Április elsejéig nyilatkozhatnak az orvosok arról, hogy kamarai tagok kívánnak-e lenni a jövőben is. Eddig 12 ezren mondták azt: maradnak.
A jövőben akkor is végezhetnek egészségügyi tevékenységet az orvosok, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának – mondta ki az Országgyűlés a múlt héten rapid eljárásban elfogadott, nagy port kavart törvénymódosításban. Az orvosi kamara azóta lázas kampányba kezdett annak érdekében, hogy minél több orvos nyilatkozzon úgy: tagja akar maradni a testületnek.
Öt nap alatt 12 ezren erősítették meg kamarai tagságukat – írta hétfőn Facebook-oldalán a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amely a honlapján egy visszaszámlálót is indított arról, hány napig lehet még nyilatkozniuk az orvosoknak, akiknek eddig kötelező volt az érdekképviseleti szervezeti tagság és az azzal járó 49 200 forintos éves tagdíj befizetése. Ez 4800 forinttal több a tavaly július óta hatályos összegnél, a pályakezdők és a kisgyermekükkel otthon lévők ugyanakkor 50 százalékos kezdeményre jogosultak.
A tagdíj mértéke azonban a közeljövőben változhat, legalábbis erre engednek következtetni a MOK sorai a kötelező kamarai tagság eltörlése után kiadott tájékoztatójában. Ebben az áll, hogy a kamara mindig demokratikus szervezet volt, és az is marad, a tagdíj mértékét az országos küldöttek szavazzák meg. A díj nagymértékben függ attól, mekkora a szervezet, hogyan épül fel, mekkora infrastruktúrát kell fenntartania és milyen szolgáltatásokat nyújt a tagoknak. „Célunk az, hogy egy hatékonyabb szervezet jöjjön létre, amely képes ütős jogi, ügyvédi segítséget, akár perképviseletet is nyújtani tagjainak. A tagdíj mértéke az új struktúra felállását követően kerül majd megállapításra” – közölték.
A nyilatkozattételi határidőig hátralévő
kamarai tagként képzeli-e el a jövőjét vagy sem. Magyarországon ugyanis – a Központi Statisztikai Hivatal oldalán (KSH) elérhető legfrissebb, 2021-es adatok szerint – mintegy 39 ezer orvos dolgozik, ami egyébként alig több mint a fele az Orvosok Országos Nyilvántartásában szereplő létszámnak, amely 70 ezer orvost rögzít. A működéshez szükséges és a betöltött orvosi állások közti különbség pedig 1500 körüli.
A kötelező MOK-tagságnak eltörlését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését a kormány a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával indokolta. „Azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait” – mondta az egészségügyi államtitkár az Országgyűlésben, a törvényjavaslat elfogadása előtt. Takács Péter már ezt megelőzően is felelőtlennek és a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítette a Magyar Orvosi Kamara azon javaslatát – a konfliktus kirobbantó okát –, amely arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést.
Nem csak a kamara, az ellenzék is élesen bírálta a MOK-tagságot érintő jogszabály-módosítást, amelyet az orvosi kamarával szembeni bosszúnak nevezett, sőt még
úgy nyilatkozva, hogy a törvényjavaslat és annak benyújtási módja meghatározó lehet a Magyarország által – az uniós pénzek folyósítása érdekében, a jogszabályok előzetes, társadalmi vitára bocsátásával kapcsolatban – vállalt kötelezettségek teljesítésében.
A Mandinernek nyilatkozó Csókay András idegsebész mindezzel szemben azt mondta, személy szerint nagyon örül a kamara hátrébb léptetésének. „Nem lehet így fenyegetni orvosokat, hogy aláírnak vagy nem” – fogalmazott.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A MOK volt elnöke szerint helyes lenne egy „szerkezetátalakítás” az egészségügyben.
A MOK (vezetősége) ugyanis pártpolitizálni kezdett és összevissza hazudozik.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Az OMSZ szóvivője hangsúlyozta, hogy az ünnep alatt sem árt az óvatosság, de baj esetén azonnal útnak indul a segítség.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolófelújítása közben hat darab amerikai légibombára bukkantak a tűzszerészek, de lakossági intézkedésre nem volt szükség.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
