A legsúlyosabb büntetésre ítéltek csak negyven év után reménykedhetnek a feltételes szabadságra bocsátásban. Közöttük ott találjuk az oktogoni lövöldözőt, a csepeli kettős gyilkosság és a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetőit. Volt ugyanakkor olyan, aki tettével, más a kiszabott büntetéssel nem tudott szembenézni.
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1999-ben vezették be hazánkban a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés intézményét (TÉSZ), mint a legsúlyosabban kiszabható büntetési tételt. Nevéből is adódóan a TÉSZ lényege, hogy az elítélt még feltételesen sem szabadulhat soha a börtönből.
A rendszerváltásiig a halálbüntetés volt a legsúlyosabb kiszabható ítélet, de 1990-ben az Alkotmánybíróság döntése nyomán ezt eltörölték. A legsúlyosabb büntetés ezek után majdnem egy évtizedig az életfogytig tartó szabadságvesztés volt, a már említett Btk. módosításig. Ma már az Alaptörvényben is szerepel ez a büntetési tétel, a IV. cikkely 2. bekezdése értelmében „Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki”.
A TÉSZ-esek száma a bevezetés óta lépésről lépésre emelkedik, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságága (BvOP) a Mandiner kérdésére most közölte:
Ők azonban nem ugyanabban a börtönben, hanem az ország különböző pontjain, összesen hét bv-intézetben vannak elhelyezve. Legtöbbjük a Szegedi Fegyház és Börtönben (közismertebb nevén a Csillagban) raboskodik, a számukra kialakított, HSR, azaz „hosszú idejű speciális rezsim” részlegben. De ugyanilyen létezik például a Kozma utcai börtönben is.
A tényleges életfogytiglan régóta a viták kereszttüzében áll, a jogvédők számtalanszor tiltakoztak az alkalmazása ellen, de a kormány – követve az általa hirdetett szigorú büntetőpolitikát – többször is leszögezte: nem változtat a szabályozáson.
Mindössze annyi változás történt időközben, hogy miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta hazánkat a TÉSZ alkalmazása miatt – arra hivatkozva, hogy ha az elítéltnek semmilyen reménye nincs arra, hogy ítéletét felülvizsgálják, az megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait –, a kormány 2015-ben bevezetett egy módosítást, amely mégis lehetőséget ad arra, hogy az elítélt feltételesen szabadlábra kerülhessen.
A változtatás szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében
amelynek során megvizsgálják, hogy az adott személy feltételesen szabadlábra bocsátható-e.
Az erre való alkalmasságot egy büntetőbírókból álló kegyelmi bizottság vizsgálja. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki. A bizottság véleményt ad ki, amely köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Tehát az igazságügyi tárca vezetője az államfőhöz változtatás nélkül továbbítja a kegyelmi bizottság javaslatát. Az államfő ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását.
Az EJEB azonban ezzel sem elégedett meg,
Az első vádlott, akire jogerősen is kimondták a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést 2000-ben, a saját családjával végző Boi Gyula volt, akit több emberen, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek ellen elkövetett emberölésben találtak bűnösnek. Rajta kívül számos, az egész országot megrázó bűncselekmények elkövetőjével is találkozhatunk az úgymond TÉSZ-esek között.
Az oktogoni lövöldözőre Bódi Zsoltra 2003-ban mondták ki a legsúlyosabb verdiktet. Bódi volt az, aki 2000-ben, miután összeveszett barátnőjével végezni akart magával, ám később meggondolta magát, és inkább ártatlan emberek életét oltotta ki az oktogoni McDonald's étteremben és sebesített meg életveszélyesen másokat az utcán.
A TÉSZ-esek között ott van a 2009 januárjában történt csepeli kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, aki hidegvérrel lőtte le annak az iskolának az igazgatóját és egyik tanárát, ahol gondnokként dolgozott. A gyilkosság értelmi szerzője azonban nem ő, hanem az intézmény korábbi gazdasági igazgatója, a kerület akkori szocialista képviselője, Deme Gábor volt, aki milliókat sikkasztott el az iskolát működtető alapítvány kasszájából. Deme sem úszta meg azonban olcsón, ő legkorábban 36 év múlva kerülhet szabadlábra.
akit távollétében ítéltek tényleges életfogytiglanra. A romák ellen 2008-2009-ben elkövetett gyilkosságsorozat elkövetői közül hárman is a legsúlyosabb büntetést kapták: Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt élete végéig börtönben marad.
Jelenleg egyetlen női elítélt van, akitől a bíróság elvette a szabadulás lehetőségét: ő a saját nyolcéves kislányát több mint száz késszúrással 2015-ben megölő Á. Anikó.
Vannak azonban olyanok akik vagy tettükkel vagy a rájuk kirótt büntetéssel nem tudtak szembenézni.
A szentkirályszabadjai sorozatgyilkosként elhíresült, öt emberrel végző Ember Zoltán, a lepedőjére akasztotta fel magát 2015-ben, nyolc évvel elítélése után. A négy ember megöléséért elítélt balástyai rém, Szabó Zoltán egy évvel később lett öngyilkos cellatársával együtt a Szegedi Fegyházban.
A 2012-ben történt gyilkosság kitervelője P. Erika 2017-ben halt meg rákban, majd két tettestársa, B. József és K. József is – feltehetően mindketten szintén daganatos betegségben – hunytak el 2019-ben.
A közelmúltban két gyilkosnak is szembe kellett néznie a tényleges életfogytiglan lehetőségével, de a soroksári futónő gyilkosától R. Szilárdtól nem vették el a szabadulás lehetőségét. Igaz, az ő feltételes szabadulásának lehetséges időpontját is negyven évben határozták meg, mint a tényleges életfogytiglanosokét.
Az egyik korábbi valóságshow szereplője, Novozánszki Fanni gyilkosa is életfogytiglant kapott első fokon, az ő esetében 25 év múlva kerülhet sor a feltételes szabadulásra – hacsak a másodfokú bíróság nem változtat büntetésén.
Nyitóképen: A tényleges életfogytiglan szabadságvesztés büntetésre ítélt fogva tartottak elhelyezésére szolgáló speciális körlet, k a Szegedi Fegyház és Börtönben. (Fotó: MTI/Németh György)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Aki más ember brutális kivégzését vigyorogva „jó hírként” adja közre saját oldalán, annak világos, hogy nincs helye többé a magyar közéletben. Érdektelen, hogy leszedte a lenti posztját, ahogy teljesen hiteltelen a bocsánatkérése is.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Pályafutása során harmadszor.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
