Ellenzéki kényszerpályák – a Jobbik és az LMP titokban jár násztáncot egymással

Miközben az ország nagy része az év végi ünnepeket várja, a pártok ezt az időt is felhasználja arra, hogy az önkormányzati és az uniós választásokra készüljenek, hiszen alig másfél év múlva újra az urnák elé járulnak a magyar választópolgárok. Ha az az érdekük, hogy erről tudjon a közvélemény, akkor erről tájékoztatják a sajtót, mint ahogy pár napja az MSZP is tette, a minap ugyanis bejelentették, hogy ki lesz a polgármesterjelöltjük két vidéki városban és három fővárosi kerületben.

Persze nem csoda, hogy a szocialisták időnként kilépnek a fényre, hiszen olyan nagy bajban vannak – a Závecz Research novemberi felmérése szerint a támogatottságuk a választókorú népesség körében négy százalék –, hogy

A sajtóosztályok – nem meglepő módon – tagadnak, bár nem ugyanúgy

Persze a mozgolódások nagyobb része nem a nyilvánosság előtt zajlik. Főleg azok nem, amelyek politikai szempontból meglehetősen kényesnek tűnnek. Ilyennek tekinthető az is, hogy – ez a információ jutott a Mandiner birtokába –

Ez nem feltétlenül jelent teljes fúziót, azaz jelen állás szerint nem a két politikai erő egybeolvadásáról lenne szó, de a korábbi együttműködést messze meghaladó, a két párt szervezetét is érintő lépést terveznek, ami némileg emlékeztet arra, mint ami az MSZP és a Párbeszéd között volt, de annál szorosabbra húznák a köteléket.

Meg is kérdeztük a két párt sajtóosztályát, hogy igazak-e az értesüléseink, s ha igen, hol tartanak a munkával, ám értesülésünket – s ez egyáltalán nem meglepő – más-más módon, de cáfolták. Az LMP azt írta,

„semmilyen valóságalapja nincs, az semmi más, csupán egy badarság”,

,

a Jobbik azonban ettől eltérően fogalmazott. Ugyan ők is azt válaszolták, tévesek az információink, ám – és érdemes figyelni a különbségre – azzal folytatták, hogy „jelenleg nem folytatunk tárgyalásokat ebben a témában, de soha nem zárkózunk el attól, hogy hasonló gondolkodású és értékrendű, hazánkért tenni akaró politikai szereplők szorosan együttműködjenek”.

Magyarán aki a sorok között tud és akar olvasni, annak világos, hogy a Jobbik abszolút nem zárja ki, hogy a jövőben az eddigieknél is komolyabb szövetségre lépjenek másokkal – akár az LMP-vel is –, s ha hivatalos megbeszélések még nem is folynak az ellenzéki együttműködés ügyében, informális beszélgetések vélhetően zajlanak a hogyan továbbról. Igaz, beszéltünk olyan névtelenséget kérő jobbikos politikussal, aki az LMP DK-hoz való közeledését nevezte meg hátráltató tényezőnek.

Ha azonban újra megvizsgáljuk a Závecz felmérését, akkor arra jutunk, a szövetségkötésnek nagy hasznát venné mindkét párt!

A Jobbik ugyanis 4, az LMP pedig 3 százalékon áll, azaz egyedül indulva nem szereznének uniós mandátumot, bár más intézeteknél még ennél is rosszabbul állnak. Az önkormányzati választáson persze egészen más a helyzet, a több mint háromezer településen nagyon sokféle kombinációban indulhatnak el az ellenzéki erők, ugyanakkor

Az új elnökök újabb irányvonalat szabtak

S az is a két párt jóval erősebb együttműködését vetíti előre, hogy mindketten meg vannak arról győződve, hogy olyan hatpárti konstrukcióval nem fognak nekivágni a kampánynak, amellyel idén áprilisban alaposan lebőgtek, ráadásul elegük van a DK brutális nyomulásából.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke az ATV-ben kijelentette, a jövőben nem indulnak majd együtt a DK-val semmilyen választáson, mert az április 3-ai eredményekből is látszik, hogy ez nem egy sikeres recept. Hasonlóan fogalmazott Ungár Péter a köztévé egyik novemberi műsorában. „Az a hatos fogat, ami volt, ebben a formában nem lesz többé. Ez egy elég egyértelmű válasz” – jelentette ki az LMP elnöke, bár azt is elmondta, a különböző koalíciókat azért nem zárja ki.

A két párt egymásra találása mindemellett azért is tűnik logikusnak, mert a új (társ)elnökeik – Gyöngyösi Mártont július elején, Ungár Pétert augusztus végén választották meg – újabb, egyértelműbb politikai irányt is szabtak, nyilvánvalóvá tették az értékrendjüket. Ahogy a Jobbik elnöke nyilatkozta, Jakab Péter balra tolta a pártját, holott a Jobbik egy karakteresen jobbközép erő, ezért is tartja kizártnak a közös indulást, mert szerinte Dobrev Klára egy virtigli baloldali alternatívát kínál Orbán Viktor kormányához képest. Mellesleg alaposan be is szólt neki, amikor kijelentette,

kapott tőle Gyurcsány Ferenc is, akinek szerinte van elgondolkoznivalója, hogy az ő személye milyen korlátokat jelent az ellenzéki együttműködés tekintetében.

Ungár is úgy gondolja, a pártján kívül „mindenki súlyos öndefiníciós válságban van”, az ellenzéki pártok akkor tudnának hatékonyan együttműködni, ha például lenne szociáldemokrata, liberális és zöld párt is, de ezek közül csak az LMP önazonos. A társelnök minden egyes megszólalásában egyértelművé teszi, hogy ők a valódi zöld párt, amely komolyan veszi a környezet- és természetvédelem problémáit, ezek megoldására helyezi a fő hangsúlyt.

Ezen a térfélen bármi megtörténhet

A két párt még abban is hasonlít egymásra, hogy mindkettőre jellemző bizonyos mértékben az euroszkepticizmus. Az LMP persze ezt sokkal hitelesebben képviseli, a zöld politikusok olykor nyíltan bírálják az uniós intézmények, tisztségviselők döntéseit, nem tekintik alapértelmezzetten jónak, igaznak és üdvözítőnek a Strasbourgban, Brüsszelben született döntéseket. Ugyanakkor nem kétséges – ezt Ungár is lenyilatkozta nemrég a Spirit FM-ben Ceglédi Zoltánnak –, ha netán népszavazásra kerülne sor, ő a bennmaradásra voksolna.

A Jobbik ezen a területen is nagy utat járt be az elmúlt években az uniós zászló égetésétől mostanáig, amikor egyértelműen az Unió mellett állnak ki. Az pedig különös pikantériát ad az ügynek, hogy Gyöngyösi Mártonnak is volt egy elvetélt kísérlete a EU-tagságunkról szóló referendum kiírásáról. Persze ilyenkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ebben a kezdeményezésben szerepet játszott az is, hogy a Jobbik-elnök a nagy presztízsű, jól fizető EP-képviselői állása mellett is lobbizott.

Mindemellett az egykori radikális, szélsőjobboldali párt megmaradt szimpatizánsainak egy meghatározó része – pedig az ideológiai megdolgozásuk már régóta folyik – még most sem alél el a gyönyörűségtől, amikor az Európai Unió neve szóba kerül valahol, így a jövőben

Ha mindezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor egyáltalán nem tűnik irreálisnak az a következtetés, hogy lenne ráció a két párt új típusú, a jelenleginél szorosabb együttműködésében, de az összellenzék mai állapotát tekintve egy valamit lehet biztosan kijelenteni, bármi megtörténhet azon a politikai térfélen.

Fotó: Mandiner-montázs/MTI