Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című kiállítás megnyitóján Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kijelentette:
a magyar cigány hősök az alapértékeket ápolták, azokra építették a jövőt.
A politikus közös felelősségnek nevezte egy olyan jövő építését, amelyben nem az a kérdés, hogy valaki „roma vagy sem”, hanem az, miként tud hozzájárulni a közösség javához, megerősíteni Magyarország gazdaságát.
Megjegyezte, amikor a cigányságról esik szó, az emberekben két kép – a cigány kultúra gazdagsága és a nyomor, a szegénység – szokott „elővillanni”.
A cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”
Magyarországon azonban 2010 óta „soha nem látott egység” valósult meg – mondta, kiemelve, hogy az egység adja az erőt, a hitet és a reményt a nehézségek leküzdéséhez.
Sztojka Attila beszédében üdvözölte a miniszterelnök azon szavait, amelyek szerint a cigányság felzárkózási folyamatait „programszinten támogatni kell”.
A kormánybiztos megemlékezett a napokban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművészről, zeneszerzőről, a magyar dzsessz kiemelkedő alakjáról.
„A hazugság megszüntetésére szövetkeztünk, ebben a cigányságnak is fontos szerepe van és volt”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a tablókiállítást eddig falvakban, kisvárosokban és megyeszékhelyeken sok-sok tízezer ember látta. A kiállítással arra tettek kísérletet, hogy újrakezdjék a párbeszédet a magyar cigányság „szerepéről és helyéről” – hangsúlyozta.
„A tárlat büszkén mutatja be azokat a cigány embereket, akikre az egész nemzet felnéz”
– fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint a tablón megjelenített emberekben közös, hogy szívvel-lélekkel tették a dolgukat, és képesek voltak „fényt vinni a világba”.
Kijelentette: a szocializmusban nemzedékek nőttek fel úgy, hogy hazugság vette körül őket. A magyar cigányság életét, sajátos kultúráját, életvezetési szokásait, nyelvét, és a többségi társadalom velük kapcsolatos magatartását is megmérgezte a hazugság – fűzte hozzá.