Brüsszel növelné a határvédelemi eszközökre szánt uniós támogatásokat, de nem adna több pénzt határkerítésre; újra felpörgött a szokásos uniós migrációs vita.
Miután Volodmir Zelenszkij csütörtökön részt vett az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján, s újra felpörgött a szokásos migrációs vita: az állam- és kormányfők egész éjjel vitatkoztak a határvédelemre szánt uniós támogatások mértékéről és irányairól.
A Politico beszámolója szerint a találkozó előtti este több ország is azért lobbizott, hogy Brüsszel az eddiginél nagyobb összeget adjon határkerítésekre. Köztük Ausztria, ahol megnövekedett a Nyugat-Balkánon keresztül, gyakran Szerbián és Magyarországon át érkező migránsok száma. A csúcstalálkozó előestéjén számos ország – köztük Magyarország, Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország – képviselői írták alá azt levelet,
Mások viszont azt hangsúlyozták, hogy ehelyett inkább az elutasított menedékkérők visszatérésének támogatására kellene összpontosítani. Egy, a helyszínen lévő tisztviselő szerint a Olaf Scholz német kancellár egy ponton megpróbálta csillapítani az indulatokat, mondván, a „falak nem működnek”, amit az Egyesült Államok–Mexikó közötti határzár körüli heves viták is bizonyítanak.
A hosszas éjszakai tárgyalás után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a tagállamok vezetői „a külső határok megerősítése érdekében” végül több azonnali gyakorlati lépésben megegyeztek. Ennek lényege egy külön uniós migrációs és menekültügyi csomag létrehozása, aminek egyes források szerint a határkerítések megerősítésével kapcsolatos probléma nem lesz része. A „jelentős” összeggel növelt határvédelemre irányuló többpontos javaslatcsomagról egyelőre annyit tudni, hogy
beleértve a légi megfigyeléshez tartozó eszközöket is.
Karl Nehammer osztrák kancellár méltatta az eredményt, megjegyezve, hogy ez azt jelenti, hogy az EU határ menti országai, mint például Bulgária, mostantól a brüsszeli pénzeket használhatják a határkerítés fenntartására, majd saját pénzüket annak „megerősítésére". Ez szerinte azt jelenti, hogy az EU de facto akkor is fizet a határkerítésekért, ha azt mondja, hogy nem.
Nyitókép: Bolgár határrendészek járőröznek a bolgár–török határon, Lesovo falu közelében 2023. január 13-án. (Fotó: Nikolay Doychinov/AFP)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Több országban is megpróbált beavatkozni a választásokba Brüsszel úgy, hogy az EU-s elitnek nem tetsző jobboldali politikai tartalmakat igyekezett cenzúráztatni a közösségi platformokkal. Cenzúra felülről, a jobboldaliak démonizálása. Erről szól az amerikai kongresszus februári jelentése. Mutatjuk.
Miközben az EU munkaerőhiánnyal küzd, egy friss elemzés szerint egyes bevándorlói csoportok súlyos, akár több százmilliós költséget jelentenek fejenként a költségvetéseknek.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
