Karácsony Gergelyből mégsem lett Bástya elvtárs, végül meghallgatta a vizsgálóbizottság

Már csak egyetlen ülés van hátra az elmúlt 25 év fővárosi korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság munkájából, és akkor véget ér a csaknem két éve tartó munka, ami eddig sokkal több kudarccal járt, mint amennyi eredményt hozott. Nagy meglepetés lenne, ha sok komoly érdemi megállapítás lenne a jelentésekben, de hogy ez kiderüljön, erre még pár hetet várni kell.

Karácsonyból nem lett Bástya elvtárs

A testület a legutóbbi megbeszélésén lezárta a meghallgatásokat. Elvileg azokat „idézték be”, akik korábban valamilyen ok miatt nem jelentek meg, de most sem volt sokkal nagyobb az aktivitás, mint korábban, sőt. De a vizsgálóbizottság is foghíjas volt, ketten szabadságon voltak, Baranyi Krisztina pedig beteg volt, s a tervektől eltérően online sem tudott csatlakozni a társasághoz, ami azért okozott problémát, mert épp a parkolás volt terítéken, és annak a témának ő a koordinátora. Megjelent viszont a bizottság előtt Karácsony Gergely, de nem mint főpolgármester, hanem mint Zugló korábbi első embere, és az akkoriban nagy vihart kavart parkolási ügyekről számolt be.

A XIV. kerület volt polgármesterét első alkalommal invitáltak meg, s ennek kifejezetten örült, mert kicsit már Bástya elvtársnak érezte magát – aki szerint ő szart ér, mert meg sem akarták gyilkolni –, neki pedig a véleményére nem kíváncsiak. Karácsony emlékeztette a bizottságot, hogy a 2014-gyel kezdődő ciklusban Zugló két parkolással kapcsolatos szerződést kötött. A nagy médiafigyelmet az automaták beszerzésével, műszaki üzemeltetésével kapcsolatos megállapodás kapta, ami ugyan „szintén felvetett bizonyos kérdéseket”, állította, de – ahogy fogalmazott – az a szerződés volt kevésbé összhangban a közérdekkel, amely a klasszikus parkolásüzemeltetésről, a parkolás ellenőrzéséről szól.

A volt polgármester azt mondta, a legnagyobb vitái a képviselő-testülettel – mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakcióval – ennek a megállapodásnak a felmondása kapcsán robbantak ki. Arra utalt finoman, hogy a parkolásüzemeltető cég nem volt túlzottan költséghatékony, holott mindig ettől függ a bevétel nagysága. Az a kompromisszumos megoldás született a képviselő-testületben, hogy csak két évre írnak ki közbeszerzést a parkolás üzemeltetésére. A határidő lejárta után pedig a polgármesteri hivatal végezte ezt a munkát, s kiderült, körülbelül

A sajtó viszont jórészt az automatabeszerzésekkel, műszaki üzemeltetéssel foglalkozott – idézte fel az akkori időket a jelenlegi főpolgármester –, amelyre a képviselő-testület 2016-ban írt ki közbeszerzési eljárást. A pályázaton hárman indultak, végül ketten adtak be érvényes ajánlatot. A bírálóbizottság azonban azt javasolta, hogy az egyik pályázót, amelyik az olcsóbb ajánlatot tette, zárják ki az eljárásból, és ezt végül a képviselő-testület el is fogadta.

Karácsonyban azonban komoly kételyek merültek fel – a bizottságban tevékenykedő jegyzővel meg is romlott a viszonya, így pár hónappal később el is távozott a hivatalból –, ezért ő ennél a szavazásbál tartózkodott, és vizsgálta annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet érvényt szerezni a piaci versenynek. A bizottságnak úgy fogalmazott, tőle nem volt idegen a politikai vétó, négyszer meg is tette, de ebben az esetben, a közbeszerzési eljárásban ez nem jó módszer, mert politikai döntések helyett van lehetőség jogorvoslatra.

Parkolási maffiák

Ráadásul úgy tűnt, a kizárt pályázó él is ezzel, előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett, amelyet azonban tíz perccel a bírálóbizottság ülése előtt visszavont. Amit Karácsony azért sajnált, mert neki polgármesterként joga lett volna megváltoztatni a képviselő-testület rossz döntését. A főpolgármester nem tudja mire vélni, hogyan és miért egyezett meg a háttérben a két ajánlattevő, de szerinte a kerületek közül ezek ellenére sem Zugló vásárolta a legrosszabb feltételekkel ezeket a berendezéseket, amelyek elég korszerűek voltak, s nem is túl drágák. Főleg Ferencvároshoz képest nem kötött rossz üzletet, ahol szerinte kialakult egy parkolómaffia. Ugyanakkor úgy véli, a parkolás legnagyobb maffiózója maga az állam, hiszen a mobilfizetésekből befolyó összeg 10 százaléka a nemzeti mobilfizetőn keresztül a központi költségvetésbe megy, anélkül, hogy ez a cég bármit érdemben hozzátenne a parkoláshoz.

Karácsony meghallgatása után Havasi Gábor közölte, hogy a főpolgármesteren kívül más nem fogadta el a meghívást, leszámítva Horváth Csaba jelenlegi zuglói polgármestert, aki azonban egyébként is a bizottság tagja. Horváth szerepe azért érdekes a parkolási ügyekben, mert idén februárban korrupcióval gyanúsította meg a Központi Nyomozó Fűügyészség. A hatóság akkor azt írta közleményében, hogy a gyanúsított a megalapozott gyanú szerint 2016-ban akkor még a Fővárosi Közgyűlés tagjaként a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amelytől a

Horváth persze azóta is mindent tagad, de ezen az ülésen foglalkozni illett volna a témával, ha egyszer a testület a korrupciógyanús ügyeket tárja fel.

Ám sem az MSZP-s politikus nem beszélt az ügyről, ugyanakkor a bizottság többi tagja sem hozta szóba. Horváth arra tért csak ki, hogy a jelenlegi zuglói parkolási modell hatékony és jól működik, s elmondta, két éve megkereste a NAV-ot, hogy a XIV. kerületi automatákat a pénztárgépekhez hasonlóan kössék be az adóhatósághoz, ezzel a lépéssel ugyanis fillérre pontosan nyomon követhető lenne, hogy egy berendezéshez, illetve rendszámhoz mennyi bevétel tartozik, de válaszra sem méltatták.

Már tervezni kellene az új nyomvonalakat

A bizottsági ülésnek volt még egy érdekes mozzanata, amikor a 4-es metró ügye került terítékre. Olti Ferenc a bankigazgatói állását hagyta ott, hogy dolgozzon a projektben. S most adott két tanácsot a főváros vezetésének. Egyrészt, hogy már régen terveznie kellene az újabb hálózatok nyomvonalát, ahogy ezt a többi nagyvárosban teszik, és már legalább az 5-ös metró kivitelezési tervezésével is foglalkozni kellene. Másfelől elmondta, egy ilyen jellegű beruházásban három szereplő van, a beruházó, a kivitelező és a munkákat felügyelő mérnöki iroda. A főváros vezetése azonban túlságosan megbízott a mérnöki irodában – holott neki mások az érdekrendszerei –, s beruházóként nem voltak saját műszaki szakemberei, ami nagy hiba volt, amit a jövőben el kell kerülni.

A bizottság tagjai végül abban állapodtak meg, hogy a korrupciós témák felelősei július 30-ig leadják a jelentéstervezetüket, ezeket a tagok véleményezik, javaslatokat tesznek, és csak ezt követően ülnek ismét össze, hogy véglegesítsék a szövegeket, a különvéleményeket pedig csatolják a dokumentumokhoz. Nagy kérdés, lesznek-e ezekben olyan érdemi megállapítások, amelyek miatt érdemes volt csaknem két éven keresztül ülésezgetni.

Nyitókép: Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a Párbeszéd társelnöke /b/ és Horváth Csaba, a szocialisták budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a Városháza dísztermében 2017. január 25-én (MTI/Bruzák Noémi)