Kónya Imre 1989-ben azt érezte: mindenképp tenni kell azért, hogy megváltozzon a rendszer. A könyvbemutatón Novák Katalin köztársasági elnök is felszólalt. Az MCC Press gondozásában megjelent kötetről Szalai Zoltán kérdezte a szerzőt, a rendszerváltozás meghatározó politikusát.
Kónya Imre Rendszerváltozás belülről című könyvének – amely az MCC Press gondozásában jelent meg – díszbemutatóját tartották hétfőn este a Sándor-palotában. Különös aktualitást adott az eseménynek, hogy 29 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök.
A házigazda Novák Katalin azt mondta, a kötetet azért vette kézbe, hogy kiderüljön számára, a szerző 33 év távlatából hogyan emlékszik vissza arra az időszakra, mi az, ami számára igazán fontos, s mit üzen az olvasóknak. A köztársasági elnök kijelentette: amikor emlékezünk, a múltba tekintünk, egyúttal igyekszünk emlékeztetni, ezzel a jelenhez szólunk, gondolkodunk, és így már a jövőre készülünk.
Novák Katalin arról is beszélt, neki mit adott ez a könyv. Ő – mint fogalmazott – annak a politikus-generációnak a tagjaként olvasta, amely már készen kapta a demokráciát.
– fogalmazott. Elmondása szerint köztársasági elnökként azért hálás a könyvnek, mert ez is megerősítette benne, milyen fontos, hogy elődeik megteremtették az ország demokratikus működésének alapjait, továbbá azt, hogy egyszerre, párhuzamosan lehet a demokrácia és a nemzet jelen az életünkben.
Ezt követően archív feltételeket láthattak a jelenlévők – köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Martonyi János volt miniszter – a rendszerváltás idejéből. Érdekes volt látni, 1989-ben hogyan tárgyalt Kónya Imre, a Független Jogász Fórum alapító elnöke és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) több tagja az akkor hatalmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel, képet kaphattunk arról, hogyan sikerült megállapodni a feleknek a békés átmenet feltételeinek megteremtésében. De a legérdekesebb talán az volt, hogy kiderült: a szerző imádja az irodalmat, s egy akkori videóból meghallhatták a résztvevők, hogyan szavalta József Attila Dunánál című versét. Ezzel azonban véget is ért a versmondói pályája, úgy vélte, ha nem tud úgy szavalni, mint Latinovits Zoltán, akkor nem érdemes ezzel próbálkoznia.
Ezt követően Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collégium főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője folytatott pódiumbeszélgetést Kónya Imrével, aki elmondta, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy sikerrel kecsegtetnek azok az idők. De az nyilvánvaló volt a számára, hogy
Ezért úgy érezte, mindenképp tenni kell azért, hogy megváltozzon a rendszer.
A könyv szerzője azt is elmondta, az ellenzéki erők közül azért választotta az MDF-et, mert ebben a pártban látta a nemzeti elkötelezettséget. Kezdetben számára ugyan szimpatikusabbnak tűnt a Szabad Demokraták Szövetségének radikalizmusa – s tetszett neki a Fidesz keménysége is –, mint az MDF által képviselt „nyugodt erő”, ugyanakkor látta a pártjában a felelősségteljes gondolkodást.
Szalai kérdésére Kónya kijelentette, örömmel tapasztalta akkor, hogy a különböző ellenzéki pártok kezdetben képesek voltak összefogni, a saját érdekeiket háttérbe szorítani, ennek köszönhető, hogy 1989. március 22-én megalakulhatott az Ellenzéki Kerekasztal. Így a hatalom is kénytelen volt tudomásul venni, hogy tarthatatlanná vált a helyzetük, és létezik egy valódi politikai erő, amit azért megpróbáltak megosztani. Ezért végül
Kónya azt is elmesélte, kezdetben nem akart parlamenti képviselő lenni. Erre Szabad György, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke beszélte rá, azzal érvelt neki, hogy szükség van olyanokra, akik szereztek már politikai gyakorlatot. A szerző azt sem rejtette véka alá, hogy az első időkben sok vitája volt Antall Józseffel, aki akkor megfontoltabb volt, ő viszont radikálisabb, de azután egyértelművé vált mindkettejük számára, hogy az alapvető kérdésekben egyformán gondolkodtak.
Arról is beszélt Kónya, hogy ajánlja mindenkinek a taxistüntetésről szóló Blokád című film megtekintését, hiszen nagyon hitelesen visszaidézi azoknak a kemény napoknak az eseményeit, és hitelesen ábrázolja Antall Józsefet és Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt is.
Nyitókép: Kónya Imre Rendszerváltozás belülről című könyvének bemutatóján, a Beszélgetések a Sándor-palotában című rendezvénysorozat eseményén a Sándor-palotában 2022. december 12-én. Jobbról Szalai Zoltán (MTI/Koszticsák Szilárd)
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
„Az ellenzéki pártokra nagyobb veszélyt jelent ez a fajta politika jelenség, mint ránk” – fogalmazott a közlekedési miniszter.
Minden más korábbi hírrel ellentétben szerdán folytatódhat a NatCon konferencia.
Az MCC főigazgatója Brüsszelben adott interjút a Mandinernek.
A klasszikus európai felfogás az oktatást mint a műveltség megszerzésének eszközét látta. Szalai Zoltán írása.
Most mit lehet erre mondani?
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
