Kultúra miatt nyitva – Békés megyei megoldások az energiaválságra

„Békéscsaba Közgyűlésének határozata értelmében a Békéscsabai Jókai Színház december végétől 2023. március 31-ig részben bezárja kapuit. A színház szomszédságában található Ibsen-házban viszont korszerűbb a fűtés – van hőszivattyú, napelem, padló- és falfűtés –, ezért ott a próbák két teremben is megoldhatók” – mondja Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója. Mindez nem azt jelenti, hogy a térség hónapokra színház nélkül marad. Másfél éve a Jókai Színház az üzemeltetője a szentesi Tóth József Színház és Vigadónak is, amelyet nem kellett bezárni, hiszen havonta havonta átlagosan hat-hét alkalommal várja a látogatókat.

 „Ezért úgy döntöttünk, hogy a Békéscsapán lepróbált előadásokat 

az ott működő bérletrendszer keretében. Így gyakorlatilag március végéig minden premierünket meg tudjuk tartani, ezek egy-két napos »felújítás« után áprilistól már újra a Jókai Színházban láthatók  – teszi hozzá Seregi Zoltán.

Számításaik szerint az átszervezéssel tartani tudják az önkormányzat által előírt 15 százalékos költségsökkentést, sőt lehet, hogy még túl is teljesítik azt, hiszen „a nagyszínház fűtésének leállítása eleve óriási megtakarítás”.

A következő hónapokban a szentesi játszóhelyen a Revizor, a Hétalvó című japán mese, a Fellini-film-adaptáció Országúton, Az égig érő fa, A hagymácska és a klasszikus francia bohózat Lady Oscar várja majd a közönséget. Április-májusban pedig Agatha Christie A gyilkosság megrendelve című krimijének próbáira is sor kerül, így, ha minden a tervek szerint alakul,

Szarvason előrelátók voltak

„Szarvas polgármestere, Babák Mihály nagyon előrelátó volt. Mivel a városnak két, a fűtést szolgáló termálkútja is van, amelyekre az  elmúlt húsz évben a közintézmények több mint hetven százalékát rákötötték, a településen  – bár az energiaárak emelkedését nyilván mindenki a saját bőrén érzi – emiatt nem kellett intézményeket bezárni” – magyarázza Csasztvan András, a szarvasi Cervinus Teátrum ügyvezető igazgatója.

Egy uniós pályázatnak köszönhetően ők ráadásul már évekkel ezelőtt

Hasonlóan több szarvasi intézményhez, köztük iskolákhoz, amelyek ezt részben önkormányzati önerőből, részben egyéb támogatásokból ezt már korábban meglépték

Csasztvan András elmondja azt is, hogy az elmúlt két évtizedben az adventi és az ünnepi programok egymásra épülnek a városban, lebonyolításukban a könyvtár, a múzeum és a Cervinus Teátrumban egyaránt részt vesz, a programsorozatban helyet adva a művészeti csoportok mellett a civil szervezetek rendezte eseményeknek is. Szarvason 1992 óta állítanak betlehemet, „az első a Tessedik táncegyüttesnek volt köszönhető, és azóta hagyománnyá vált. Ahogyan az is, hogy az adventi vasárnapokon más és más művészeti csoport felel a programokért., illetve érdemes még megemlíteni az évbúcsúztató koncertünket."

A Cervinus Teátrum alapvetően színházművészettel foglalkozik, de „művelődési házas programokat is” visznek, illetve három művészeti iskolás képzésnek adnak helyet: a dráma-, a kézműves és a táncos csoport foglalkozásaihoz szükséges speciálisan felszerelt tanterem a teátrum épületében található. Emellett Békés megye egyik digitális mozija is itt működik.

A kikapcsolódásra vágyók pedig sem az év végén, sem a következő esztendő elején nem maradnak programok nélkül. 

„Három szilveszteri kabaréval és az Imádok férjhez menni című darabbal várjuk a nézőket. Januárban a legnagyobb attrakciónk a magyar kultúra napi gálaműsor lesz, amelyben fontos szerepet kapnak a saját színészeik és művészeti csoportjaik. Két szlovák nyelvű előadásnak szintén zajlanak az előkészületei, ezeknek február végéig össze kell állniuk. A március végéig zárva tartó Békéscsabai Jókai Színházból  két-két gyermek- és felnőttelőadást fogadunk be, emellett gőzerővel készülünk a Szarvasi Vízi Színház következő évadára” – sorolja az előttük álló teendőket Csasztvan András.

Gyula nyitva van!

„Gyula városának nagyobb kulturális intézményrendszere és kínálata van, mint azt a település mérete és lakosságszáma indokolná. Ez a történelmi múltunkból is fakad, mivel hajdan Gyula volt a békési megyeszékhely – mondja Görgényi Ernő polgármester.

Hozzátéve, hogy  az elmúlt 12 évben uniós és állami támogatások segítségével sikerült valamennyi intézményüket felújítani. „Ezen munkálatok során energetikai korszerűsítéseket is végrehajtottunk, ideértve a homlokzatszigetelést, a nyílászárók cseréjét és a fűtés-korszerűsítést. Amikor a költségvetés megengedte, akkor megújuló energiaforrásokra alapuló fűtési rendszereket létesítettünk. Így például az Erkel Ferenc Emlékházban talajszondás geotermikus fűtés van, és az Almásy-kastélyban is egy ilyen rendszer biztosítja a temperálást. Így nagyobb a mozgásterünk." 

Görgényi Ernő hangsúlyozza azt a településvezetői alapelvüket is, miszerint „akkor még nagyobb szükség van a közösségek erejére és a kulturális programok nyújtotta élményekre, amikor a társadalom olyan súlyos krízissel néz szembe, mint egy háború okozta válság.  Ezért mi amit tudunk, nyitva tartunk.

viszont a művelődési központot, a nagy rezsiköltsége miatt, januárban és februárban bezárjuk. A mellette található, 1889-ben átadott Vigadóban és a hajdan megyei múzeumnak épült Kohán Képtárban az egyes művészeti csoportok, mint például a néptánc- és népdalkör vagy az Erkel Ferenc Vegyeskar azonban továbbra is zavartalanul folytathatják a tevékenységüket” – szögezi le a városvezető.

A vendéglátósok pedig ugyanilyen zavartalanul készülnek a szilveszteri rohamra; a legtöbb hotelben és a Vigadóban már telt ház van. A Gyulai Várfürdő szintén nyitva tart a két ünnep közt, mert ahogyan Görgényi Ernő magyarázza, „a gázáremelkedés a fürdő működését nem lehetetlenítette el, köszönhetően az elmúlt évtized beruházásainak, amelyek révén a termálvíz hulladékhőjét fűtésre használjuk.

Január közepén visszatér az élet a Gyulai Várszínházba is. 

„Októbertől április végéig kamaratermi szezonunk van, azaz a Várszínház az igazgatósági épület kamaratermében tart hetente egy előadást. Ezek között akadnak monodrámák, néhány szereplős darabok és koncertek is” – mondja Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója.

Nekik egyébként nincs nagy energiaigényük a hidegebb időben. Az igazgatási épület január 15-ig eleve zárva van, és különben is csak azt a két-három irodát fűtik és világítják, ahol a kollégáik tartózkodnak, a kamaratermet csak akkor fűtik fel, amikor előadás van. Próbákat sem nagyon tartanak, mivel ezek általában vendégprodukciók, egy- vagy félnapos tartózkodással a városban. Az előadások január második felében indulnak: január 24-én mutatják be a Vigadóban a Déryné ifjasszony című darabot, a Déryné-program keretén belül, ezt követi február 9-én Egressy Zoltán Nem, nem köszönöm című műve Scherer Péter főszereplésével, február 15-én Az utazás a koponyám körül, február végén pedig a Tünet Együttestől a Burok – A táguló idő összehúzódásai.

bár ahogy Elek Tibor mondja, „az előkészületeket nehezíti, hogy egyre több partnerszínház jelenti be, hogy egy vagy több hónapra is bezár, így az évadok darabjait majd csak a nyáron játsszák ki. Ezért jelenleg sok a bizonytalanság a vendégelőadásokkal, koprodukciókkal kapcsolatban.

Az önkormányzat falai közé költözött a Közösségi ház és Könyvtár Dobozon

„Az energiaválság nagyon súlyosan érint minket, ahogy minden önkormányzat hasonló problémákkal küzd. Az elektromos áram, a gáz ára jelentősen megnövekedett. A gáz esetében 150 forint/köbméter helyett 1000 forint/köbmétert kell 2023-tól fizetnünk, ez a bruttó ár. A közvilágítás esetében 20 forintról 200 forintra nőtt a kilowattóránkénti díj, az intézményeket érintő áramdíj pedig 60-80 forint helyett 230-250 forint lesz ” – sorolja a nehezítő tényezőket Köves Mihály dobozi polgármester.
Mindezek fényében amikor a képviselő-testületnek döntenie kellett a takarékossági intézkedésekről, azok először a kulturális szektort érintették. Az intézményvezetők kezdetben nehezen fogadták el az átmeneti intézkedéseket, de belátták, hogy ebben a válságos időszakban

Ez a kormány elvárása is az önkormányzatok felé, melynek a lehető leghamarabb eleget is tett a grémium.”  

Dobozon a közművelődési és a könyvtári feladatok ellátása egy intézmény keretében történik, a Széchy Tamás Emlékház mint feladatellátási hely működik.

„Utóbbi esetenként van csak nyitva, de akkor nagy figyelmet fordítunk arra, hogy legyen fűtés” – magyarázza Köves Mihály, hozzátéve, hogy aszerint próbálták rendezni a feladatokat, hol tudnak takarékosan, vegyes kazánnal fűteni – aprítékkal, fával, egyéb természetes anyagokkal.

„A polgármesteri hivatal az egyedüli közintézmény a nagyközségben, ahol egyáltalán nem használunk gázt a fűtéshez. Szalmával, aprítékkal és ha szükséges lesz majd, szénnel is tudunk fűteni. Emellett napkollektor is segíti az energiaellátást az önkormányzat és az iskola épületében.

A közösségi ház alapterülete és belmagassága nagy, ezért még az olcsóbb energiaárak idején is magasak voltak a fűtési költségek. Így a település vezetői arra jutottak, hogy a feladatellátás helyét ideiglenes megváltoztatják. Vagyis ugyanúgy működik a közösségi ház és a könyvtár is, csak most az önkormányzat épületén belül. Ehhez belső átszervezést hajtottak végre: egy tanácskozótermet rendelkezésre bocsátva a közművelődési feladatok ellátásra. Itt többek között elérhető a friss könyvtári állomány, és lehet fénymásolni, nyomtatni, internetezni.  Azzal számolnak, hogy mindezek ellenére is ez a fűtési szezon lesz a legnehezebb,

„Dobozon évtizedes hagyományai vannak a társastánctanfolyamnak és az aerobiknak, így áthidaló megoldásokat is keresnünk kellett arra, hogy ezek a foglalkozások az átmeneti időszakban is működhessenek. Nemrégiben készült el a Csillag Szolgáltatóház a falu központjában, ahol 20-21 Celsius-fokos hőmérsékletet tudunk biztosítani, jelenleg ez ad otthont a közösségi ház csoportos foglalkozásainak, így az aerobiknak is. A társastánc esetében megállapodtunk a tankerülettel, így az iskola tornatermében zajlanak az órák. A vizsgabálnak természetesen majd a közösségi ház akár négyszáz főt is befogadni képes nagytermében lesz. Mindemellett 2023 januárjától a szakmai szolgáltatók, azaz a falugazdász, az ügyvéd vagy a pszichológus ugyancsak a önkormányzat épületében fogadja majd az ügyfeleket”– sorolja még Köves Mihály, milyen problémákra kellett hirtelenjében megoldást találniuk.

Nemcsak a kulturális szektorban volt szükség hasonló tűzoltásra, a szociálisban is. A szociális alapellátási feladatokat  ideiglenesen szintén a polgármesteri hivatalban látják el, három részben átrendezett irodában működik a gyermekjóléti, a családsegítő szolgálat és az idősek nappali ellátása. Utóbbiba beletartozik a keddi és a csütörtöki klubfoglalkozás, „ amire azért volt szükség, mert a Gondozási Központ épületét is csak gázzal tudjuk fűteni. Ott most jelenleg 13 fokos a hőmérséklet, akárcsak a korábban említett Széchy Tamás Emlékházban. Ezzel szemben az óvodákban 21, a bölcsődében 22 fok az engedélyezett hőmérséklet. Arról is döntés született, hogy a takarítást az intézmények zárása után egy órával be kell fejezni; ezzel is tudunk valamennyit faragni a rezsiköltségekből. Mindez azonban még így is kevés a likviditásunk biztosításához,

– magyarázza a polgármester.

Doboz kasszájába a helyi iparűzési adóból évente 30 millió forint folyik be, amit szinte teljes egészében felemészt az intézmények fenntartása, az állami támogatásokhoz megközelítőleg 50 millió forintot kell saját forrásból biztosítanunk, hogy a működés feltételei rendelkezésre álljanak. Mégis folyamatosan előrenéznek: Köves Mihály tervei közt szerepel többek közt a Közösségi Ház és Könyvtár, a napközis konyha és a Gondozási Központ energetikai rendszerének felújítása

Múlt és jelen találkozik Békéssámsonon

„Még tavaly két évre aláírtam egy szerződést, amelynek értelmében a település 35 forintért veszi az áramot,

Egyedül az óvoda és a napközis konyha kivétel ezalól” – mondja Annus István békéssámsoni polgármester.

„A  művelődési házunk jelenleg nem üzemel a belső felújítási munkálatok miatt. A Magyar falu programban nyert 18 millió forintból a nagytermet egy szintre hoztuk a mozitermünkkel, így ez a helyiség a jövőben helyet tud adni különböző közösségi programoknak, lakodalmaknak és nagyobb családi eseményeknek. Most pedig további 120 millió forintra pályáztunk sikerrel, így az épület tetőszerkezete, a mosdók, az aula és az előtér is megújul, illetve az udvaron kialakítunk egy filagóriát. Továbbá 35 milliós forrás áll rendelkezésre a fűtéskorszerűsítésre és a komplett elektromos rendszer cseréjére.”  

A közösségi ház könyvtár része ugyanakkor zavartalanul működik, mivel azt még 2020 nyarán 65 millió forintból leszigetelték, napelemeket is elhelyeztek az épület tetején, pár hete pedig a légkondicionálót is beszerelték. A még gördülékenyebb működést egy könyvtáros és egy közművelődési szakember segíti. Békéssámsonnak egyéb közösségi terei is vannak, amelyeket gyakran kiadnak.

A Szabadság Házában van egy csempekályha is, önkormányzati rendezvények idején mi gyújtjuk be, egyéb esetekben az aktuális bérlő. Van még egy százéves lakodalmas házunk, amely ugyancsak cserépkályáhával fűthető, és körülbelül 250 fő befogadására alkalmas. És egy felújított piacterünk, amely olyan szabadtéri rendezvényeknek ad helyet, mint például a falukarácsony; ide egymillió forint értékben nyertünk sátrákat, így azokban kényelmesen elfér 250-300 személy is” – sorolja még a kulturális-közösségi helyszíneket a békéssámsoni településvezető.

Nyitókép: A szarvasi Tessedik Táncegyüttes műsora a Békés megyei nemzetiségi díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen a méhkeréki Duló György Művelődési Házban. Fotó: MTI/Rosta Tibor. Belső képek: Facebook.