A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot ezért fordulnak most a strasbourgi bírósághoz.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert a kormány elvette tőlük a sztrájkjogot – írta a Helsinki Bizottság a hivatalos oldalán.
A Bizottság közleményében ismertette, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egy éve próbál sztrájkolni, amivel többek között jobb munkakörülményeket és magasabb béreket akarnak elérni.
A közlemény szerint a kormány és az érdekképviseletek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról, a kormány a járványhelyzetre hivatkozva rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben – emlékeztettek.
Felidézték, hogy emiatt a PDSZ és a PSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat.
– hangsúlyozták.
A Helsinki Bizottság leszögezte „a sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Úgy vélik, az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé” – olvasható a Bizottság közleményében.
Nyitókép: MTI/Fotó: Kovács Tamás
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
Jó híreket kaptak a munkavállalók, 2026-tól még több pénz áll a házhoz.
Továbbra sincs megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, de nagy meglepetéseket már aligha tartogatnak a soron következő tárgyalási fordulók.
Több informális egyeztetés után sincs egyetértés a szakszervezetek és a munkáltatók között a kötelező legkisebb keresetek emeléséről.
A rendőrség veszi át azoknak a javítóintézeteknek a felügyeletét és irányítását, ahol büntetőjogi eljárásban hozott döntés értelmében vannak fiatalok. A kormány a Szőlő utcai intézet körüli botrány miatt lépett közbe.
