Fajelmélet helyett: így osztályozzák a világ országait a liberális doktrinerek

2023. március 11. 06:00

Megint kikutatták, hogy mi például miért vagyunk mucsaiak. Mások meg miért is #BezzegOrszágok. Kritikánk!

2023. március 11. 06:00
null
Nagy Gábor
Nagy Gábor

Ez az év sem kezdődhetett másképp, minthogy ismét kiderüljön (figyelem, irónia következik): honnan eredeztethető ez a mucsai környezet, ami körülvesz minket; a faragatlan, parlagi magyar jellem, amely nap mint nap szembejön velünk az utcán; és hogy például miért épp szép hazánkban dúlhat kleptokrata autokrácia? Nem, ezúttal nem a World Justice Project, a Freedom House, a Transparency International vagy a Bertelsmann Stiftung indexeiről ejtenénk szót,

hanem az Inglehart–Welzel-féle értéktérképről.

Van ugyanis egy nemzetközi kutatócsapat, élén két politikatudóssal, Ronald Ingleharttal és Christian Welzellel, akik évről évre összehasonlító értékkutatásokat végeznek (ez az úgynevezett World Values Survey), majd az eredményeket publikálják egy koordináta rendszerben. A nyugati, liberális doktrinerek kis túlzással már megint megfejtenék például, miért van Magyarország előtt #BezzegSzlovákia, #BezzegLengyelország, #BezzegCsehország, #BezzegSzlovénia és természetesen #BezzegAusztria. Lám-lám:

Forrás: WVS
Forrás: WVS

Ez bizony nem más mint kulturális determinálás felsőfokon

Az Y tengelyen a tradicionális és a szekuláris (racionális) értékekből származtatott mutatók láthatóak; az X tengelyen ennél elvontabb fogalmak, a túlélési és az önkifejezési (posztmateriális) értékek (úgyszintén mutatói) szerepelnek.

De mit is jelent ez konkrétan? Ha egy ország minél lejjebb szerepel a függőleges skálán (amelynek kiosztása a mínusz 2,5 és a plusz 2 közötti tartomány), az arra utalhat, hogy az ottani társadalomban kiemelt jelentősége van a vallásnak, a babonának, a hagyományos családi értékeknek, a tekintély tiszteletének. Ezek az emberek bizony büszkék nemzetükre; nem utolsó sorban nacionalista szemléletet képviselnek – írják a kutatók. Ha viszont egy ország fentebb szerepel az Y tengelyen, azt jelentheti, hogy az ottani társadalmak felvilágosultabban, racionálisabban gondolkodnak. Vagyis: a válás, az abortusz vagy az eutanázia sokkal inkább elfogadottabb.

A vízszintes skálát (amelynek kiosztása a mínusz 2,5 és a plusz 3,5 közötti tartomány) úgy lehet lefordítani, ha egy ország minél inkább balra helyezkedik el, az arra utalhat, hogy az ottani társadalomban kiemelt jelentősége van a kollektív tudatnak. Ezek az emberek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai-, gazdasági biztonságtudatukra. Tehát zárkózottabbak, kevésbé toleránsak, mint az X tengelyen jobbra fekvő országok állampolgárai. Itt ugyanis az tapasztalható, hogy az emberek saját bevallásuk alapján előtérbe helyezik például a környezetvédelmet, a toleranciát – így a szexuális kisebbségek irányába –, illetve az egyéni, politikai és gazdasági szabadságjogokat.

Ebből az következik (legalábbis a kutatók szerint), hogy azért tart a világban jóval előrébb Svédország mondjuk Moldáviánál, Új-Zéland például Tanzániánál, mert előbbi államokban racionálisabban, szabadabban gondolkodnak, a szekuláris és önkifejezési értékek sokkal jelentősebbek az ottani társadalmakban. A svéd vagy az új-zélandi emberek nem annyira vallásosak, babonások, bezárkózóak, bizalmatlanok, épp ellenkezőleg: racionálisak, nyitottak, toleránsak;

így nem csak jómódúbb országokról van szó, (figyelem, újabb irónia következik), de demokratikusabbakról is.

Szóval: minél közelebb kerül egy állam értékrendje a posztmateriális, racionális végpontokhoz, modernizációs sikere annál inkább valószínűbb.

De ha még a liberálisok felsőbbrendűnek is érzik magukat

Ez sül ki belőle:

  • Zimbabwe, Marokkó, Jordánia, Banglades olyan országok, amelyek társadalmaiban bizony előkelő helyen szerepelnek a tradicionális és túlélési értékek. Jólétnek, (liberális) demokráciának nyoma sincs, kitörésre tehát ezek szerint nincs esély.
  • Államok, amelyek társadalmai hangsúlyosabban tekintenek a tradicionális és az önkifejezési értékekre: USA, a legtöbb latin-amerikai ország és Írország. Jólétnek, (liberális) demokráciáknak már van hagyománya, de a túl sok tradicionális érték miatt még nem érhetnek Svédország nyomába.
  • Oroszország, Bulgária, Ukrajna és Észtország társadalmai a szekuláris és a túlélési értékekben hisznek. Tehát hol a jólétnek, hol a (liberális) demokráciának nincs nyoma, rosszabb esetben egyiknek sem. (Idáig ugye nem terjedtek ki a hidegháborús „demokráciatérítések”.)
  • Államok, ahol azonban jó élni, mert kitüntetett szerepe van a racionális és a posztmateriális értékeknek: Svédország, Norvégia, Japán, Benelux-országok, Németország, Franciaország, Svájc, Csehország, Szlovénia, és több, az angol nyelvet használó ország. (Az egykori, gyarmattartó országokat külön is érdemes kiemelni.)

A végére pedig itt van a bónusz: a földrajzi predesztináció

Bonyolítja az Inglehart–Welzel-féle értéktérkép klasszifikálást, hogy az egyes államokat vallási, kulturális hátterük mellett földrajzi elhelyezkedésük is predesztinálja. Ezáltal úgy tűnik, a muszlim, afrikai országok „nem vehetik fel a versenyt” a protestáns európai országokkal; és az ortodox európai államok sem úgy „teljesítenek”, mint az angol nyelvet használó államok.

Európa amúgy is jobb hely, mint a világ többi része – summázható egyébként a liberális értékelés. De.

Mi a gond mindezzel?

De tényleg?!

Először is az, mint úgy en bloc a társadalomtudományokkal, hogy a World Values Survey sem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy „ahány ház, annyi szokás”. Inglehart és Welzel azt akarja érzékeltetni, hogy a szabadságvágy, a szekuláris (racionális) és az individuális (önkifejezési, posztmateriális) értékek azok, amelyek elengedhetetlenek a modernizációs sikerhez. De a liberális kutatók épp az individuum kitörési lehetőségét korlátozzák azzal, hogy értékeket klasszifikálnak, determinálnak. Tökéletes, hibamentes ok-okozati leírás egyébiránt nincs, főleg társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági térben. (Igaz, volt már rá példa a történelemben: a széljobb- és baloldalon.)

Másfelől a politikatudományon belül is kritikusan figyelték és figyelik mai napig az úgynevezett „kulturális fordulatot”, ami tulajdonképpen azt a „felismerést” jelentette, hogy az egyes társadalmak demokratikus értékrendje független változóként befolyásolja a politikai intézményrendszer működését.

Magyarán: a demokratikus politikai kultúra eredményez-e demokratikus intézményeket? Fordítva: a demokratikus intézmények ágyaznak meg a demokratikus politikai kultúrának?

Eldönthetetlen kérdések,

hiszen sem a kulturális különbségekből, sem a földrajzi helyzetből nem eredeztethető, hogy miért is vannak #BezzegOrszágok.

Nyitókép: Laure Boyer / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

***

Összesen 223 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zordmorgo
2023. március 11. 21:09
Ezeken a statisztikákon miért nem szerepel soha, hogy mennyi arab, afrikai van az országban, és hogy ez mennyiben rontja az állampolgárok jólétét és biztonságát?
daermon
2023. március 11. 15:58
Nincsenek véletlenek, aktuális az időzítés! Meggyőződésem, h. ez a "kutatás" az Microsoft AI hackje a Google-ével v. fordítva! Csakis így lehetett! :) :D Ha nem, akkor minden csodálatom a készítőké, h. erre a f..ságra sikerült pénzt szerezniük - gondolom nem is keveset.
tapir32
2023. március 11. 15:52
A nyílt társadalom, mint társadalomfilozófiai elképzelés az 1960-as évek végére megbukott. Ma már a nyílt társadalom popperi utópiája egy anakronizmus. Ha egy utópia megvalósul, az mindig totalitarizmushoz vezet.
tapir32
2023. március 11. 15:50
"Aki Magyarországra látogat, megtapasztalja, hogy mit jelent a valós szabadság." Novák Katalin Magyarország jogállam és demokrácia. A fékek és ellensúlyok rendszere kiépített és jól működik. Az ellenzék alkalmatlan. Külföldön pénzt tarhálnak miközben az elnyomott áldozat szerepében tetszelegnek. Ugyanakkor, felelőtlenül terjesztik demagógiájukat.. A kelet-közép-európai új demokráciák azért vannak jobb helyzetben mint a régi nyugatiak, mert még nem követték el azokat a hibákat, amiknek a következményeitől a régi demokráciák szenvednek. Tanulva a hibáikból más úton járunk. Ilyen a fejlettebb demokrácia. Anakronizmus lenne nyugat-európai vagy amerikai mintára demokráciát építeni. Ez, a mi demokráciánk, mi ezt választottuk! Az EU jelentések politikai nyomásgyakorlás céljából készültek. Tartalmilag üres frázisok halmazai. Konkrétum alig. A bolhából elefánt gyártás szép példái. Demagóg irományok. A baloldaliak hazugságokkal és csalással megtévesztették az EP-t és annak bizottságait. A gátlástalan hazudozás nem az eszesség megnyilvánulása hanem, szociopátia. Egyúttal, a butaság beismerése. Azért kell a hazudozás mert, tisztességes úton semmire sem mennének. A hazai választásokon a hazugságaikkal együtt is leszerepeltek. 4x2/3 Mi, magyarok integráns részei és alakítói vagyunk az európai kultúrának. A sajátos magyar kultúránk az európai kultúra részhalmaza. Magyarország és a magyarok Európa és az európai kultúra részei. Aki, úgy érzi, hogy messze van még Európa az, próbálja meg elsajátítani az európai kultúra értékeit. Akkor, talán nem fogja magától oly távolinak érezni Európát és a magyarokat. A nemzeti kultúrák jelentik Európa kulturális a sokszínűségét. Ott kell állandóan a fair play-re hivatkozni, ahol nem az a természetes. Ott kell állandóan a rasszizmust elítélni, ahol nem az elítélése a természetes. Ott kell állandóan a másság elfogadását propagálni, ahol a másság elfogadása nem természetes. Magyarországon a másság elfogadása és a rasszizmus elítélése magától értődő és értetlenül állunk az előtt, hogy ez miért téma. /Érett személyiségű felnőtt emberekről van szó./ A nyilvánvaló, természetes, magától értetődő dolgoknak nincs információ, illetve hír értéke, azokról nem, vagy ritkán beszélünk. A magyar demokráciát és jogállamot Gyurcsánytól, Dobrevtől és a DK- tól kell megvédeni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!