Kónya Imre 1989-ben azt érezte: mindenképp tenni kell azért, hogy megváltozzon a rendszer. A könyvbemutatón Novák Katalin köztársasági elnök is felszólalt. Az MCC Press gondozásában megjelent kötetről Szalai Zoltán kérdezte a szerzőt, a rendszerváltozás meghatározó politikusát.
Kónya Imre Rendszerváltozás belülről című könyvének – amely az MCC Press gondozásában jelent meg – díszbemutatóját tartották hétfőn este a Sándor-palotában. Különös aktualitást adott az eseménynek, hogy 29 évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Antall József, a rendszerváltozás utáni első miniszterelnök.
A házigazda Novák Katalin azt mondta, a kötetet azért vette kézbe, hogy kiderüljön számára, a szerző 33 év távlatából hogyan emlékszik vissza arra az időszakra, mi az, ami számára igazán fontos, s mit üzen az olvasóknak. A köztársasági elnök kijelentette: amikor emlékezünk, a múltba tekintünk, egyúttal igyekszünk emlékeztetni, ezzel a jelenhez szólunk, gondolkodunk, és így már a jövőre készülünk.
Novák Katalin arról is beszélt, neki mit adott ez a könyv. Ő – mint fogalmazott – annak a politikus-generációnak a tagjaként olvasta, amely már készen kapta a demokráciát.
– fogalmazott. Elmondása szerint köztársasági elnökként azért hálás a könyvnek, mert ez is megerősítette benne, milyen fontos, hogy elődeik megteremtették az ország demokratikus működésének alapjait, továbbá azt, hogy egyszerre, párhuzamosan lehet a demokrácia és a nemzet jelen az életünkben.
Ezt követően archív feltételeket láthattak a jelenlévők – köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Martonyi János volt miniszter – a rendszerváltás idejéből. Érdekes volt látni, 1989-ben hogyan tárgyalt Kónya Imre, a Független Jogász Fórum alapító elnöke és az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) több tagja az akkor hatalmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel, képet kaphattunk arról, hogyan sikerült megállapodni a feleknek a békés átmenet feltételeinek megteremtésében. De a legérdekesebb talán az volt, hogy kiderült: a szerző imádja az irodalmat, s egy akkori videóból meghallhatták a résztvevők, hogyan szavalta József Attila Dunánál című versét. Ezzel azonban véget is ért a versmondói pályája, úgy vélte, ha nem tud úgy szavalni, mint Latinovits Zoltán, akkor nem érdemes ezzel próbálkoznia.
Ezt követően Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collégium főigazgatója, a Mandiner hetilap főszerkesztője folytatott pódiumbeszélgetést Kónya Imrével, aki elmondta, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy sikerrel kecsegtetnek azok az idők. De az nyilvánvaló volt a számára, hogy
Ezért úgy érezte, mindenképp tenni kell azért, hogy megváltozzon a rendszer.
A könyv szerzője azt is elmondta, az ellenzéki erők közül azért választotta az MDF-et, mert ebben a pártban látta a nemzeti elkötelezettséget. Kezdetben számára ugyan szimpatikusabbnak tűnt a Szabad Demokraták Szövetségének radikalizmusa – s tetszett neki a Fidesz keménysége is –, mint az MDF által képviselt „nyugodt erő”, ugyanakkor látta a pártjában a felelősségteljes gondolkodást.
Szalai kérdésére Kónya kijelentette, örömmel tapasztalta akkor, hogy a különböző ellenzéki pártok kezdetben képesek voltak összefogni, a saját érdekeiket háttérbe szorítani, ennek köszönhető, hogy 1989. március 22-én megalakulhatott az Ellenzéki Kerekasztal. Így a hatalom is kénytelen volt tudomásul venni, hogy tarthatatlanná vált a helyzetük, és létezik egy valódi politikai erő, amit azért megpróbáltak megosztani. Ezért végül
Kónya azt is elmesélte, kezdetben nem akart parlamenti képviselő lenni. Erre Szabad György, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke beszélte rá, azzal érvelt neki, hogy szükség van olyanokra, akik szereztek már politikai gyakorlatot. A szerző azt sem rejtette véka alá, hogy az első időkben sok vitája volt Antall Józseffel, aki akkor megfontoltabb volt, ő viszont radikálisabb, de azután egyértelművé vált mindkettejük számára, hogy az alapvető kérdésekben egyformán gondolkodtak.
Arról is beszélt Kónya, hogy ajánlja mindenkinek a taxistüntetésről szóló Blokád című film megtekintését, hiszen nagyon hitelesen visszaidézi azoknak a kemény napoknak az eseményeit, és hitelesen ábrázolja Antall Józsefet és Göncz Árpád akkori köztársasági elnököt is.
Nyitókép: Kónya Imre Rendszerváltozás belülről című könyvének bemutatóján, a Beszélgetések a Sándor-palotában című rendezvénysorozat eseményén a Sándor-palotában 2022. december 12-én. Jobbról Szalai Zoltán (MTI/Koszticsák Szilárd)
Európa országai sokkal közelebb állnak egymáshoz történelmileg, mint sokan gondolják – mondta el Szalai Zoltán MCC-főigazgató kérdésére Miriam Cates brit műsorvezető.
A matematikaprofesszor interjút adott.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
A drónok pontosan ott és akkor jelentek meg, ahol és amikor az eredeti menetrend alapján az ukrán elnök repülőgépe áthaladt volna.
Bemutatták, hogyan működik a véleménydiktatúra az ELTE-n.
Az oktatási tárca célja, hogy a 2027-es tanévtől teljesen mobilmentes övezetté tegyenek valamennyi francia iskolát.
Elon Musk után most egy dán elemző emelte ki követendő példaként Magyarország migrációs politikáját.
Nem elég, hogy elüldöztek több vezető jobboldali politikust, Magyar Péter párttársai már a volt miniszterelnököt is célba vették.
