A főváros „zöld” bizottságának a tagjai nem szakadnak bele a munkába, de legalább rendesen megfizetik őket

Karácsony Gergely – az egyik zöld párt vezetőjeként – nem meglepően már 2019-ben is elsősorban környezet-, klímavédelmi kérdésekkel kampányolt, s ezek felkarolásának meghatározó szerepe volt annak, hogy győzött az önkormányzati választáson. A főpolgármester és csapata az elmúlt három és fél évben is nagy teret szentelt ezen ügyek képviseletének, ám a konkrét intézkedéseik jelentős része alaposan felbosszantotta a budapesti lakosság jelentős részét, főleg az átgondolatlan közlekedési változtatások, az autósok korlátozása a Nagykörúton és a pesti rakparton. De több ízben inkább megmosolyogtatták az itt élőket az olyan ötleteikkel, mint például a rovarhotelek, méhlegelők és hasonlók létesítése, semmire sem jó koncepciók gyártása.

Déri az elnök, Gajda az alelnök

Ezek után azt gondolná az ember, hogy a Fővárosi Közgyűlés tizenegy tagú – hatan képviselők, öten külsősök – szakbizottságában, amelynek Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság a becsületes neve, olyan alapos, hosszan tartó, érdemi, s ha kell, ölre menő viták folynak, hogy minden, „zöld” ügyek iránt érdeklődő elégedetten csettint, hogy na igen, ezeket a politikusokat, szakértőket kellett ide megválasztani, delegálni, ezek értik a dolgukat.

A bizottsági elnök kiválasztásával elvileg még nem volt gond, Déri Tibor kapta a feladatot, aki – a Wikipédia szerint – civilben földrajz-környezettan szakos középiskolai tanár, majd megszerezte a megújuló energetikai szakember képesítést is, szakdolgozatának témája a nagy teljesítményű szélerőművek volt. Ám az újpesti polgármester az elmúlt hónapokban nem a környezetvédelmi ügyek elkötelezett híveként került be a sajtóba, hanem

továbbá a IV. kerületi zűrös önkormányzati ügyekkel.

A testület alelnökéről, a tanár végzettségű kispesti kollégájáról azonban még kevésbé az ugrik be az olvasónak, hogy ezerrel küzd a zöld ügyekért. Gajda Péter neve hallatán sokan inkább a fehér színre – ami különböző porokra jellemző – asszociálnak, illetve arra, hogy egykori képviselő párttársa, valamint néhány ismerőse azt taglalja, miként lehet lenyúlni az önkormányzat pénzét.

Nem sok minden éri el a tagok ingerküszöbét

Ettől függetlenül persze folyhat még nagyon komoly munka a bizottságban, de amikor megnéztük az elmúlt fél év üléseinek jegyzőkönyveit, belehallgattunk a hangfelvételekbe, erős kétségeink támadtak. Kezdjük a legutóbbi tanácskozással, a március 28-ivel. A tizenegy tagból hatan voltak csak jelen – tehát éppenhogy csak határozatképes volt –, és nagyjából hat és fél percig tárgyaltak  mindössze, pedig kilenc napirendi pont volt.

Egyetlen témában egészítette ki az előterjesztő az írásos javaslatát – Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes –, de sem ehhez, sem a többi témához senki sem szólt hozzá, a tagok azonnal szavaztak. Pedig olyan súlyú ügyekkel kellett (volna) foglalkozniuk, mint a településképi rendelet módosítása, a BKK feladatellátási és közszolgáltatási feladatai 2022. évi elszámolásának, továbbá a BKV és a BKK 2023. évi üzleti tervének elfogadása, ez utóbbi cég idei szerződésének megkötése, a Budapest Közút Zrt.-vel kötött feladat-ellátási közszolgáltatási szerződés ez évre szóló nyélbe ütése.

A február 21-i ülés hosszabb volt – bár a negyedórát nem sikerült meghaladniuk –, és már heten tisztelték meg a jelenlétükkel.

– a többihez ez alkalommal sem szólt hozzá senki –, amikor a BKV jegyárai kerültek terítékre, s arról is döntöttek, hogy több jegytípust kivezetnek. Sem a fővárosi környezetvédelmi alap 2022. évi kiírására benyújtott pályázatok támogatása, sem a kötelezően ellátandó helyi közlekedési feladat idei állami támogatására irányuló szerződés megkötése nem érte el különösképpen az ingerküszöbüket.

Január 24-én pedig két és fél percig ülésezett a bizottság, pontosabban annak hét tagja. Négy téma került terítékre, többek között a BKV további tevékenységi körének bővítése, illetve a közlekedésbiztonsági fejlesztések a XV. kerületben, de ezek az előterjesztések sem kérdések feltevésére, sem megjegyzésekre nem sarkallták a képviselőket, tagokat.

A Lánchíd sorsa és a taxitarifa már okot adott a komolyabb vitára

Azért azt is érdemes elismerni, ha valóban odateszi magát a bizottság, ez történt az év elején, az első hónap 12-én, amikor több mint másfél óráig tartott a rendkívüli ülésük, bár a létszámon nem tudtak javítani, akkor is csak heten voltak. Persze elvárható is volt az aktívabb hozzáállás, hiszen a Lánchíd sorsa, illetve a taxitarifák ügyét boncolgatták, számos érintett szervezet – Magyar Kerékpáros Klub, Levegő Munkacsoport, Országos Taxis Szövetség, Nemzeti Szakszervezetek Taxis Tagozata, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – meghívást is kapott, amelyek éltek is a lehetőséggel, hogy elmondják a véleményüket.

mert a december 13-i ülést öt perc alatt lezavarta a hat tag. Most sem jutott átlag egy perc egy témára, hiszen hét napirendi pont került szóba, többek között az Üllői út felújítása, Budapest 2022. évi környezeti állapotértékelésének a jóváhagyása. De megint csupán egyetlen kiegészítést tett – szintén Kiss Ambrus a közvilágítással kapcsolatban –, s egy tag sem érzett ingerenciát arra, hogy kérdezzen vagy hozzászóljon.

Úgy látszik, a novemberi nyálkás, ködös időben nagyobb késztetést érzett a bizottság a munkára, mert a hét tag a 29-i ülésen több mint húsz percet tanácskozott, pedig ekkor is hét ügyben kellett dönteniük, köztük olyan fontos rendeletről, mint a fás szárú növények védelme, továbbá az Óbudai-sziget stratégiai tervének elfogadása.

A munkájukért tiszteletdíj jár

Az októberi ülésen pedig még lelkesebbek voltak a tagok, mindössze egy hiányzó volt, és negyven percig élvezték egymás társaságát. De kellett is csipkedniük magukat, hiszen 17 – köztük több nagyon fontos – témában volt szükség az álláspontjukra, viszont igazából csak a parkolási rendelet módosítása, a homlokzatzöldítési pályázat, a

A Fővárosi Közgyűlés képviselői jelenleg havi bruttó 375 ezer forint tiszteletdíjat kapnak, az alapdíj mellett 37 ezer 500 forint jár a bizottsági tagsági és 75 ezer forint az elnöki munkáért (akkor is ennyi, ha több bizottságban tevékenykednek). A külsős bizottsági tagok bruttó 187 ezer 500 forintot kapnak hónaponként.

Nyitókép: FŐKERT Facebook-oldala, Varga Dóra Ivett