Miért GDP/fővel érdemes számolni egy ország gazdaságának erősségét? – kisokos a gazdaság alapjainak megértéséhez!

Szakács Dániel közgazdász írása

Nominális GDP és reál GDP

Előző cikkünkben szépen felállítottuk a GDP definícióját, miszerint a GDP adott területen (általában egy országban), adott idő alatt (általában egy év alatt) előállított, végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összértéke. Akkor azonban egy fontos tényezővel nem számoltunk: a GDP ugyanis úgy is nőhet, ha a megtermelt termékek mennyisége változatlan, viszont a termékek ára nő, azaz infláció van. Vizsgáljuk meg ezt egy nagyon leegyszerűsített példán keresztül, ahol az országunkban mindösszesen két terméket termelünk/állítunk elő (kenyeret és sonkát) és ahol semmilyen szolgáltatás nincs. Ez esetben a

GDP = (kenyér ára x kenyér mennyisége) + (sonka ára x sonka mennyisége).

Világos, hogy a GDP akkor is nő, ha az árak emelkednek és akkor is nő, ha a megtermelt mennyiség nő. Viszont ez nekünk nem jó, mert így a GDP nem méri megfelelően egy ország gazdaságának teljesítményét, hiszen ha 50 százalékkal nőnek az árak változatlan megtermelt termék mennyiség mellett, akkor a GDP is 50 százalékkal fog nőni, holott semmilyen valós gazdasági fejlődés, illetve növekedés nem történt. Ezt a GDP-t, ami nem számol az árak növekedésének kiszűrésével, nominális GDP-nek nevezzük. Mivel ez egy nagyon pontatlan és félrevezető mutató egy gazdaság fejlettségének meghatározására, szinte sehol nem is használják.

A közgazdászok ezért fejlesztették ki a reál GDP mutatóját, ami a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi figyelembe. Ehhez mindösszesen annyi szükséges, hogy választunk egy bázisévet, és annak áraival számolunk.

Régebben nagyjából ötévente választottak bázisévet és bázisárat és annak értékeivel számoltak. A mi példánknál maradva, ha a 2021-es év reál GDP-jét szeretnénk kiszámolni, az így nézne ki:

reál GDP = (kenyér ára 2016-ban x kenyér mennyisége 2021-ben) + (sonka ára 2016-ban x sonka mennyisége 2021-ben) 

Ez az egyenlet már jóval pontosabb eredményekkel bír egy ország gazdaságát tekintve, de még mindig nem tökéletes. A fő probléma vele az, hogy a bázisév túl messze van attól az évtől, aminek a GDP-jére kíváncsiak vagyunk, ezért sokszor félrevezető, már elavult árakkal számol. Gondoljunk csak bele, hogy öt év alatt milyen sokat csökken ugyanazoknak a számítástechnikai eszközöknek az ára (sőt sokszor teljesen elavulttá válnak ennyi idő alatt), míg az élelmiszerek ára ennyi idő elteltével, általában sokkal magasabb lesz. Ez utóbbi, a mostani, 2022-es helyzetben fokozottan igaz, és nem csak az élelmiszerek esetében, hanem a termékek és szolgáltatások szinte minden szegmensében elképesztő méretű infláció söpör(t) végig a világon az elmúlt években. (Ennek okairól és következményeiről majd egy későbbi cikkünkben.) 

A fent említett árelavulást kiküszöbölendő a közgazdászok a reál GDP számításához bevezették a láncsúlyozású GDP-számítást, aminek az a lényege, hogy adott év reál GDP-jének kiszámításakor mindig az előző évet tekintjük bázisévnek és annak az árait bázisáraknak. Így a bázisév és bázisárak is folyamatosan változnak évről-évre és sokkal pontosabb reál GDP eredményeket kapunk. A mi példánknál maradva, így nézne ki a láncsúlyozású reál GDP-számítás a 2021-es évre vonatkoztatva:

reál GDP = (kenyér ára 2020-ban x kenyér mennyisége 2021-ben) + (sonka ára 2020-ban x sonka mennyisége 2021-ben)

A hivatalos gazdasági, pénzügyi szervezetek (IMF, Világbank stb.) által közölt nyilvános, általunk is olvasott és használt, országokra vonatkozó GDP-statisztikák már mind a reál GDP-vel számolnak. Emiatt a következőkben nem is fogjuk használni a reál GDP kifejezést, mert magától értetődő, hogy minden GDP-statisztika amivel számolunk, már reál GDP. 

Vásárlóerő-paritás

Most már tudjuk, hogy reál GDP-vel érdemes számolnunk, ha komolyan vehető gazdasági fejlettséget akarunk mérni, de egy fontos dolog még kimaradt, ez pedig a vásárlóerő-paritás.
 
A vásárlóerő-paritás, angolul purchasing power parity (hivatalos rövidítése: PPP) szakirodalma rendkívül hosszú és összetett. Cikkünk korlátozott terjedelme miatt most nem áll módomban hosszan részletezni a témát, ezért nagyon leegyszerűsítve fogom elmagyarázni, hogy mi a lényege. 

Egyrészt a vásárlóerő-paritás arra szolgál, hogy a különböző fizetőeszközzel rendelkező országok gazdasági adatai közös valutában (általában dollár vagy euró) legyenek kifejezve, másrészt korrigálja az árszínvonalbeli különbségeket. Hiszen Magyarországon 100 eurónak megfelelő forintból sokkal több mindent tud vásárolni az ember, mint például Ausztriában vagy Németországban 100 euróból. 

Ennek mérése és módszertana egy külön tudományág, ezért mélyebben nem elemezzük, elég annyit tudnunk, hogy egységes fogyasztói kosarat hoznak létre, amely több ezer termékből és szolgáltatásból áll, majd országonként vizsgálják, hogy a fogyasztói kosár különböző elemei ott mennyiért kaphatóak. Végül összejön országonként egy óriási adathalmaz több ezer termék és szolgáltatás árával, amiből már jól számolható az adott ország árszínvonala. (Persze ez esetben is felmerül számos probléma, például a fogyasztói kosár nem minden eleme kapható minden országban és ilyenkor helyettesítő terméket kell keresni stb.) Tehát bizonyos mértékű torzulás van, de azért a PPP jól ellátja a feladatát. 

GDP/fő

Az előzőeknél jóval triviálisabb, hogy miért GDP/fő-vel érdemes számolni egy ország gazdaságának éves teljesítményét. Nézzük Franciaország és Brazília példáját: 2021-ben a Világbank adatai alapján Brazília vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 3,44 billió dollár, míg Franciaország vásárlóerő-paritáson mért GDP-je 3,42 billió dollár volt (azért vásárlóerő-paritáson számoltunk, hogy kiküszöböljük a két ország közötti nagy árszínvonal-különbséget és így sokkal pontosabb gazdasági adatokhoz jussunk, ahogy azt az előző bekezdésben már elmagyaráztam). Elhamarkodva mondhatnánk azt is, hogy a brazil gazdaság egy kicsivel fejlettebb és erősebb, hiszen 0,02 billió dollárral többet termelt, mint a francia. Csak egy fontos dolgot kihagytunk a számításunkkor: Brazília lakossága (szintén a Világbank 2021-es adatai alapján) több, mint háromszor nagyobb, mint Franciaországé (214 millió vs. 67,5 millió).

Ebből pedig már éppen az következik, hogy Franciaország gazdasága a fejlettebb, mégpedig sokkal, több, mint háromszor [50 729 USD GDP/fő (PPP) vs. 16 056 USD GDP/fő (PPP) (forrás: a Világbank 2021-es, vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő statisztikája)], hiszen majdnem ugyanannyi GDP-t több, több mint háromszor kevesebb ember termelt meg, mint Brazíliában. 

Ebből következőleg a vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő sokkal jobb mutató egy ország fejlettségének a megítéléséhez, mint a „sima” vásárlóerő-paritáson számolt GDP.

(természetesen reál GDP).

Az angol nyelvű gazdasági irodalomban a „GDP (PPP) per capita” kifejezés megtalálásával tudhatjuk, hogy jó és hiteles gazdasági adatokat tartalmazó táblázatot böngészünk.

Viszont a vásárlóerő-paritáson számolt GDP mutatót ne vessük el teljesen, hiszen sokkal jobban mutatja egy ország gazdasági súlyát a világgazdaságban. Itt van például India esete: az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP rendkívül alacsony, 2021-ben 7 334 USD volt (forrás: a Világbank 2021-es, vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő statisztikája), viszont az ország teljes vásárlóerő-paritáson számolt GDP-je 10,22 billió (!) USD volt, ami a teljes világgazdaság 6,96 százalékát adta 2021-ben (forrás: a Világbank 2021-es, vásárlóerő-paritáson számolt GDP statisztikája). Hiszen az alacsony GDP/fő értéket ebben a tekintetben „kompenzálja”, India rendkívül nagy, 1,39 milliárdos lakossága (forrás: Világbank 2021-es adatai). Ezzel szemben a sokkal fejlettebb Franciaország a 2021-es vásárlóerő-paritáson számolt 50 729 USD-s GDP/fő-jével, 2021-ben mindösszesen a világgazdaság 2,33 százalékát adta „csak” (forrás: a Világbank 2021-es, vásárlóerő-paritáson számolt GDP statisztikája). Nyilvánvalóan a jóval kisebb, 67,5 milliós lakossága miatt.

Mi a helyzet a szürke- és a feketegazdasággal?

Az is egy fontos kérdés, hogy hogyan kerülnek elszámolásra a GDP adatokban a szürke- és feketegazdaság elemei. Nos a válasz pofon egyszerű: sehogy!

Ebbe a kategóriába beletartozik az adóelkerüléstől az illegális fegyverkereskedelemig minden. (Az adóelkerülés természetesen a szürkegazdaság, míg az illegális fegyverkereskedelem a feketegazdaság része.)

Annak, hogy a GDP elszámolásába nem kerülnek be ezek az adatok, az a problematikája, hogy országonként különböző mértékű a szürke- és feketegazdaság (pl. Norvégiában vagy Svédországban nyilvánvalóan sokkal kisebb mértékű, mint pl. Oroszországban vagy Ukrajnában) és ez is torzítja végső adatainkat.

Más elterjedt gazdasági és fejlettségi mutatók

Szintén a helyhiány miatt, a teljesség igénye nélkül, csak néhány ismertebb gazdasági mutatót fogok röviden bemutatni.

GNP

Ezt a mutatót a GDP-vel szokták párba állítani, az angol gross national product rövidítése. Magyarul bruttó nemzeti terméknek fordíthatjuk. Újabban GNI-nek (gross national income) is hívják, amit bruttó nemzeti jövedelemként fordíthatunk magyarra. A GDP-vel szemben nem az országon belül megtermelt termékek és szolgáltatások összességét értjük alatta, hanem egy ország polgárai és jogi személyei (általában vállalatai) által megtermelt javak (termékek és szolgáltatások) összessége. Vagy úgyis megfogalmazhatjuk, hogy GDP mínusz az országon belüli külföldi vállalatok és személyek által megtermelt javak (termékek és szolgáltatások) összessége plusz a külföldön élő hazai állampolgárok és külföldön lévő hazai jogi személyek (általában vállalatok és cégek) által megtermelt javak (termékek és szolgáltatások) összessége.

Tehát amikor ellenzéki képviselők azt mondják, hogy Magyarország GDP-je azért viszonylag magas, mert benne van az Angliában és Németországban dolgozó magyar vendégmunkások hazaküldött és hazahozott pénze,

Ezek nem tartoznak bele a GDP-be, mert nem az ország területén belül keletkezett jövedelemről van szó. Az előbb említett tranzakciók és jövedelmek a GNP-ben számolhatók el. 

HPI

Ez a Happy Planet Index (magyarul boldog bolygó index) rövidítése. Az utóbbi időben divatossá váló fejlettségi mutató, ami olyan, igencsak nehezen mérhető és szubjektív elemeket tartalmaz, mint az ökológiai lábnyom és az élettel való elégedettség. Maradjunk annyiban, hogy

HDI

Az angol Human Development Index rövidítése, magyarul emberi fejlettségi indexnek fordíthatjuk. A várható élettartam, az oktatás és az egy főre jutó jövedelem (gyakorlatilag a GNI/fő) összetett statisztikai mutatója, amely alapján az országokat négy szintbe sorolják: nagyon magas, magas, közepes és alacsony HDI-vel rendelkező országok.

A mutatót számos kritika érte és éri, például amiatt, hogy folyamatosan változik a módszertana. Ennek ellenére egy viszonylag jó fejlettségi mutató, a HPI-nél mindenképpen komolyabban vehető.

Ezzel befejeztük kalandozásainkat a gazdaságelmélet sűrűjében. A továbbiakban sokkal izgalmasabb vizekre evezünk, mégpedig egyenként megvizsgáljuk a magyar kormányok gazdasági teljesítményeit a rendszerváltástól napjainkig. Az Antall–Boross-kormánnyal kezdünk!