Élelmiszer-infláció: akcióznak a boltok, talán nem véletlenül, nyakukon a versenyhivatal

Néhány hete már nem annyira az élelmiszerek drágulásáról, jóval inkább az árak csökkenéséről szólnak a hírek.

Árversenybe kezdtek a boltok

Hétfőn például a SPAR jelentette be, hogy az e heti promóciójában a pékáruk (kenyerek, zsemlék, kiflik, bagettek, paillasse-ok) 7–40 százalékkal kerülnek kevesebbe, a haltermékek ára 18 és 30 százalék közti mértékben, egyes húskészítményeké (például a virslié és a baconé) pedig 5 százalékkal csökken. De nem csak a SPAR akciózik. A Mandiner is idézte a napokban a Világgazdaság cikkét, mely szerint a kiskereskedelmi láncok továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a vásárlók visszatérjenek az üzletekbe. A sajt, a vaj és a tészta után most a virsli van porondon, de a következő hetekben várhatóan további kedvezményeket ígérnek majd a nagy boltok, például a Lidl, a Tesco, az említett SPAR, a CBA vagy az Auchan.

Zajlik a GVH vizsgálata

A tavaly indult brutális áremelési hullám azonban biztosan nem múlik el nyomtalanul, és nem csak azért, mert az élelmiszerárak várhatóan nem csökkennek majd vissza az árnövekedési periódus előtti szintre, hanem mert a GVH is vizsgálódik.

– erősítette meg a hatóság a Mandiner érdeklődésére. Lapunk arról kérdezte a GVH-t, miben áll és hol tart az élelmiszer-drágulással szembeni versenyhivatali fellépés. Válaszukban azt írták, hogy a két vizsgálat jelenleg is folyamatban van, így azok tapasztalatairól, eredményeiről egyelőre nem tudnak tájékoztatást adni, de az eredményeket nyilvános jelentéstervezetekben összegzik majd, amelyeket társadalmi vitára bocsátanak.

A versenyhivatal rajtaütést is bevethet

A folyamatban lévő vizsgálatok során a nemzeti versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a drágulás részletes okait, hogy megtehesse a szükséges lépéseket az esetleges versenyproblémák kiküszöbölésére. A GVH alkalmazhat helyszíni kutatást – rajtaütést – is, amely bírósági engedélyhez van kötve.
 

hogy feltérképezhessék, torzulhatott vagy korlátozódhatott-e a verseny akár az érintett termékkörök kiskereskedelmi piacain, akár az értéklánc bármely más szintjén. A vizsgálatok célja feltárni többek között azt, hogy mennyiben járulhattak hozzá az ágazatokban tapasztalható folyamatokhoz (nagy mértékű áremelkedések; piaci szereplők között fennálló viszonyrendszer átrendeződése; termékkategórián belüli koncentráció alakulása, ideértve a sajátmárkás termékek arányának alakulását) a szabad piaci versenyt akadályozó magatartások, körülmények” – közölte a versenyhivatal.

Az infláció mögött ott vannak a brüsszeli szankciók

Eközben a kormánypártisággal nem vádolható Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített felmérésében tízből kilenc válaszadó azt mondta, az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. Ugyanakkor

A kutatásból az is kiderült, hogy tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése, de 2022 októberéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak.

Hamarosan kiderül az élelmiszerárstop sorsa

Szintén az árakat érintő fontos kérdés, hogyan alakul az élelmiszerárstop jövője. A kristálycukorra, a búzafinomlisztre, a házi sertéscombra, a csirkemellre, csirke far-hátra, a 2,8 százalékos UHT tejekre, a tojásra, valamint az étkezési burgonyára érvényes hatósági árakat a kormány legutóbb április 30-ig hosszabbította meg. A kereskedői érdekképviseletek, ahogyan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is idén már többször határozottan állást foglalt az árstop kivezetésének szükségessége mellett, emlékeztetve a kormányt, hogy egyfelől az infláció csökkenéséhez kötötte a hatósági árak megszüntetését, márpedig úgy tűnik, a pénzromlás emelkedő üteme megállni látszik.

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka