Lakáshitel, személyi kölcsön: furcsa dolgok történnek a kamatokkal

Az utóbbi egy évben erőteljesen, a korábbinak körülbelül a felére esett vissza Magyarországon az új lakáshitelek kihelyezése, és a tendenciát tekintve továbbra is csökkenés tapasztalható. Ebben a lakáshitelkamatok megtöbbszöröződése – az egy évvel ezelőtti 3-4 százalékos THM helyett ma 10 százalék körülire kell számítani –, az ingatlanárak emelkedése és a brutális infláció mellett a rezsiválság okozta anyagi elbizonytalanodás is szerepet játszott a Mandinernek nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója úgy látja, a lakáshitel-kihelyezések piacán a következő fél évben nem várható komolyabb elmozdulás, a mostani kamatkörnyezetben ugyanis nem fog meglódulni az ingatlanszektor, pedig – mint mondta – a banki hitelkamatok a piaci helyzethez képest még nem is számítanak kiugróan magasaknak.

Lakáshitelkamatok: mennyi az annyi?

„Magától értetődő, hogy a bankok szeretnének keresni a hitelkihelyezésen, hiszen ebből élnek. Ehhez képest míg az infláció az egekben, állampapírban pedig már 15-16 százalékos kamatért lehet fialtatni a megtakarításokat, addig a banki lakáshitelkamatok 9-10 százalék körül mozognak jelenleg. Ez közgazdasági nonszensz, hiszen ez azt jelenti, hogy olcsóbb hitelt felvenni, mint amennyit az államilag garantált kötvény kínál” – adott helyzetelemzést a szakember. Persze a legtöbb ügyfél csak azt látja, hogy háromszorosa nőtt a teljeshiteldíj-mutató, és nem azon gondolkodik, hogy a bank egyenlegét a kamatok hogyan érintik, de az igazság az, hogy a pénzintézetek már-már veszteségesen helyezik ki az ingatlanhiteleket, rövid távon legalábbis biztosan nem keresnek rajtuk.
De akkor miért tartják ezt a hitelkamatszintet? – kérdeztük Gergely Pétert, aki elmondta: a bankok természetesen nem azért teszik, amit tesznek, mert ne tudnának számolni, hanem mert

Leginkább azért, mert éles a verseny az ügyfelekért, továbbá a tulajdonosok által ezen a téren előírt tervszámoknak is meg kell felelniük, de emellett minden bizonnyal azt is kikalkulálták, hogy ha valaki húsz évig az ügyfelük lesz, akkor ez idő alatt adott a lehetőség, hogy más banki termékekkel – például folyószámlahitellel, hitelkártyával, befektetésekkel – is megkínálják őt, amivel végül nyereséget könyvelhetnek majd el rajta.
A pénzügyi szakértő arra is rámutatott, a magyar lakosság rendkívül passzív abból a szempontból, hogy több ezer milliárd forintot tart látra szóló számlákon, amire gyakorlatilag semmilyen kamat nem jár. A bankok viszont ennek a tetemes összegnek a jó részét a Magyar Nemzeti Banknál parkoltatják, méghozzá 18 százalékos kamaton. „Azért is tudják tehát az egyik oldalon a hiteleket olcsóbban adni az indokolt piaci árnál, mert a másik oldalon közben keresnek a pénzüket le nem kötő, passzív ügyfeleken. Az így szerzett kamat egy részét ugyanis átcsatornázzák a lakáshitelt most felvenni kívánó ügyfelekre. Ha ez nem így lenne, a lakáshitelek még drágábbak lennének” – magyarázta.

Babaváró, csok: nélkülük még nagyobb lenne a visszaesés

A BiztosDöntés.hu alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy a csok vagy a babaváró nélkül még nagyobbat zuhant volna a lakáshitelpiac, a kihelyezések száma akár a a mostani felére is visszaeshetett volna. Felidézte, hogy decemberben volt egy nagy roham a babaváróhitelért, mert akkor még nem lehetett biztosra venni a folytatását. E két államilag támogatott konstrukció nagyon fontos tehát a lakáshitelek szempontjából, a babaváró például különösen azért, mert sokan ebből egészítik ki a lakáshitel-önerejüket.

Személyi kölcsönök: továbbra is nagy az érdeklődés

A hitelpiac másik fontos termékéről, a szabad felhasználású személyi kölcsönökről szólva Gergely Péter kifejtette: ezek a pár nap alatt felvehető, gyors ügyintézésű konstrukciók jelentősen felfutottak az elmúlt hat-hét évben. Az átlagos kölcsönösszeg 1-3 millió forint közötti volt, ám mostanra már inkább a 2 millió feletti átlagösszeg a tipikus. Az ezeket manapság jellemző 15 százalék körüli kamatszint bár hatalmasnak tűnik, a szakember ismét kiemelte: az állampapír hozama még ennél is magasabb, 16 százalék. Megjegyezte egyúttal, hogy a rövidebb, átlagosan ötéves futamidő és a rendszerint alacsonyabb hitelösszeg miatt a lakáshitelekkel való százalékos összehasonlítás nehezen értelmezhető.

Arra is rámutatott, hogy míg egy évtizeddel ezelőtt a közvélemény azt gondolta – többé-kevésbé joggal –, hogy a személyi kölcsönt leginkább a kevésbé tudatos, a pénzügyeiket felelőtlenül kezelő ügyfelek veszik fel, addig mára ez már bizonyosan nem igaz. Már csak azért sem, mert

akik jellemzően ingatlanfelújításra, használtautó-vásárlása veszik igénybe a szabad felhasználású hitelt.
Az úgyszintén érdekes jellemzője e szegmensnek, hogy jóval kisebb a hitelkihelyezések volumenének a visszaesése, mint a lakáshitelek esetében, a személyi kölcsönt felvevők száma feleannyival esett vissza, mint a jelzáloghiteleseké. Ennek okát a pénzügyi szakértő abban látja, hogy ezek az ügyfelek – köszönhetően az előbb említett „szemléletváltásnak” – kevésbé költségérzékenyek, ráadásul a bankok között nagy a verseny értük, ami szintén jótékonyan hat a kamatokra.

Hitelkalkulátorok: rengetegen keresik fel az ilyen honlapokat

Gergely Pétertől azt is megtudtuk, hogy Magyarországon folyamatosan nő a hitel-összehasonlító oldalak iránti érdeklődés. A top ötbe tartozó honlapok – köztük a BiztosDöntés.hu – havi összes látogatószáma eléri az egymilliót. „Ez azt jelenti, hogy az emberek továbbra is erőteljesen érdeklődnek, figyelik a hitellehetőségeket. A biztosításokhoz hasonlóan pedig mára szinte automatizmussá vált a leendő ügyfelek körében az ajánlatok összevetése. Ezt a bankok is tudják, ami segíti a versenyt” – mondta a szakember.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László