Mikor született a Megváltó? Létezik-e pontos, bizonyítékokkal alátámasztott válasz erre a kérdésre? Egyáltalán mióta ünneplik Jézus születését? Kik, és mikor, és miért akkor? Megpróbáljuk tisztázni a dolgot.
„Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született, az idők kezdete előtt.”
niceai hitvallás
December 25-én ünnepeljük Jézus születését. De miért? Azért, mert valóban ezen a napon született? Vagy egyéb oka van, és a Megváltó valójában nem is ekkor érkezett az anyagi világba? Ez esetben miért ekkorra teszi a hagyomány a születését? Sokféle kutatás, tanulmány, állásfoglalás született már a témában, a probléma azonban komplexebb annál, minthogy egy egyszerű válasszal elintézhetnénk.
Kezdjük ott, hogy nem mindenki december 25-én ünnepli Jézus születését. Sőt, nem is mindenki Jézus születését ünnepli december 25-én (és itt most nem a nyugati társadalmakra – köztük sajnos a miénkre is – jellemző, spiritualitásától megfosztott konzumkarácsonyra gondolok, hanem arra, hogy más kultúráknak is vannak erre a napra eső ünnepei).
Naptár-probléma
De, hogy még bonyolultabbá tegyük a kiinduló helyzetet, mielőtt ebbe belevágnánk, nézzük meg, mit is jelentett nagyjából kétezer éve ez a dátum: december 25. Jézus születésének már évszáma is vitatott, a különböző történelmi kutatások az evangéliumok, apokrif iratok, csillagászati és egyéb történelmi események időpontjai alapján eltérő eredményekre jutottak.
Mindez egy külön cikk témája lehetne, ezért most nem térünk ki részletesen arra, hogy a betlehemi csillagnak nevezett égi jelenség egy üstököst, a Jupiter és a Vénusz, netán a Szaturnusz és a Mars együttállását jelöli-e, és hogy akkoriban télen legeltettek-e a pásztorok, vagy hogy Heródes mikor halt meg. A lényeg, hogy
Az viszont, hogy mindez bizonytalan, két okból eredeztethető: egyrészt akkoriban nem volt jellemző az egyszerű emberek születési időpontjának nyilvántartása, másrészt a Római birodalomban Jézus születése idején a Julius Caesar által i. e. 46.-ban bevezetett naptárreformmal megszületett új naptár volt használatos, de ezzel párhuzamosan az egyes meghódított területeken élő népek – így a zsidók is, saját naptárukat is használták.
A császár után ma Julián-naptárnak nevezett naptár újítása, hogy a korábbiakkal ellentétben nem a lunáris ciklusokhoz, hanem a tropikus évhez (a napévhez) igazodott. A zsidó naptár azonban a holdciklusok alapján határozta meg a hónapokat, és ezt igazította szökőévekkel a tropikus évek szerinti időszámításhoz. Ezért a zsidó kultúrában az évek hossza változó volt, és ezt még bonyolította, hogy egyes vallási ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshettek, így összesen hatféle hosszúságú év létezett, amelyek időtartama közt akár harminc nap eltérés is lehetett.
Jézus születésének pontos időpontját eddigi ismereteink szerint nem dokumentálták, de ha így lett volna, az szinte biztosan a zsidó naptár szerint történik.
(Mellesleg bár a Julián-naptár valamivel pontosabbá tette az időszámítást, de még mindig volt annyira pontatlan, hogy a Gergely-naptár bevezetésének idejéig tizenegy nap eltérés is összejött, ebből tízet 1582 október 4-e és 15-e közül egyszerűen töröltek. Tehát ha Jézus október 5-én született volna, abban az évben 15-én ünnepelték volna a születésnapját.)
Születés vagy újjászületés?
Egy dolog szinte biztos, az első keresztények nem ünnepelték Jézus születését. Valószínűleg azért, mert a korai keresztények körében egyáltalán nem volt szokás még a kiemelt személyek születésnapjainak ünneplése sem. A szentekre és vértanúkra is haláluk évfordulóján emlékezünk. A korai keresztény közösség sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított Jézus halálának és feltámadásának.
Hogy miért kezdtek el mégis Jézus születésével foglalkozni annak teológiai-dogmatikai oka van. Az őskeresztény közösségben terjedő gnosztikus tanok azt állították, hogy Jézus emberként született, és isteni természete csak megkeresztelkedésével jelent meg benne.
és született a világba. A „karácsony” szavunkat az egyik elmélet épp a latin „incarnatio” szótól eredezteti, amelynek jelentése „megtestesülés”.
Történeti adatokból ismert, hogy a IV. században már létezett az Epifánia (megjelenés) ünnepe. Január 5-éről 6-ára virradó éjjel Jézus születését, január 6-án pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepelték a keresztények. A gnosztikusok számára utóbbi volt a kiemelt ünnep, hiszen ekkor emlékeztek a keresztségre.
A Nagy Konstantin császár által Kr. u. 325-ben összehívott niceai zsinat
Bonyolulttá tette a helyzetet, hogy a két ünnep időben összecsúszott, és nem volt egyértelmű mit is ünnepelnek ilyenkor. Valószínűleg azért is kereshettek új időpontot a születés ünneplésére, mert el akarták kerülni, hogy az elfogadott tanítás és az eretnekség keveredjen.
A nyugati kereszténységben ez a dátum december 25-e lett. A keleti kereszténységhez tartozó egyházak közül ennek ellenére sokan a mai napig a „kiskarácsonynak” is nevezett vízkereszt ünnepével együtt, január 6-án emlékeznek meg Jézus születéséről. Így tesz például a lengyel, a cseh, a szlovák, a szerb, a bolgár, az orosz, a grúz, a jeruzsálemi, az indiai, az etiópiai, a kopt valamint a szír ortodox egyház. De a román, az alexandriai vagy épp a görög ortodoxok például december 25-én ünneplik Jézus születését.
„Kelj fel Napunk! Fényességed űzze el a sötétséget!”
Rendben, de miért épp december 25-e? – tehetjük fel a kérdést. A válaszhoz szintén elég messzire kell visszamenni az időben. Az ókori társadalmak – főleg a mezőgazdaságból élő közösségek – szinte mindegyikének volt az égitestekhez, évszakokhoz kötődő vallási kultusza. Az óriási területeket meghódító, és számos kulturális közeget magába olvasztó Római Birodalomban ezek részben organikusan, részben az uralkodók a birodalmi kultúra egységesítését célzó tudatos szinkretizmusának eredményeként összeolvadtak.
Ilyen volt a Nap-kultusz is, amelynek ünnepét a téli napfordulóhoz kötve, december 25-én ünnepelték – hiszen ez szimbolizálta a fény győzelmét a sötétség felett. A Kr. u. 4. században élő Sol Invictus (Legyőzhetetlen Nap) napisten kultuszában is valószínűleg több korábbi napkultusz, így az ind-perzsa eredetű Mithrasz- és az arab Elagabal-kultusz is összeolvadt.
Sol Invictus tisztelete mindenesetre a niceai zsinat idején egy kifejezetten népszerű vallási kultusz volt. Nagy Konstantin vélhetően a birodalom egységének erősítése érdekében törekedett a Nap-kultusz és a kereszténység összeegyeztetésére,
A keresztényeket pedig az motiválhatta erre a döntésre, hogy a megtért rómaiak többé már ne a Napot, hanem Jézus Krisztust ünnepeljék a téli napfordulón.
Mikor fogant és született Jézus? És számít-e ez egyáltalán?
Egy elképzelés szerint Jézus fogantatásának ideje alapján lett december 25-re a karácsony, a megtestesülés ünnepe. Ezzel kapcsolatban azonban több probléma is felvetődik. Egyrészt Jézus fogantatásának idejét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét csak a 692-ben rendezett III. konstantinápolyi zsinat tette március 25-re. Ekkorra már több évszázada ünnepelték Krisztus születését. Lehetséges tehát, hogy éppen fordítva történt, és a „születés időpontja” alapján számolták ki a fogantatást.
De a tavaszi dátum meghatározásában szerepet játszhatott az éledő természet szimbolikája, hiszen ahogy az ünnep nevében is szerepel, ez volt a kertészetben az oltás ideje, valamint az is, hogy az egyházi vezetés helyesnek ítélte nagyböjtben történő ünneplését.
Arról nem is beszélve, hogy egy gyermek fogantatásának időpontját általános orvosi módszerekkel még ma is nagyjából kéthetes pontossággal tudják meghatározni, az akkori körülmények között pedig még ez is teljességgel lehetetlen volt. Ahogy azt sem tudjuk pontosan, hogy Jézus épp a terminusra született-e, esetleg egy-két héttel később vagy korábban.
Összegezve tehát, valószínűleg lehetetlen pontosan megmondani, hogy Jézus melyik évben és melyik napon született. Az, hogy világra jött: történelmi tény. Hogy ezt ki mikor ünnepli, lehet, hogy nem olyan fontos kérdés.
Források:
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Magyar Katolikus Lexikon
Oscar Cullmann A karácsony ünnepének kialakulása és a karácsonyfa eredete
Szabados Ádám: Miért pont december 25-én ünnepeljük Jézus születését?
Kép: illusztráció Pixabay
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Tulipántos Napokat az MCC Folk Kolija.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
„Az állam nem tudja előírni az embereknek a kereszténységet” – mondta Habsburg Eduárd korábbi nagykövet a Danube Institute rendezvényén, ahol a Nyugat és a kereszténység jövőjéről beszélgetetett Raymond Ibrahim amerikai szerzővel.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Elmagyarázta azt is, hogy a kultúra feladata az ő meglátásában mi is.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
Kongóban már 676 igazolt fertőzést és 136 halálesetet jelentettek, a járvány pedig a szomszédos Ugandában is megjelent.
Ezúttal egy pakisztáni férfit vettek őrizetbe gyilkossági kísérletért.
