Az AI mindig csak annyi tartalmat ad ki magából, amennyit mi magunk beleraktunk. Se többet, se kevesebbet.
„A ChatGPT az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligencia nyelvi modell, amely képes szöveget generálni a neki adott utasításokra válaszul. Az internetről származó hatalmas mennyiségű szöveges adaton képezték ki, így képes kérdésekre válaszokat generálni, történeteket írni és még sok minden mást” – legalábbis így definiálja „önmagát”, ha megkérjük erre.
Ha arra szeretnénk rábírni, hogy írjon magáról egy 5 ezer karakteres véleménycikket, másodpercek alatt megteszi. Egészen pontosan kiköp magából egy önfényező – szebb szó híján – locsogást, amelyet bármelyik politikus megirigyelne.
Még azzal sem tudjuk hibaüzenetre bírni, ha „megkérjük”, hogy írjon egy elemzést az orosz-ukrán háborúról. Megoldja másodpercek alatt.
Kell-e féltenünk tőle az állásunkat? Attól függ. Mert vannak foglalkozások, ahol igenis kell félni tőle. Ugyanis a program annyira tökéletesen megemészti a beírt szöveget, hogy ha megkéred rá, hogy írjon egy reklámposztot egy adott termékhez, olyan leírást készít, ami után nem tudjuk eldönteni, hogy nem egy marketinges írta.
Egy szó, mint száz, akárhogy nyúzza az ember, a mesterséges intelligencia mindenre kiköp valamit válaszul.
A hangsúly itt a „valamin” van.
Lehet tőle bármit kérdezni, hosszú, koherens válaszokkal tud szolgálni, viszont a válaszok mindenfajta emberiességet nélkülöznek. Tartalommentesek, mint a plázákban hallható üres locsogás. A ChatGPT mindenre válaszol, mindent megír amire kérjük, de csak és kizárólag azt. Új ötletei, új gondolatai, véleménye nincs, emberi és mély beszélgetésekre képtelen.
Legalábbis cikkünk írásakor.
Ki-ki a maga vérmérséklete szerint reagál a platform felbukkanására:
Jó hír azonban: a mindenki számára elérhető mesterséges intelligenciák mai formáját elnézve, egyik fent említett tevékenységnek se lesz vége.
A ChatGPT jelenleg ugyanis leginkább két dologhoz hasonlít; egy papagájhoz, ami felszajkózza az internet különféle bugyrait, miközben kipréseli magából válaszát az utasításunkra; vagy egy tollhoz, amely bővebben kifejti mindazt, amit az ember mint input megadott.
A tartalomhoz pedig még mindig kell az ember.
Megváltoztat dolgokat? Persze, ahogy az írás, a nyomtatás, majd az internet megjelenése is gyökeresen átalakított mindent. Ez is valószínűleg át fogja alakítani a gondolkodásmódunkat.
Könnyen elképzelhető, hogy Pistike az iskolapadban 10 év múlva már nem arra lesz kényszerítve, hogy írjon egy nyolcoldalas esszét a cserebogárlárvák fejlődéséről.
De talán majd megkéri a történelemtanára, hogy olvassa el IV. Béla királyunk uralkodásának történetét, és csinálja azt, amiben mi, emberek verhetetlenek vagyunk: alkosson róla egy saját, önálló véleményt.
Nyitókép: Pixabay
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Elítéltek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, mert keresztény elveket érvényesít az oktatásában.
Már a hagyományos diagnózis felállítása előtt jelezhetik az egészségi állapot változásait.
A Magyar Tudományos Akadémia elutasította annak a meghatározását, hogy mi a tudomány. Az igazság utáni világ a tudományt is utolérte.
Lannert Judit első miniszteri interjújában elárulta azt is, hogy részt vett-e korábban a diáktüntetéseken.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
