Megint kikutatták, hogy mi például miért vagyunk mucsaiak. Mások meg miért is #BezzegOrszágok. Kritikánk!
Ez az év sem kezdődhetett másképp, minthogy ismét kiderüljön (figyelem, irónia következik): honnan eredeztethető ez a mucsai környezet, ami körülvesz minket; a faragatlan, parlagi magyar jellem, amely nap mint nap szembejön velünk az utcán; és hogy például miért épp szép hazánkban dúlhat kleptokrata autokrácia? Nem, ezúttal nem a World Justice Project, a Freedom House, a Transparency International vagy a Bertelsmann Stiftung indexeiről ejtenénk szót,
Van ugyanis egy nemzetközi kutatócsapat, élén két politikatudóssal, Ronald Ingleharttal és Christian Welzellel, akik évről évre összehasonlító értékkutatásokat végeznek (ez az úgynevezett World Values Survey), majd az eredményeket publikálják egy koordináta rendszerben. A nyugati, liberális doktrinerek kis túlzással már megint megfejtenék például, miért van Magyarország előtt #BezzegSzlovákia, #BezzegLengyelország, #BezzegCsehország, #BezzegSzlovénia és természetesen #BezzegAusztria. Lám-lám:
Az Y tengelyen a tradicionális és a szekuláris (racionális) értékekből származtatott mutatók láthatóak; az X tengelyen ennél elvontabb fogalmak, a túlélési és az önkifejezési (posztmateriális) értékek (úgyszintén mutatói) szerepelnek.
De mit is jelent ez konkrétan? Ha egy ország minél lejjebb szerepel a függőleges skálán (amelynek kiosztása a mínusz 2,5 és a plusz 2 közötti tartomány), az arra utalhat, hogy az ottani társadalomban kiemelt jelentősége van a vallásnak, a babonának, a hagyományos családi értékeknek, a tekintély tiszteletének. Ezek az emberek bizony büszkék nemzetükre; nem utolsó sorban nacionalista szemléletet képviselnek – írják a kutatók. Ha viszont egy ország fentebb szerepel az Y tengelyen, azt jelentheti, hogy az ottani társadalmak felvilágosultabban, racionálisabban gondolkodnak. Vagyis: a válás, az abortusz vagy az eutanázia sokkal inkább elfogadottabb.
A vízszintes skálát (amelynek kiosztása a mínusz 2,5 és a plusz 3,5 közötti tartomány) úgy lehet lefordítani, ha egy ország minél inkább balra helyezkedik el, az arra utalhat, hogy az ottani társadalomban kiemelt jelentősége van a kollektív tudatnak. Ezek az emberek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai-, gazdasági biztonságtudatukra. Tehát zárkózottabbak, kevésbé toleránsak, mint az X tengelyen jobbra fekvő országok állampolgárai. Itt ugyanis az tapasztalható, hogy az emberek saját bevallásuk alapján előtérbe helyezik például a környezetvédelmet, a toleranciát – így a szexuális kisebbségek irányába –, illetve az egyéni, politikai és gazdasági szabadságjogokat.
Ebből az következik (legalábbis a kutatók szerint), hogy azért tart a világban jóval előrébb Svédország mondjuk Moldáviánál, Új-Zéland például Tanzániánál, mert előbbi államokban racionálisabban, szabadabban gondolkodnak, a szekuláris és önkifejezési értékek sokkal jelentősebbek az ottani társadalmakban. A svéd vagy az új-zélandi emberek nem annyira vallásosak, babonások, bezárkózóak, bizalmatlanok, épp ellenkezőleg: racionálisak, nyitottak, toleránsak;
Szóval: minél közelebb kerül egy állam értékrendje a posztmateriális, racionális végpontokhoz, modernizációs sikere annál inkább valószínűbb.
Ez sül ki belőle:
Bonyolítja az Inglehart–Welzel-féle értéktérkép klasszifikálást, hogy az egyes államokat vallási, kulturális hátterük mellett földrajzi elhelyezkedésük is predesztinálja. Ezáltal úgy tűnik, a muszlim, afrikai országok „nem vehetik fel a versenyt” a protestáns európai országokkal; és az ortodox európai államok sem úgy „teljesítenek”, mint az angol nyelvet használó államok.
De tényleg?!
Először is az, mint úgy en bloc a társadalomtudományokkal, hogy a World Values Survey sem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy „ahány ház, annyi szokás”. Inglehart és Welzel azt akarja érzékeltetni, hogy a szabadságvágy, a szekuláris (racionális) és az individuális (önkifejezési, posztmateriális) értékek azok, amelyek elengedhetetlenek a modernizációs sikerhez. De a liberális kutatók épp az individuum kitörési lehetőségét korlátozzák azzal, hogy értékeket klasszifikálnak, determinálnak. Tökéletes, hibamentes ok-okozati leírás egyébiránt nincs, főleg társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági térben. (Igaz, volt már rá példa a történelemben: a széljobb- és baloldalon.)
Másfelől a politikatudományon belül is kritikusan figyelték és figyelik mai napig az úgynevezett „kulturális fordulatot”, ami tulajdonképpen azt a „felismerést” jelentette, hogy az egyes társadalmak demokratikus értékrendje független változóként befolyásolja a politikai intézményrendszer működését.
Magyarán: a demokratikus politikai kultúra eredményez-e demokratikus intézményeket? Fordítva: a demokratikus intézmények ágyaznak meg a demokratikus politikai kultúrának?
hiszen sem a kulturális különbségekből, sem a földrajzi helyzetből nem eredeztethető, hogy miért is vannak #BezzegOrszágok.
Nyitókép: Laure Boyer / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
***
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A cég pénzügyi helyzete stabil.
„Holnapután már fekete autót kell küldeni mindenkiért vagy börtönbe kell zárni mindenkit, aki kritikát mer megfogalmazni?” – tette fel a kérdést a Magyar Nemzet újságírója.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
Egy hét alatt bebizonyosodott, hogy mégsem mérgez a gödi gyár, nem diktátor Erdogan, nem bűnöző Netanjahu és jó az orosz olaj.
Ezek voltak a hét legolvasottabb hírei a Mandineren.
A Mandiner által megszólított résztvevők cáfolták a liberális portált.
Amerikában már Európa háborújaként tekintenek az orosz-ukrán konfliktusra.
A személyzet az azonnali evakuálás mellett döntött.
