Jöhet a készpénz nélküli világ, Magyarországon is egyre több az előjel

Kevesebb bankfiók, kevesebb ATM, pénzügyileg egyre inkább tudatosabb magyarok – nagyjából így lehetne összegezni a bank- és pénzhasználat terén az elmúlt években lezajlott változásokat. Ezekről és a piac más aktualitásairól kérdezte a Mandiner Gergely Pétert, a BiztosDöntés.hu alapítóját.

Így alakul a bankfiókok száma

Az egyik legszembetűnőbb változás a pénzügyi szektorban a bankok számában tapasztalható, hiszen – különösen Budapesten – úton-útfélen bezárt fiókokba boltik az ember. A tapasztalatot a szakember is alátámasztja: Gergely Pétertől megtudtuk, hogy az elmúlt tíz évben a bankfiókok száma nagyjából megfeleződött. Hangsúlyozza azonban egyrészt, hogy ez nem csupán egy magyar jelenség, hanem nemzetközi tendencia, másrészt inkább tekinthető ez kedvező folyamatnak, semmint negatív jelenségnek. „Persze egy kisvárosban okozhat némi kényelmetlenséget egy bankbezárás, de a nagyvárosokban, pláne Budapesten nem különösebben kell aggódni miattuk, mivel egész egyszerűen a technika fejlődése áll mögöttük – vagy intézményegyesülés, mint például az MKB-t, a Budapest Bankot és a Takarék Csoportot egyesítő Magyar Bankholding esetében” – mondta a pénzügyi szakértő.

A fiókmegszüntetéseknek a koronavírus-járvány volt az igazi katalizátora, a pandémia miatt elrendelt lezárások alatt ugyanis sokan megtanulták az e- és a mobilbankok használatát, az online ügyintézést, s az anyabankok is inkább ezek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, arra sarkallva az ügyfeleiket, hogy amiért korábban még személyesen bementek a bankba, azt ma már intézzék inkább az online térben.

Mit intéznek a bankban?

A pénzügyi döntések támogatására szakosodott BiztosDöntés.hu alapítója kifejtette: a külföldi trendek is azt mutatják, a bankok ma már leginkább azt szeretnék, ha az ügyfelek azért mennének be a fiókba, hogy lakáshitelt vegyenek fel vagy hogy befektessék a pénzüket. Vagyis egyfajta tanácsadó szerepre törekednek. Magyarországon jogilag még egyébként sem megengedett a teljes egészében online lakáshitel-ügyintézés, de jövő január elsejétől a fogyasztóbarát lakáshiteleknek már teljesíteniük kell azt a kritériumot, hogy csak egyszer, a szerződés-aláírásra kelljen bemenni a bankba. „De az azért érthető, hogy lakáshitelügyekben az emberek személyesen beszélni akarnak egy ügyintézővel, hiszen sok pénzről van szó, sok mindent kell átlátni, például az állami támogatások lehetséges kombinációit” – magyarázta a szakember.

Jelenleg azonban azzal küszködnek a pénzintézetek, hogy a magas inflációs környezet miatt nagyon kevesen vesznek fel lakáshitelt, így

A befektetések ugyanakkor továbbra is népszerű banki termékek, különösen most, amikor a pénzromlás mértéke miatt sokan akarják elhelyezni valamilyen befektetési formában az eddig a párnacihában tartott pénzüket. Ők jellemzően ugyancsak igénylik a személyes tanácsadást, legyen szó akár egy egyszerű kötvényvásárlásról, akár egy bonyolultabb portfólió-összeállításról. A szakértő egyébként úgy látja, hogy az állampapírok hazai előretörésében nagy szerepe volt a kereskedelmi bankokban bonyolított vásárlásoknak is.

Mi lesz a banki dolgozókkal?

Arra a kérdésre, hogy a fiókbezárási hullám és a lakáshitelezés visszaesése nem veszélyezteti-e a dolgozókat, Gergely Péter határozott nemmel felelt. Elég megnézni – mondta – az álláskereső oldalakat, ezekről azonnal kiderül, hogy sok a nyitott pozíció a hazai bankoknál, így a fióki dolgozókat át lehet vezényelni más területekre. Trendszerű az is – folytatta –, hogy a jó fióki alkalmazottakat „kiemelik”, és áthelyezik a back office-ba, vagy felviszik őket a központba, ahol a legjobb munkaerőt meg tudják tartani.
Elbocsátástól azért sem kell tartani szerinte, mert

hiszen amikor újra beindul majd a hitelezés, nagyon hosszú idő és nagy energia lenne új munkatársak kiképzése.

Mi a helyzet az ATM-ekkel és a készpénzzel?

A pénzügyi tudatosságot illetően az látszik, hogy bár rohamléptekben terjed az online bankolás, a magyarok „szeretik és szeretni is fogják a készpénzt, s amíg az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége adott, ez így is marad” – mondta a pénzügyi szakértő, jelezve ugyanakkor, hogysokat lehet veszíteni azzal, ha a jelenlegi inflációs környezetben valaki otthon tartja a pénzét. Hiszen az folyamatosan veszít az értékéből, pontosan annyit, amennyi a pénzromlás mértékének az üteme.

Az adatokból az világosan kiderül viszont, hogy a hazai ATM-ek száma 2019 nyara óta folyamatosan csökken, az előző év végén 4706 készülék üzemelt Magyarországon, ez 8 százalékkal kevesebb, mint a csúcsot jelentő 2019. szeptemberi 5105-ös adat. „Csak az elmúlt év során több mint 200 automatával karcsúsodott a hálózat – nem kis részben amiatt, hogy az ATM-eknek sok esetben helyet adó bankfiókok is megszűntek” – fejtette ki Gergely Péter, hozzátéve: alighanem ennek a tendenciának a megállítása vezette az MNB-t, amikor az év elején új szabályokat hozott arra, hogy a hazai bankoknak hány bankjegykiadó automatát kell működtetniük a jövőben. A felkészülésre a jegybank 18–24 hónapot adott.

Készpénzfelvétel: ritkábban, többet

Ugyanakkor az emberek is jóval kevesebbszer veszik igénybe pénzfelvételre az automatákat. 2019 harmadik negyedévéhez képest közel 15 százalékkal csökkent a készpénzfelvételi tranzakciók száma, az öt évvel ezelőtti csúcshoz képest pedig – amikor 3 hónap alatt 27,84 millió esetben vettünk ki pénzt az automatákból – már közel 5 millióval kevesebb ilyen tranzakciót jelez a 22,99 milliós negyedéves darabszám. „Ugyanakkor a tudatosságot mutatja, hogy egy-egy ATM látogatáskor már jóval komolyabb összeget veszünk fel: míg 2017 utolsó negyedévében az alkalmanként felvett pénz összege alig haladta meg a 70 ezer forintot, addig 2022-ben az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó összeg már folyamatosan túllépte a 100 ezer forintot, az utolsó negyedévben pedig már a 108 ezer forintot közelítette” – mondta.

Arra is kitért, hogy

az átlagosan betett összeg már több mint 200 ezer forint. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ezt az opciót használók többnyire nem magánemberek, hanem készpénzforgalmat bonyolító kis- és középvállalkozók, akik a napi boltbezárás után nem hagyják az üzletben a pénzt, hanem az ATM-es befizetést választják, ami a legtöbb banknál ingyenes, ráadásul nem kell a fióki nyitvatartáshoz sem alkalmazkodni. „Ez a bankoknak is jó, mert egyre több olyan ATM üzemel, amely a befizetett bankjegyeket a pénzt felvenni akaró ügyfeleknek ki is tudja adni. Így sokat lehet spórolni a drága készpénzszállításon és -logisztikán” – jegyezte meg.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Krizsán Csaba