hogy feltérképezhessék, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén. A vizsgálatok célja feltárni többek között azt, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatokban tapasztalható folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények” – közölte a versenyhivatal.
Az infláció mögött ott vannak a brüsszeli szankciók
Eközben a kormánypártisággal nem vádolható Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített felmérésében tízből kilenc válaszadó azt mondta, az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. Ugyanakkor
2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent (79-ről 65 százalékra) azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája felelős a mostani árakért, és 6 százalékponttal növekedett azoké (57-ről 63 százalékra), akik a brüsszeli szankciókat okolják a drágulásért.
A kutatásból az is kiderült, hogy tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése, de 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak.