egy nehéz helyzet, és reméljük, hogy mindenkinek minél hamarabb jó oktatása lesz Magyarországon. Az iskolában nem szoktunk erről beszélgetni a tanárainkkal, pedig vannak magyar tanáraim is” – mondta.
A jövőre vonatkozó terveiről szólva Szepesi Mór azt mondta,
de azt, hogy saját cége lesz-e, más cégnél lesz-e vezető vagy akár magyar politikus lesz-e belőle, még nem tudja. „Hosszabb távon Magyarországon képzelem el a jövőmet, szeretném ide visszahozni a kint megszerzett tudást. Sok embertől azt hallom, hogy aki kint jár egyetemre, az már kint is marad. Szerintem nem teljesen így van, de persze nem zárom ki ezt az opciót sem” – fogalmazott, úgy összegezve: „Úgy gondolom, hogy sikeres életet tudnék itt is élni. Itt az anyanyelvemet beszélhetem, magyarok vannak körülöttem, a magyar kultúrában élhetek. A családom is nagyon fontos nekem, nagyon boldogok lennének, ha visszajönnék hozzájuk. Ezért úgy gondolom, hogy hosszú távon itt egy biztosabb, egyértelműbb életem lehet, mint esetleg Amerikában”.
A Telex interjúját a diákkal ide kattintva olvashatja.
***
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
Lassan a brüsszeli országjelentések összes ajánlása megjelenik a Tisza programjában.
Bemutatta az ambiciózus terveket az államtitkár.
Szentesen csütörtök délutánra szülői értekezletet hívott össze Szabó Zoltán Ferenc polgármester, hogy – hivatalosan – a Horváth Mihály Gimnáziumban kialakult helyzetről tartsanak közös megbeszélést.
Egy innovatív pedagógus nem egyszerűen tantárgyi tudást közvetít, hanem megtanítja a diákokat arra, hogy stabil tudás birtokában hogyan oldjanak meg valós problémákat. Szakos Enikő írása.
Mennyire volt gördülékeny a tanévkezdés? Milyen kihívások várnak a diákokra és a tanárokra? Kell-e aggódni a gyermekek teljesítménye miatt? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
