Nemzetbiztonsági szakértő: visszamenőlegesen is fel kell tárni, milyen külföldi beavatkozási kísérletek történtek a választásokba

Abszolút indokolt, hogy ezek az információk napvilágra kerüljenek, a magyar közvéleménynek joga van megtudni, hogyan próbáltak beavatkozni a 2022-es országgyűlési választásba külföldről – nyilatkozta a Mandinernek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója annak kapcsán, hogy elkészült és valószínűleg nyilvánosságra is kerül a baloldal kampányfinanszírozásáról készült titkosszolgálati jelentés.

Sőt, Horváth József szerint

Mindez azt jelenti, hogy tovább kell folytatni a kutatást visszamenőlegesen is, hogy kiderüljön voltak-e a magyar választások tisztaságát érintő kísérletek az elmúlt évtizedekben.

Az eredetileg Márki-Zay Péter mozgalmához érkező kampánypénzek kapcsán az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága még októberben rendelt el titkosszolgálati vizsgálatot. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje korábban többször beszélt arról, hogy több száz millió forintot kaptak az USA-ból, az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól a választási kampányra. Kiderült, hogy az USA-ból érkezett támogatás összeg elérte az 1,8 milliárd forintot. 

Szuverenitási kérdések

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja, múlt héten jelentette be, a bizottság legutóbbi ülésén a magyar titkosszolgálatok vezetői megtették első jelentésüket a baloldali pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatban,

A kormánypárti politikus ezért kezdeményezte, hogy az eredetileg 2051-ig titkosított jelentést nyilvánosságra kerülhessen, hiszen, mint fogalmazott „az ország szuverenitását súlyosan sértő cselekményekről és tranzakciókról van szó, melyekről joga van tudni a teljes magyar nyilvánosságnak.”

A frakcióvezető a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában pedig azt hangsúlyozta, hogy az ügy szuverenitási kérdéseket is felvet, hiszen a finanszírozók nyilván befolyást is kértek. „Kérdés, hogy Karácsony Gergely, Bajnai Gordon vagy éppen Márki-Zay Péter körei mit ígértek ezért cserébe, Magyarország rovására”.

Később kiderült, hogy a bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán is támogatja a nyilvánosságra hozatalt, ahogy a kormány is, így erről a titokgazdának, a Nemzeti Információs Központnak kell döntenie.

Körültekintően kell eljárni

A jelentés titkosítása kapcsán egyébként Horvát József lapunknak elmondta: ennek két fő oka lehet. „Egyrészt maga a dokumentum tartalma, másrészt az információk megszerzéséhez felhasznált források védelme. Azaz, hogy az adott titkosszolgálat használt-e technikai eszközöket vagy humánerőforrást, kaptak-e a hazai szolgálatok információkat nemzetközi együttműködésből.”

– szögezte le. Ha valaki hazafias alapon segíti a szolgálat munkáját, nem szabad veszélybe sodorni azzal, hogy személye nyilvánosságra kerüljön. Ugyanígy védeni kell azokat a technikai eszköz használatára utaló információkat, amit adott esetben lebuktatná a szolgálatot. Ha ugyanis egy hozzáértő olvas el egy ilyen jelentést, akkor be tudja mérni, honnan származhatnak a titkos információk.

A nyilvánosságra hozatalt pedig a közérdek indokolhatja, hogy ezzel adott esetben meg lehet szakítani egy nem kívánt folyamatot, illetve milyen tendenciák, trendek, anomáliák jelennek meg a magyar gazdasági vagy adott esetben politikai életben, amelyekről a törvényhozók figyelmét is fel kell hívni.

Horváth József ugyanakkor hangsúlyozta: Nagyon körültekintően kell eljárni ilyen esetekben, hiszen emberéletekről is szó lehet, illetve sokéves titkosszolgálati munka válhat semmivé.

Fotó: MTI/Soós Lajos