Aggodalom Párizsban: terrorcselekmény miatt elítélt francia állampolgárok vettek részt a szíriai hatalomátvételben
Becslések szerint mintegy száz beazonosított személyről van szó.
A másodfokú döntéstől függ, kap-e kegyelmet a terrorizmussal vádolt Budaházy György, akinek bűnügyi felügyeletét enyhítette a táblabíróság. A baloldali kormányok elleni tiltakozások egyik főszereplőjét a megismételt elsőfokú eljárásban tizenhét év fegyházra ítélték. Vádlott-társainak egy részét Novák Katalin köztársasági elnök decemberben részesítette kegyelemben.
Múlt héten a Fővárosi Ítélőtáblán megkezdődött a Budaházy György és kilenc társa ellen terrorizmus vádjával indult büntetőper.
Az első tárgyalási napon a PestiSrácok beszámolója szerint Budaházy György és védője, Szikinger István kezdeményezték a táblabíróság kizárását az ügyből, arra hivatkozva, hogy a terhelteket a megismételt első fokú eljárásban elítélő bírót a Fővárosi Ítélőtáblára nevezték ki, ezért fennáll az elfogultság illetve az összeférhetetlenség veszélye.
Az indítványról a táblabíróság egy másik tanácsának kell dönteni, így az eljárás tovább folyt. Budaházyék több bizonyítási indítványt – így új tanúk meghallgatását – is előterjesztettek, de ezeket a második tárgyalási napon elutasították.
A Budaházy György elleni kényszerintézkedést, azaz a bűnügyi felügyelet ugyanakkor enyhítette a táblabíróság, így ő már – ha korlátozottan is – de elhagyhatja lakhelyét.
A legutóbbi tárgyalásokon elhangzott az ügyészi perbeszéd és a védői beszédek. A mai tárgyaláson a vádlottak kezdhették meg az utolsó szó jogán tett felszólalásukat, a sort Budaházy György kezdte.
A több, mint 13 éve tartó eljárásban Budaházy Györgyöt és 16 társát azzal vádolják, hogy 2007-ben és 2008-ban politikusok – így Hiller István és Kóka János – ingatlanjai ellen intéztek támadásokat, és ők verték meg Csintalan Sándort politkust, televíziós műsorvezetőt is.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2010-ben nyújtott be vádiratot a Hunnia-ügyként is elhíresült eljárásban terrorcselekmény, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt. A vádlottak végig tagadták a bűnösségüket.
A tizenhárom évvel ezelőtt elkezdődött büntetőperben már több ítélet is született, de még egyik sem jogerős.
Budaházy a börtönben éhségsztrájkba kezdett, majd október 27-én a Kúria jogerős döntése nyomán kijöhetett a börtönből és bűnügyi felügyeletbe került.
2022 december 27-én Novák Katalin köztársasági elnök az ügy hét vádlottját kegyelembe részesítette, ám
Ahogy közleményében a köztársasági elnök fogalmazott: esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.
A vádlottak és jogi képviselőik bíztató előjelnek nevezték Novák Katalin döntését és reményüket fejezték ki, hogy a többi terhelt kérelmét is pozitívan fogja elbírálni a köztársasági elnök. Budaházy György lapunknak adott interjújában is bizakodó volt a fejleményekkel kapcsolatban. Mint mondta összesen három év két hónapot volt börtönben eddig, de a sok házi őrizet is átszámolva kitesz még egy fél év fegyházat.
– fogalmazott.
Az esetleges kegyelem – ahogy arra Novák Katalin is rámutatott – nagyban függ a másodfokú döntéstől. Az ítélőtábla helyben hagyhatja vagy meg is változtathatja az első fokú döntést. Ha felmentik a vádlottakat, a per harmadfokon folytatódna. Bár szinte elképzelhetetlen, de olyan is történhet, hogy ismét hatályon kívül helyezik az első fokú döntést.
Nyitókép:. Budaházy György a megismételt elsőfokú eljárás tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2019. február 14-én. (Fotó:MTI/Máthé Zoltán)