Öngyilkos lett egy magyar bíró

Ezt a szarjankó bírót nem tudom bögyömbe és erkölcseimbe befogadni, mert havi két millás állami apanázs mellett mi baja is lehetett volna a mai napi világunkkal?? Szerintem ez az öngyilkos hajlamú perc emberke a szoros szaros ügynök szervezetek által túl érzékenyítési hálójába kerülhetett, és elérte azt az erkölcsi mert, mintha szorult volna belé valamicske erkölcsösség, hogy ez így bíró létére nem mehet tovább. Szerintem még egy pár bírócskának még kellene öngyilkosnak lennie, hogy rá döbbenjünk arra, hogy a szoros szaros ügynök szervezetek mennyire érzékenyítették a Magyar bírói kar tagjainak távolság tartását a vonatkozó Magyar törvények szellemétől!! Szidják Viktort, de amit ma Magyarországon meg mer tenni a magyar bírói kar az botrány és országos szégyen, lásd a gyurcsótány geci haverjának majd hat éve folyó 6 milliárd forintos csalási ügye. Ez nem demokrácia, ha nem bírói birtokráca, amit minden eszközzel kellene kiirtani.

Mint embert sajnálom, a körülményeket nem tudjuk, de lehet, hogy nem értett egyet az érzékenyítéssel! Ahhoz, hogy valaki bíró lehessen rögös utat kell bejárni, sok tanulás és szakvizsga van mögötte. Egy rossz lépés (valamelyik irányba, kinek merre?) talán ilyet is okozhat, mert anyagi gondja biztosan nem voltak, esetleg még a fentieken kívül a családi konfliktus okozhat ilyen szörnyű véget.

@Ben Jeremiah @Nuttika @remi @szodabár @OberEnnsinnen @USsange @akkor ki 1. Meghalt egy ember. Ez tragédia. Tiszteletben kellene tartani. 2. Semmit nem lehet tudni az ügy hátteréről, tehát összeesküvés elméleteket gyártani, akár pro, akár kontra, tiszteletlen és kegyeletsértő. 3. Nem, egy bíró nem keres havi 2 millió forintot. A bírói illetményalap 566.600,- forint. Az alapilletmény szolgálati időtől függően ennek 1,25-2,10-szerese. Ehhez jön a beosztási pótlék, attól függően, hogy ki melyik bírósági szinten dolgozik, ez az illetményalap 20-120%-a. Ez azt jelenti, hogy egy minimum 39 év szolgálati évvel rendelkező, kúriai bíró illetménye az alapilletmény 3,2-szerese, vagyis 1.813.120,- forint, bruttó. 2.000.000 forint feletti jövedelme a Kúrián dolgozó vezető beosztású bíróknak lehet, szintén bruttó, de mire levonják belőle az adót, meg a járulékokat, az is 2.000.000,- forint alatt lesz. Egy 46 éves, vezetői beosztással nem rendelkező, egy gyerekes járásbírósági bíró jövedelme, nettó kb. 760.000,- forint (szolgálati időtől függően). Azért ennyi, mert az elmúlt három évben jelentős béremelés volt a bíróságokon, hogy a bírák lehetőleg azért többet keressenek mint a náluk váló targoncás. Így is minden ügyvéd, aki a bíróságon megjelenik többet keres, mint az ügyben eljáró bíró. Szóval teljesen felesleges a hergelés. 4. Teljes munkaidős bírónak heti két tárgyalási napja van, ez azonban nem jelenti, hogy a többi napon nem dolgozik. A bírák jelentős része a heti 40 órát bőven meghaladó munkaidőben dolgozik, sokszor hétvégén is. Ugyanis a tárgyalásokra fel kell készülni, el kell intézni a beadványokat, meg kell írni az ítéletet. A bíróknak túlórát nem fizetnek, a ledolgozott extra munkaidőt szabadidőben elszámolni nem lehet, mert nyilván sincs tartva. 5. A perek kb. 90%-a a legteherteltebb központi régióban is általában 2 éven belül befejeződik. Vidéken, ahol kevesebb az ügy, ennél is jobb az arány. Az a bíróság, amelyiknél a két éven túli ügyek aránya a 10%-ot meghaladja, a vezetők részéről folyamatosan nyomás alatt van tartva, a hátralék mielőbbi ledolgozása érdekében. Elvétve vannak 5 éven túli perek, amelyekről a bírának folyamatosan jelenteniük kell, hogy miért van még folyamatban, hogyan és mikor tervezik befejezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2 éven túli ügyekben bőven benne vannak a perelhúzásra játszó, avagy felkészületlen ügyfelek és/vagy ügyvédek is. Valaki említett egy 12 éven túli bontópert. Ilyen nincs. Az említett ügy az előadás szerint is valójában házassági vagyonközösségi per volt, ami tipikusan az elhúzódó ügyfajta, mert 1. senki nem tud egy tárgyalható keresetet előterjeszteni, és 2. mindkét fél az utolsó rozsdás vasszeget is ki akarja perelni a másik félből, nehogy már a másik jobban járjon. Van, akinek a 800.000.000,- forint nem elég, mert szerinte neki 1.200.000.000,- forint jár. Sokszázelemű vagyonleltárakról egyszerűen lehetetlen rövidebb idő alatt dönteni, ha az összesre bizonyítást kell folytatni, hogy közös vagy külön vagyon volt-e, és mennyi az értéke. Ezek a horrortörténetek, amikkel jól le lehet járatni a bíróságokat, azonban ezek a ritka kivételek, nem a főszabály. 6. Nem minden bíró liberálbolsevik. Nem is mind náci. A döntő többség esküjéhez hűen, politikai meggyőződésétől függetlenül, a jogszabályok szerint ítélkezik. Az, hogy az ítélet esetleg valakinek nem tetszik, a média lejáratja, nem feltétlenül jelenti, hogy jogellenes vagy egyébként hibás. Nyilván a bírók is különböző kvalitású és politikai meggyőződésű emberek, de az a hozzáállás, hogy minden bíró dilettáns és/vagy politikailag elfogultan ítélkezik, minden alapot nélkülöző, alaptalan hangulatkeltés. Megjegyzem egy korábbi évben folytatott kérdőíves felmérés szerint az ügyfélelégedettség 70-80% körüli volt, ami igen magas ahhoz képest, hogy az ügyfelek kb. 50%-a pervesztes. 7. Minden bíró szolgálati viszonya - aki nem halt meg, vagy nem a határozott idejű jogviszonya járt le - a köztársasági elnök felmentésével szűnik meg. Akkor is, ha lemondott. Akkor is, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Emiatt az is egy alattomos csúsztatás, hogy hány bírót mentett fel a köztársasági elnök az utóbbi időben. Lehet, hogy egyszerűen megunták a banánt, és úgy döntöttek, hogy inkább dögre keresik magukat ügyvédként. Vagy találtak egy kényelmesebb állást vállalati jogtanácsosként. Vagy egyszerűen nyugdíjba mentek. Nem kell minden felmentés mögött politikai tisztogatást látni. 8. Ugyanez igaz a valaki által beidézett ipolyinfó cikkre. A Közlöny szövegéből kiderül, hogy az ott megjelölt bíró felmentésére a szolgálati viszonyának jogellenes megszüntetése miatt került sor. Valaki ebbe belelátott fegyelmit vagy bármit, a cikk meg politikai összeesküvést. Nem. A szövegezés alapján a bíró volt az, aki jogellenesen szüntette meg a saját jogviszonyát. A Bjt. 92. szakasza szerint "A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt - egyoldalúan - szüntette meg." Nem találgatni kell, mert értetlenkedni, meg összeesküvés elméleteket gyártani, hanem utánanézni. Hogy miért mondott fel jogellenesen, azt szintén nem tudjuk, lehet, hogy jó oka volt rá, lehet, hogy nem, és itt életbe lép a 2. pont.

A sok lanyha, felfüggesztett ítélet jogos folytatása.