A lap azt írja, a folyamatosan bővülő honlap jelenleg öt tematikai egységben, dokumentumokkal, fényképekkel és mozgóképekkel idézi fel az 1984 óta Magyarországon hivatalosan működő alapítványnak a kommunista rendszer leépítésében, a civil társadalom megteremtésében s a remélt demokratikus rendszer létrehozásában játszott szerepét, s mindeközben (és után) azt a pótolhatatlan tevékenységet, amelyet az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén végzett.
Felkerültek a honlapra az alapítvány mind a 19 évkönyve, amelyek évről évre regisztrálták valamennyi pályázatnyertes támogatott nevét, az elnyert összeget,
s nem utolsósorban azt, hogy mire kért és kapott valaki (személy vagy intézmény) támogatást. Ebből kiderül, hogy az alapítványon keresztül Soros György 1984 és 2003 között 2024-es reálértéken 160 milliárd forintot adott több ezer személynek és civil szervezetnek, több száz hátrányos helyzetű csoportnak, művészeti társulatnak, számos folyóiratnak, könyvkiadónak. A Soros támogatta videó-folyóirat, a Fekete Doboz tiltott tüntetésekről, a Fidesz megalakulásáról, a Duna-gate néven elhíresült iratmegsemmisítésről vagy az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól forgatott filmjei lettek a korszak helyettesíthetetlen mozgóképes krónikái.
A már közzétett dokumentumok, fotók és rövid videók nemcsak újdonsággal, de emlékidézéssel és aktualizálható gondolatokkal is szolgálnak.
Például két fénykép is kikerült a honlapra az 1984-es „kényszerházassági szerződés” aláírásáról, amikor is Soros csupán az akkor még pártirányítás alatt álló Magyar Tudományos Akadémiával közösen jegyeztethette be alapítványát.
A HVG úgy fogalmaz, a honlapot böngészők számára ma aktuálpolitikai üzenetként is értelmezhető például Soros harminc évvel ezelőtti, a rendszerváltás mámorának idején megfogalmazott s akkor hihetetlennek hangzó megállapítása, „miszerint Kelet-Európában a szocializmus bukása a nacionalizmus felerősödéséhez vezethet”. Vagy hogy „senkinél nincs a bölcsek köve, ezért kell olyan kormány, melyet le lehet váltani, olyan jogok, amelyek eltűrik, hogy az embereknek külön véleményük van, hogy a kisebbségeket respektálni kell, s hogy nem szabad semmilyen dogmát mint végső gondolatot elfogadni”.
Mint ismert, Soros Györgynek világszerte akadnak kritikusai, akik szerint a nemzetközi tőzsdespekuláns arra használja a pénzét, hogy gyengítse a nemzetállamok szuverenitását és globaista, nyílt társadalmakat hozzon létre. A kritikusok között van a magyar kormány is, amellyel kapcsolatban a Soros irányába elfugult HVG „mocskolódást”, „illiberális propagandagépezetet” emleget. A HVG cikkében végig méltatja Sorost, ártatlan filantrópnak beállítva a pénzembert, de valójában a tőzsdespekuáns az évtizedek alatt egy nemzetközi hálózatot épített fel, amellyel nyomást gyakorol több demokratikusan megválasztott kormányra is.