Vérfagyasztó: letarolt egy ukrán várost Putyin kísérleti fegyvere (VIDEÓ)
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
A nagy dérrel-dúrral beharangozott elszámoltatás helyett több mint két éve tart a szerencsétlenkedés, s a bizottsági elnök sem gondolja, hogy rendőrségi ügy lesz belőle.
Úgy tűnik, teljesen elveszítette a fonalat a főváros 20-25 éves korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság, hiszen elvileg augusztus végéig kellett volna befejezniük a két éven tartó munkájukat – ez már egy újabb határidő, az eredeti 2021 vége volt, de a Covidra hivatkozva meghosszabbították a mandátumukat –, most viszont november közepe is elmúlt, és még mindig nem lehet tudni, mikor végeznek.
A testület legutóbbi ülése július 6-án volt, ekkor rögzítették, hogy a hó végéig a témavezetőknek el kell küldeniük a jelentéstervezetüket az elnöknek. Ám, hogy hányan teljesítették a feladatukat időre, azt nem lehet tudni. Augusztus 22-én érdeklődtünk erről Havasi Gábortól, de nem kaptunk választ.
De arra a szeptember végi levelünkre sem reagált a momentumos politikus, amelyben azt kérdeztük, miért nem került a jelentés a Fővárosi Közgyűlés szeptemberi ülésére – hiszen korábban ez volt a terv –, mi a további csúszás oka, hol tart a munka, mikor lesz bizottsági ülés. Október elején szintén megkerestük Havasit, megint nem kaptunk választ, legutóbb pedig november 14-én próbálkoztunk, az eredmény ugyanaz, nagy nulla.
Közben, október közepén a Városháza – egyébként általában készséges – sajtóosztályához is elküldtünk egy e-mailt, azt tudakolva, mikor ül össze a bizottság, de most ők sem mozgatták meg a fülük botját sem, gyanítható, hogy nem rajtuk múlt. Az hagyján, hogy a közvélemény nem értesül arról, mi folyik a vizsgálóbizottságban,
Bagdy Gábor, a Fidesz delegáltja a Mandinernek azt mondta, ő is csak egy Havasi Gábor elnökkel készült interjúból – ami a Népszavában jelent meg csaknem két hete – értesült arról, hol tart a munka, ebből tudta meg, hogy decemberben kerülhet az anyag a Fővárosi Közgyűlés elé. A cikkben Havasi megemlíti, szerinte mi a csúszás oka, az hogy a tervezettnél jóval több időt igényel a bizottság tagjai által egy-egy ügyről írt összefoglalók egységes szerkezetű jelentéssé formálása.
De arra is kitért – ahogy fogalmazott – „a munkát nem segítette a Fidesz által delegált Bagdy Gábor, Tarlós volt helyettese –, illetve a főpolgármester bizalmasaként számontartott Szegvári Péter folyamatos szembenállása sem”. Ez butaság, nem is érdemes vele foglalkozni – közölte a Mandinerrel Havasi megjegyzéséről Bagdy –, a lényeg az, hogy ő sem kapott az utóbbi hetekben semmiféle tájékoztatást. Ugyan volt egy előzetes időpont szeptemberi ülésre, amelyet azonban nem hívtak össze, „azóta se kép, se hang”.
Az, hogy ilyen borzasztóan nyögvenyelősen halad munka, egyáltalán nem meglepő, sőt, az lett volna a furcsa, ha időben lezárul a munka, és a jelentésben érdemleges megállapításokat tesznek, ugyanis már a bizottság megalakításakor, a feladat meghatározásakor kódolva volt a kudarc.
Hiszen tíz olyan súlyú ügyről van szó – patkánymentesítés, az állatkerti Biodóm, a budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éve, a Rác fürdő, a 3-as metró felújítása, a 4-es metró építése, az elektronikus jegyrendszer, a Bálna eladása, a Demszky-éra alatti BKV-s botrányok, valamint a Combino villamosok beszerzése –, amelyek egyenkénti feltárása még a nagy apparatussal, szakértelemmel, sok idővel, energiával rendelkező, komoly nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságoknak is hosszú évekbe telt volna.
Ehelyett többnyire laikus, speciális szakértelemmel nem vagy alig rendelkező és nagyon elfoglalt politikusoknak kellett volna felgöngyölíteni sok évvel ezelőtti ügyeket, s ami külön megnehezítette a dolgukat, gyakorlatilag semmiféle jogkörrel nem rendelkeztek.
Iratokat, adatokat ugyan be tudtak beszerezni, de beidézni tanúkat, szereplőket már nem volt joguk, legfeljebb megkérhették őket arra, hogy fáradjanak be hozzájuk, így nem csoda, hogy csak nagyon kevesen tettek eleget ezeknek az invitálásoknak. Havasi a már említett Népszava-interjúban el is panaszolja, hogy például Tarlós István és egykori helyettese Szeneczey Balázs csak egyszer mentek el – a volt főpolgármester egyébként a meghallgatásán alaposan ki is osztotta Havasit –, holott többször is hívták őket, de
A legnagyobb kudarc épp a legbonyolultabb ügy – amelynek a felelőse Baranyi Krisztina – felderítése során érte őket, a korábbi cégvezetők és politikusok közül ugyanis senki nem tisztelte meg a bizottságot, csupán Karácsony Gergely beszélt a zuglói ügyekről. Ezek után nagy kérdés, a ferencvárosi polgármester milyen dokumentumot állít össze. Az állatkerti biodóm esetében pedig a legfontosabb szereplők maradtak távol, Persányi Miklós volt főigazgató, a projekt szülőatyja, továbbá Scheer Sándor, a generálkivitelező Market Építő Zrt. vezérigazgatója.
A megjelent szakértők, alacsonyabb beosztású emberek pedig többnyire kibújtak a felelősség alól, mondván, nem ők döntöttek, a megbízó kérésének megfelelően cselekedtek. Ráadásul a meghívottakat semmi sem kötelezte arra, hogy igazat mondjanak, legfeljebb arra kellett ügyelniük, hogy mást ne vádoljanak, rágalmazzak meg. Így nem meglepő, hogy a bizottság tagjai frusztráltak lettek, emiatt időnként egymásnak is estek az ellenzéki politikusok, mint például Horváth Csaba és Baranyi Krisztina.
Egyébként azt Havasi mindig tagadta, hogy a bizottsági munka lezárásának az időpontját eredetileg azért épp 2021 végében határozták meg, hogy – az ellenzéki tagok többségi szavazatával elfogadott, így a kormánypártokra nézve valószínűleg terhelő megállapításokat tartalmazó – jelentést fel tudják majd használni az idei parlamenti választás kampányában.
Pedig elég logikus feltevés ez a fideszes bizottsági tagok részéről, akik szerint politikai akcióval kísérleteztek Karácsonyék, de rájöttek, hogy nem találtak semmi terhelőt, így már nyugodtan tologathatják a határidőket, most már valójában senkit nem fog érdekelni, mire jutottak. Egyébként is – mondta ezt Bagdy korábban lapunknak – az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés a Tarlós Istvánnak adományozott díszpolgári címmel állást foglalt az előző ciklusokról, hiszen a kormánypárti képviselők mellett olyan emberek tüntették ki az előző főpolgármestert,
Decemberben – melyik decemberben?, tehetnénk fel a nem túl szellemes kérdést – vagy máskor persze biztosan elkészül egy ilyen-olyan jelentés, a politikusok nem tehetik meg, hogy több mint két év után üres kézzel távozzanak. De sokat elárul, hogy a Népszava újságírójának arra a kérdésére, hogy derültek-e ki új részletek, információk az ügyekben, Havasi mindössze annyit tudott válaszolni, a közvélemény számára tartogathat meglepetést a dokumentum, ugyanakkor a bizottsági elnök nem tartja valószínűnek, hogy a bizottság munkája nyomán új rendőrségi eljárások induljanak.
Nyitókép: Havasi Gábor (bal oldalon) és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, a bizottság kezdeményezői/MTI