Bár laikusok számára hatalmas tehernek tűnik egy 10 százalékos kamatra felvett lakáshitel, a jelenlegi inflációs környezetben és a 15-16 százalékos hozammal kínált állampapírral összevetve ez még mindig olcsónak nevezhető – mutatott rá a Mandinernek nyilatkozó pénzügyi szakértő.
Az utóbbi egy évben erőteljesen, a korábbinak körülbelül a felére esett vissza Magyarországon az új lakáshitelek kihelyezése, és a tendenciát tekintve továbbra is csökkenés tapasztalható. Ebben a lakáshitelkamatok megtöbbszöröződése – az egy évvel ezelőtti 3-4 százalékos THM helyett ma 10 százalék körülire kell számítani –, az ingatlanárak emelkedése és a brutális infláció mellett a rezsiválság okozta anyagi elbizonytalanodás is szerepet játszott a Mandinernek nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója úgy látja, a lakáshitel-kihelyezések piacán a következő fél évben nem várható komolyabb elmozdulás, a mostani kamatkörnyezetben ugyanis nem fog meglódulni az ingatlanszektor, pedig – mint mondta – a banki hitelkamatok a piaci helyzethez képest még nem is számítanak kiugróan magasaknak.
„Magától értetődő, hogy a bankok szeretnének keresni a hitelkihelyezésen, hiszen ebből élnek. Ehhez képest míg az infláció az egekben, állampapírban pedig már 15-16 százalékos kamatért lehet fialtatni a megtakarításokat, addig a banki lakáshitelkamatok 9-10 százalék körül mozognak jelenleg. Ez közgazdasági nonszensz, hiszen ez azt jelenti, hogy olcsóbb hitelt felvenni, mint amennyit az államilag garantált kötvény kínál” – adott helyzetelemzést a szakember. Persze a legtöbb ügyfél csak azt látja, hogy háromszorosa nőtt a teljeshiteldíj-mutató, és nem azon gondolkodik, hogy a bank egyenlegét a kamatok hogyan érintik, de az igazság az, hogy a pénzintézetek már-már veszteségesen helyezik ki az ingatlanhiteleket, rövid távon legalábbis biztosan nem keresnek rajtuk.
De akkor miért tartják ezt a hitelkamatszintet? – kérdeztük Gergely Pétert, aki elmondta: a bankok természetesen nem azért teszik, amit tesznek, mert ne tudnának számolni, hanem mert
Leginkább azért, mert éles a verseny az ügyfelekért, továbbá a tulajdonosok által ezen a téren előírt tervszámoknak is meg kell felelniük, de emellett minden bizonnyal azt is kikalkulálták, hogy ha valaki húsz évig az ügyfelük lesz, akkor ez idő alatt adott a lehetőség, hogy más banki termékekkel – például folyószámlahitellel, hitelkártyával, befektetésekkel – is megkínálják őt, amivel végül nyereséget könyvelhetnek majd el rajta.
A pénzügyi szakértő arra is rámutatott, a magyar lakosság rendkívül passzív abból a szempontból, hogy több ezer milliárd forintot tart látra szóló számlákon, amire gyakorlatilag semmilyen kamat nem jár. A bankok viszont ennek a tetemes összegnek a jó részét a Magyar Nemzeti Banknál parkoltatják, méghozzá 18 százalékos kamaton. „Azért is tudják tehát az egyik oldalon a hiteleket olcsóbban adni az indokolt piaci árnál, mert a másik oldalon közben keresnek a pénzüket le nem kötő, passzív ügyfeleken. Az így szerzett kamat egy részét ugyanis átcsatornázzák a lakáshitelt most felvenni kívánó ügyfelekre. Ha ez nem így lenne, a lakáshitelek még drágábbak lennének” – magyarázta.
A BiztosDöntés.hu alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy a csok vagy a babaváró nélkül még nagyobbat zuhant volna a lakáshitelpiac, a kihelyezések száma akár a a mostani felére is visszaeshetett volna. Felidézte, hogy decemberben volt egy nagy roham a babaváróhitelért, mert akkor még nem lehetett biztosra venni a folytatását. E két államilag támogatott konstrukció nagyon fontos tehát a lakáshitelek szempontjából, a babaváró például különösen azért, mert sokan ebből egészítik ki a lakáshitel-önerejüket.
A hitelpiac másik fontos termékéről, a szabad felhasználású személyi kölcsönökről szólva Gergely Péter kifejtette: ezek a pár nap alatt felvehető, gyors ügyintézésű konstrukciók jelentősen felfutottak az elmúlt hat-hét évben. Az átlagos kölcsönösszeg 1-3 millió forint közötti volt, ám mostanra már inkább a 2 millió feletti átlagösszeg a tipikus. Az ezeket manapság jellemző 15 százalék körüli kamatszint bár hatalmasnak tűnik, a szakember ismét kiemelte: az állampapír hozama még ennél is magasabb, 16 százalék. Megjegyezte egyúttal, hogy a rövidebb, átlagosan ötéves futamidő és a rendszerint alacsonyabb hitelösszeg miatt a lakáshitelekkel való százalékos összehasonlítás nehezen értelmezhető.
Arra is rámutatott, hogy míg egy évtizeddel ezelőtt a közvélemény azt gondolta – többé-kevésbé joggal –, hogy a személyi kölcsönt leginkább a kevésbé tudatos, a pénzügyeiket felelőtlenül kezelő ügyfelek veszik fel, addig mára ez már bizonyosan nem igaz. Már csak azért sem, mert
akik jellemzően ingatlanfelújításra, használtautó-vásárlása veszik igénybe a szabad felhasználású hitelt.
Az úgyszintén érdekes jellemzője e szegmensnek, hogy jóval kisebb a hitelkihelyezések volumenének a visszaesése, mint a lakáshitelek esetében, a személyi kölcsönt felvevők száma feleannyival esett vissza, mint a jelzáloghiteleseké. Ennek okát a pénzügyi szakértő abban látja, hogy ezek az ügyfelek – köszönhetően az előbb említett „szemléletváltásnak” – kevésbé költségérzékenyek, ráadásul a bankok között nagy a verseny értük, ami szintén jótékonyan hat a kamatokra.
Gergely Pétertől azt is megtudtuk, hogy Magyarországon folyamatosan nő a hitel-összehasonlító oldalak iránti érdeklődés. A top ötbe tartozó honlapok – köztük a BiztosDöntés.hu – havi összes látogatószáma eléri az egymilliót. „Ez azt jelenti, hogy az emberek továbbra is erőteljesen érdeklődnek, figyelik a hitellehetőségeket. A biztosításokhoz hasonlóan pedig mára szinte automatizmussá vált a leendő ügyfelek körében az ajánlatok összevetése. Ezt a bankok is tudják, ami segíti a versenyt” – mondta a szakember.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Januártól új lakhatási támogatás segíti a fiatalokat, amelyet albérleti díjra, vagy lakáshitel-törlesztésre fordíthatnak. Mutatjuk, melyik éri meg jobban.
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Sok a kérdés, de az biztos, hogy nagy pörgés várható a következő évben.
Ne csak lakáshitelt, hanem a jelzáloghiteleket is lehessen önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításból törleszteni!
Közel kerültünk az 1000 eurós minimálbérhez és az egymilliós átlagfizetéshez.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
F*szomat, b*szdmeg, lesz*rom, k*csögök, ki*szott média, ku*rva nagy következmények – a Tisza Párt elnökének megnyilvánulásai hemzsegnek a trágár szavaktól.
