Múlt héten a Fővárosi Ítélőtáblán megkezdődött a Budaházy György és kilenc társa ellen terrorizmus vádjával indult büntetőper.
Az első tárgyalási napon a PestiSrácok beszámolója szerint Budaházy György és védője, Szikinger István kezdeményezték a táblabíróság kizárását az ügyből, arra hivatkozva, hogy a terhelteket a megismételt első fokú eljárásban elítélő bírót a Fővárosi Ítélőtáblára nevezték ki, ezért fennáll az elfogultság illetve az összeférhetetlenség veszélye.
Az indítványról a táblabíróság egy másik tanácsának kell dönteni, így az eljárás tovább folyt. Budaházyék több bizonyítási indítványt – így új tanúk meghallgatását – is előterjesztettek, de ezeket a második tárgyalási napon elutasították.
A Budaházy György elleni kényszerintézkedést, azaz a bűnügyi felügyelet ugyanakkor enyhítette a táblabíróság, így ő már – ha korlátozottan is – de elhagyhatja lakhelyét.
A legutóbbi tárgyalásokon elhangzott az ügyészi perbeszéd és a védői beszédek. A mai tárgyaláson a vádlottak kezdhették meg az utolsó szó jogán tett felszólalásukat, a sort Budaházy György kezdte.
A bíróság várhatóan március 1-jén hirdeti ki a másodfokú ítéletet.
Bírósági hullámvasút
A több, mint 13 éve tartó eljárásban Budaházy Györgyöt és 16 társát azzal vádolják, hogy 2007-ben és 2008-ban politikusok – így Hiller István és Kóka János – ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, és ők verték meg Csintalan Sándort politkust, televíziós műsorvezetőt is.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt. A vádlottak végig tagadták a bűnösségüket.
A tizenhárom évvel ezelőtt elkezdődött büntetőperben már több ítélet is született, de még egyik sem jogerős.
- 2016-ban a Fővárosi Törvényszék bűnösnek mondta ki a vádlottakat. Budaházy György társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés miatt 13 év fegyházat kapott, de a többiek is súlyos büntetést kaptak. A másodrendű vádlottat 12 év fegyházra ítélték, további négy vádlott egyenként tíz évet, míg egyvalaki kilenc évet kapott. A vádlottak összebüntetése elérte a 125 évet.
- 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet megalapozatlanság és számos más eljárási szabálysértés miatt. Ezért új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket.
- A megismételt elsőfokú eljárás azonban újabb fordulatot hozott. A 2022 márciusban kihirdetett ítéletben ismét bűnösnek mondták ki Budaházyékat, akikre ráadásul súlyosabb büntetést szabtak ki, mint 2016-ban. Budaházy György tizenhét év fegyházat kapott, a másodrendű tizennégy évet, míg a harmadrendű terhelt tizenötöt. Budaházyt és két társát még az indokolás előtt letartóztatta az eljáró bíró. Tizenkét vádlott öt-tíz év fegyházat kapott.
Budaházy a börtönben éhségsztrájkba kezdett, majd október 27-én a Kúria jogerős döntése nyomán kijöhetett a börtönből és bűnügyi felügyeletbe került.
Elnöki kegyelem
2022 december 27-én Novák Katalin köztársasági elnök az ügy hét vádlottját kegyelembe részesítette, ám
Budaházy György és a súlyos büntetésre ítélt vádlottak nem kaptak kegyelmet.
Ahogy közleményében a köztársasági elnök fogalmazott: esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.
A vádlottak és jogi képviselőik bíztató előjelnek nevezték Novák Katalin döntését és reményüket fejezték ki, hogy a többi terhelt kérelmét is pozitívan fogja elbírálni a köztársasági elnök. Budaházy György lapunknak adott interjújában is bizakodó volt a fejleményekkel kapcsolatban. Mint mondta összesen három év két hónapot volt börtönben eddig, de a sok házi őrizet is átszámolva kitesz még egy fél év fegyházat.
Még ha van is, aki azt gondolja, hogy megérdemlünk valamilyen büntetést, az én esetemben szerintem ez már megvalósult
– fogalmazott.
Az esetleges kegyelem – ahogy arra Novák Katalin is rámutatott – nagyban függ a másodfokú döntéstől. Az ítélőtábla helyben hagyhatja vagy meg is változtathatja az első fokú döntést. Ha felmentik a vádlottakat, a per harmadfokon folytatódna. Bár szinte elképzelhetetlen, de olyan is történhet, hogy ismét hatályon kívül helyezik az első fokú döntést.
Nyitókép:. Budaházy György a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én. (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)