A szocialisták 2004-ben még kilenc uniós mandátumot szereztek, mára az utolsó Ujhelyi István is elhagyta a süllyedő hajót. Az EP-képviselő nélkül maradt szocialisták elkezdtek készülni az EP-választásra.
Az egyre gyengébb közvélemény-kutatási adatokat felmutató MSZP előremenekül, ezért a hétvégén már arról számoltak be, hogy megkezdték a felkészülést a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választásra, és bemutatták több polgármesterjelöltjüket.
A párt választmánya arról is döntött, hogy azokat a városvezetőket, akik hivatalban vannak, továbbra is támogatják; ahol pedig nem tudnak a felek megállapodni, ott előválasztást javasolnak. Így most olyan településeket, kerületeket neveztek meg, ahol az ellenzéki politikusok 2019-ben vereséget szenvedtek.
A főváros XVI. kerületében Csizmazia Ferenccel próbálkoznak. Itt 2019-ben a DK-s Nemes Gábornak kellett gratulálnia a fideszes Kovács Péternek, aki hatalmas verést mért rá (57,4:38,9 százalék). Csizmazia listáról került be a képviselő-testületbe.
A XVII. kerületben Lukóczki Károly önkormányzati képviselőt nevezik be a küzdelembe, három évvel korábban azonban a DK-s Gy. Németh Erzsébet – aki azonban főpolgármester-helyettes, majd áprilistól parlamenti képviselő lett – vérzett el nagyon csúnyán, a fideszes Horváth Tamás csaknem 12 százalékponttal utasította a második helyre (51,8:37 százalék). Lukóczki egyébként részt vett a parlamenti előválasztáson is, ott azonban a jobbikos Szilágyi György 62:38 százalék arányban lemosta, más kérdés, hogy
A XXII. kerületben Pajin Bálinttal szállnak csatába, a kollégáival ellentétben ő nem önkormányzati képviselő. 2019-ben a momentumos Havasi Gábor szeretett volna itt polgármester lenni közös ellenzékiként – ő most egyébként a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi tanácsnoka –, de a fideszes Karsay Ferenc éppenhogy, de megverte (48,2:46,8 százalék).
Székesfehérváron Márton Rolandot indítják, ő volt a közös balliberális jelölt három évvel ezelőtt is, de csúfos vereséget szenvedett fideszes ellenfelétől. Cser-Palkovics András 60,8: 33,4 százalék arányban győzött, és lett Fejér megye székhelyének polgármestere. A városi közgyűlésbe azonban listáról bekerült, és – az előválasztáson aratott sikere nyomán – elindult az idei parlamenti választáson is, de ott sem termett neki túl sok babér a kormánypártok politikusa,
Hajdúdorogon Csige Tamás a favoritjuk, ő már függetlenként 2019-ben is megmérkőzött ezért a posztért, ám 1,3 százalékponttal (49,3:48 százalék) alulmaradt a fideszes riválisával, Horváth Zoltánnal szemben. Kis listás képviselőként azonban tagja a városi testületnek.
Komjáthi Imre arról beszélt a hétvégi sajtótájékoztatón, hogy 2024-ben az EP-választásnak azért van különös jelentősége, mert a Fidesz lejáratta Magyarországot az Európai Unióban, „elveszítettük a szövetségeseinket és elszigetelődtünk” – fogalmazott. Az MSZP a társelnök szerint képes és kész arra, hogy önállóan mérettesse magát, de nyitott arra is, hogy a többi demokratikus ellenzéki párttal együttműködésben induljon.
A párt zuhanórepülését, totális eljelentéktelenedését egyébként jól mutatja, hogyan alakultak az eredményei az EP-választásokon. 2004-ben, amikor Magyarország először vehetett részt, még a második helyen végeztek 34,3 százalékkal 9 politikust küldhettek Brüsszelbe (a Fidesz nyert 47,4 százalékkal, amely 12 mandátumot jelentett a számukra).
Öt évvel később – ekkor már 24 helyett csak 22 mandátumot kapott Magyarország – szintén ezüstérmesek lettek, de már csupán 17,4 százalékot értek el és négy helyet szereztek,
2014-ben már csak a bronzérem jutott nekik, a hazánknak járó 21 helyből csupán kettőt sikerült megszerezni a 9,52 százaléknyi szavazattal, a Fideszen kívül (51,5 százalék, 12 mandátum), a Jobbik (14,3 százalék, 3 mandátum) is megelőzte a szocialistákat, de legalább Szanyi Tibornak és Ujhelyi Istvánnak volt öt kellemes éve Brüsszelben és Strasbourgban.
Három és fél évvel ezelőtt pedig már a dobogóról is lecsúsztak, a Fideszen (52,6 százalék, 13 mandátum) kívül a DK (16 százalék, 4 mandátum), valamint a Momentum (9,4 százalék, 2 mandátum) is megelőzte őket, mindössze 6,7 százalékot értek el, emiatt csak Ujhelyi István folytathatta külföldön a pályafutását, Szanyi Tibor annyira megsértődött ezen, hogy létrehozta az ISZOMM pártot, amely alaposan leszerepelt az idei parlamenti választáson.
hogy a párt vezetői nem értenek egyet az ő reformtörekvéseivel, így ő is lelépett a süllyedő hajóról. Az MSZP vezetői azt állítják, nem fognak meglepődni, ha másfél év múlva Ujhelyi a DK uniós választási listáján fog szerepelni. Így mára a szocialistáknak egyetlen uniós képviselőjük sem maradt.
(Nyitókép: Facebook)
Nemzeti konzultáció, országjárás, aláírásgyűjtés, jelöltállítás – eseménytelinek ígérkezik az őszi politikai szezon. Megnéztük, hogyan készülnek a pártok a jövő évi parlamenti választásra.
A Tisza Párt tagsága máig csupán két tucat főt számlál, aminek Schiffer András szerint a globális nagytőke csak örül.
Foggal-körömmel küzd.
A helyi Tisza-szigeteknél néhány egykori helyi balliberális politikus be is próbálkozott, de Magyar Péterék igyekeznek távol tartani magukat tőlük.
A Dobrev Klára vezette formáció fokozatosan rokkan bele a belpolitikai változásokba.
A vállaltan baloldali politikai elemző rávilágított: a Tiszának nincs hiteles gazdaságpolitikusa.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
