A debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozások kapcsán a Magyar Nemzet végigvette, hogy az elmúlt években milyen esetek voltak, ahol külföldiek örülhettek a magyar demonstrációknak.
Bohár Dániel szerint valószínűleg Jármi Péter, az LMP Hajdú-Bihar vármegyei szervezetének elnöke intézheti külföldi pénzből a debreceni akkumulátorgyár elleni felhajtást, írtuk pénteki cikkünkben. Bohár korábban azt derítette fel, hogy a cívis városban megvalósuló beruházás ellen tiltakozók között egyáltalán nemcsak a környezetükért aggódó helyi polgárok,
A Magyar Nemzet ezen a szálon tovább menve arról készített összeállítást, hogy mely beruházások ellen tiltakoztak már korábban is „civilnek” mondott szereplők – külföldi érdekből.
Az akkumulátort gyártó üzemek telepítéséért most nagy verseny folyik Európában, hiszen az autóipar áthangolása elektromos meghajtásra megállíthatatlanul folyik – hangsúlyozza a lap.
A Magyar Nemzet felidézi: a bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Az akkori balliberális kormányzat nem védekezett kellőképpen a befolyásolás ellen, ennek pedig az lett a következménye, hogy az állatvédők kampánya után német áruházláncok függesztették fel a hízott liba forgalmazását 2008-ban.
Egyébként mire az elszámoltatás elkezdődhetett volna, a baj már megtörtént: a legnagyobb hazai, hízottliba-májat termelő cég, a Hungerit Zrt. 2008 szeptemberétől megszüntette a hízott baromfi vágását, és emiatt kétszáz munkástól is megváltak. A döntést a cég az osztrák bejegyzésű Négy Mancs Alapítvány kampányával indokolta, amelynek eredményeként a Rewe csoport (Metro, Lidl) és a Kaufland felhagyott a magyar libamáj forgalmazásával Ausztriában és Németországban. A Hungerit mellett számos kisebb tenyésztő látta kárát az „állatvédők” agresszív kampányának. A Magyar Narancs 2019-es cikke szerint egyébként a Négy Mancs azóta a megszűnés szélén áll.
A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner az utalványok után realizált hasznot pedig kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, amelyet azonban nemzetközi bíróságokon támadtak meg. Az Erzsébet-utalványt végül meg is kellett szüntetni, és 2018-ban a francia utalványgyártó cég is pert nyert a magyar állam ellen, de addigra már kivonultak a magyar piacról.
A Magyar Nemzet egy harmadik esetet is említ: a Momentum NOlimpia kampányát. Emlékezetes: 2017 telén az akkor induló, Fekete-Győr András és Donáth Anna által fémjelzett mozgalom 266 ezer aláírást gyűjtött annak érdekében, hogy legyen a fővárosban népszavazás a budapesti olimpiáról.
A hír hallatán azonban kénytelen volt a magyar szervezőbizottság visszalépni, hiszen köztudott, hogy a NOB nem ítéli olyan városnak a rendezést, ahol 7 évvel az esemény előtt komoly vita van arról.
A 2024-es olimpiát végül Párizs, a 2028-ast pedig Los Angeles kapta meg – ez a két város maradt ugyanis versenyben Budapest elszállásával. Így a NOB által hangoztatott költségtakarékos, kis városokban megrendezendő olimpiákra még várni kell, de legalább a franciák megrendezhetik a legrangosabb világeseményt – 1904 és 1924 után harmadszor.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszter elárulta: ezentúl havonta 5-10 ezer forintot spórolhatnak az utazók.
Az lenne meglepetés, ha nem érdeklődnének iránta.
„Nem játszottam jól” – jelentette ki a játékos, aki miatt már megint nem első a Fradi.
Bárány gólja döntött, nem állt vissza a tabella élére a Fradi.
Az elemző szerint a béke felé vezető út továbbra is elsősorban a területi kérdéseken és a Nyugat által tervezett vagyonkezelési lépéseken bukhat.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
