Megszületett a nagy megállapodás a minimálbér összegéről – jöhet az egymilliós átlagfizetés
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot ezért fordulnak most a strasbourgi bírósághoz.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert a kormány elvette tőlük a sztrájkjogot – írta a Helsinki Bizottság a hivatalos oldalán.
A Bizottság közleményében ismertette, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy éve próbál sztrájkolni, amivel többek között jobb munkakörülményeket és magasabb béreket akarnak elérni.
A közlemény szerint a kormány és az érdekképviseletek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról, a kormány a járványhelyzetre hivatkozva rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben – emlékeztettek.
Felidézték, hogy emiatt a PDSZ és a PSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat.
– hangsúlyozták.
A Helsinki Bizottság leszögezte „a sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Úgy vélik, az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé” – olvasható a Bizottság közleményében.
Nyitókép: MTI/Fotó: Kovács Tamás