Még várni kell arra, Brüsszel hajlandó-e végre kifizetni a magyar határkerítést

A magyar kormány évek óta követeli az Európai Bizottságtól (EB), hogy járuljon hozzá a magyar határvédelem költségeihez, ez a kerítés és a hozzá tartozó rendszer ugyanis az egész kontinens biztonságát szolgálja, de rengeteg pénzébe kerül a magyar adófizetőknek. (Orbán Viktor 2022 november elején írt egy levelet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének amelyben a miniszterelnök arról számolt be, hogy addig több mint 590 milliárd forintot fordított hazánk a saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre.)

Egyre több ország ismeri fel, hogy szükség van rá

Kezdetben szinte minden ország bírálta a lépést – hasonlóan foglalt állás a hazai ellenzéki pártok többsége is, később persze felismerve a pozitív hatásait változott a véleményük – embertelennek és hatástalannak, ezért elfogadhatatlannak nevezték, ám azóta az EU egyre tagállama ismeri fel, hogy szükség van rá, s több országban szintén épült kerítés, de az Unió még mindig nagyon megosztott a kérdésben.

A legutóbbi Kormányinfón is szóba került a téma. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, bár korábban mindenki bírálta a magyar kerítésépítést, a jelenlegi vita már arról folyik, hogy ehhez Brüsszelnek hozzá kell-e járulnia anyagilag. A kormány szerint igen, sőt

A Mandiner felvetésére Gulyás elmondta, a magyar kormány évről évre elküldi Brüsszelnek a határvédelem költségeit, hazánk ennek a felét szeretné visszakérni. A védelmi összeg már jóval egymilliárd euró fölött van.

A legutóbbi uniós csúcson hosszan tárgyaltak a migrációról az állam- és kormányfők. Több ország is azért lobbizott, hogy Brüsszel az eddiginél nagyobb összeget adjon határkerítésekre. Ezek között volt Ausztria, ahol megnövekedett a Nyugat-Balkánon keresztül, Szerbián és Magyarországon át érkező migránsok száma. Magyarország mellett Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország képviselői írták alá azt levelet, amelyben az eddigieknél szigorúbb határintézkedésekre szólítottak fel. Mások viszont úgy vélik, inkább az elutasított menedékkérők visszatérésének támogatására kellene összpontosítani.

A hosszas tárgyalásokat követően Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott:

Ennek lényege egy külön uniós migrációs és menekültügyi csomag létrehozása, aminek egyes források szerint a határkerítések megerősítésével kapcsolatos probléma nem lesz része. Több pénz jut majd azonban a határőrökre, a már meglévő infrastruktúrára, kamerákra és egyéb határőrizeti berendezésekre, beleértve a légi megfigyeléshez tartozó eszközöket is.

EB: Összhangban az uniós és emberi jogokkal

A helyzet tisztázása érdekében szerettük volna megtudni, akkor most pontosan mi az EB álláspontja, fog-e fizetni a határvédelmi kerítésért, így az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtófőnökéhez fordultunk a kérdésben. A minap meg is érkezett a válasz, amely ugyan tartalmaz konkrétumokat, de

Az Európai Bizottság sajtószolgálata azt írta, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határuk védelme összhangban álljon az uniós joggal és az alapvető emberi jogokkal. Az Európai Bizottság véleménye szerint az uniós források legjobb felhasználási módja az, ha azokat integrált határigazgatási megoldásokra fordítják. Ilyenek például a következők:

• határfelügyeleti rendszerek kialakítása és fenntartása (kamerák, mozgásérzékelők stb.),
• határőrizettel kapcsolatos szállítóeszközök,
• a határőrök által végzett ellenőrzésekhez szükséges felszerelések,
• rádiókommunikációs rendszerek,
• a Frontex rendelkezésére bocsátandó eszközök beszerzése,
• határátkelőhelyek felújítása és kibővítése,
• határőrök képzése,
• a vészhelyzeti tervezés támogatása stb.

Eredményesebb lett az illegális határátlépés elleni küzdelem

Közölték: a magyar Belső Biztonsági Alap (BBA) nemzeti programja (2014–2020) keretében Magyarország támogatott olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a megfelelő mobilitási kapacitást a határátkelőhelyek közötti határszakaszokon (52 terepjáró nehézgépjármű), és támogatta a stabil hőkamerás érzékelőrendszer fejlesztését Magyarország külső határainak biztonságos ellenőrzése céljából. A korszerűsítés végső szakaszának a tervek szerint 2022-ben kellett befejeződnie. Ezek az intézkedések Brüsszel szerint eredményesebbé tették az illegális határátlépés elleni küzdelmet, és a fejlettebb felderítési eszközöknek köszönhetően

A hivatalos válasz szerint a „2021–2027-es időszakban Magyarország 79 millió 559 ezer 642 euró értékű kiinduló allokációban részesült a Határigazgatási és Vízumeszköz programjának keretében”. Ez a kormány által közölt eddigi költségek töredékét jelenthetik. A határigazgatás kapcsán a program a következő területekre összpontosít:

• a határátkelőhelyek kapacitásának fokozása az infrastruktúra fejlesztése útján,
• automata vagy félautomata határátléptető rendszerek kiépítése nyolc helyszínen,
• szisztematikus határforgalom-ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések,
• komplex és részben automatizált határőrizeti rendszer kialakítása.

Járőrök, járművek

A program célja emellett a következők biztosítása is:

• megfelelő számú, jól felszerelt járőr,
• új technológiákkal támogatott, terepjáró képességű járművek,
• autonóm vagy részben autonóm működésű földi és légi felderítő egységek,
• nagyméretű és interoperábilis információs rendszerek, köztük a SIS, az EES és az ETIAS használatának bevezetése.

Nyitókép: A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közreadott képen rendőr és katona járőrözik az ideiglenes biztonsági határzárnál Hercegszántó közelében 2021. november 12-én. MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs