A közlemény szerint a magyar kutató ezzel esélyessé válhatott a Nobel-díjra.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszorával együtt idén tíz kiválóság részesült az 1701-ben alapított amerikai magánegyetem elismerésében – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a nemzetközi felsőoktatási rangsorok közül több listán is az élbolyba tartozó Yale University a honlapján Karikó Katalint úgy mutatja be, mint aki az RNS által közvetített mechanizmusokra specializálódott. Társalapítója, illetve 2006 és 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx-nek, jelenleg pedig a BioNTech RNA Pharmaceuticals vezető alelnöke.
Mint ismert,
Amerikai szabadalmakkal rendelkezik a nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazásával kapcsolatban, amely technológiát a Pfizer és a Moderna engedélyeztetett a vakcináik fejlesztésére. A világjárvány elleni küzdelemhez való hozzájárulása őt és munkatársát, Drew Weissmant - aki szintén megkapta a Yale elismerését – esélyessé teszi a Nobel-díjra – írták.
A méltatás szerint Karikó Katalin személyes története a kitartásról és az ellenállóképességről a járvány idején, széles körben ismertté vált, sokakat inspirált. Az mRNS-alapú vakcina alkalmazása óta Karikó Katalin elismert és keresett személyiség, aki szerepelt a jelentősebb kiadványokban és a TIME 100 listán.
A Yale díszdoktori címét idén elnyerő, a szakterületén kiemelkedő teljesítményt elérő személyiségek között zenész, újságíró, diplomata, köztisztviselő, történész, jogász, kutatóorvos, biokémikus, immunológus, szociológus is van.
Karikó Katalin, az SZTE alumnája, díszdoktora és kutatóprofesszora a Yale University díszoklevelével a hatodik rangos felsőoktatási intézmény tiszteletbeli polgára lett – áll a közleményben.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
