A Denník N liberális szlovák napilap online felületén megjelent cikkében kiemelte, hogy Ukrajna vezetése keményen kritizálta a németeket is, de ők nem reagáltak annyira élesen, mint a magyarok. Az eddig sem a legjobb magyarukrán kapcsolatok az elmúlt napokban eddig sohasem látott szinte romlottak le:
a két fél kölcsönösen kétségbe vonta egymás mentális állapotát, ami a diplomáciában nem mindennapos dolog.
A lap hozzátette, hogy az ukránok a szankciókkal vagy a fegyverek szállításával kapcsolatban nem csak a magyar álláspontot kritizálják, de az elmúlt hónapok során a legsúlyosabb vitákra éppen Budapesttel került sor.
Vitázunk, de segítünk is nekik
A Napunk.sk híroldal által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy ugyan a magyar kormány vitákba bocsátkozik, de valójában nagy segítséget nyújt a megtámadott ukránoknak, és nem csupán humanitárius területen, hanem például az energetika terén is. Ahogyan azt a magyar kormány is gyakran hangsúlyozza, az országon megközelítőleg 800 ezer menekült utazott át és körülbelül 24 ezren kértek ideiglenes menedéket.
Magyarország a történelme során még soha nem fogadott be ennyi menekültet
– hangsúlyozta a Napunk híroldalnak Kiss J. László (Budapesti Corvinus Egyetem). A németek Zelenszkij csapatának kritikáját visszafogottan fogadták, miért volt tehát a magyarok reakciója ennyire más? Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint mindhárom ország esetében a választ a belpolitikában kell keresni. Németország Európa egyik, vagy a legfőbb vezetőjének tartja magát és ezért nem engedheti meg magának, hogy élesen reagáljon a megtámadott ukránok nyilatkozataira. Ami még fontos: a német kormányt alkotó politikai erők nem tudnak politikai tőkét kovácsolni abból, ha bekapcsolódnának ebbe a konfliktusba.
Zelenszkijt azonban ezért a hangnemért otthon ugyanúgy támogatják, mint Orbán Viktort.
Mindhárom ország tehát a saját belpolitikai narratívájának a túsza. Hosszútávon a lap szerint az lesz a fő kérdés, hogy ki fog részt venni Ukrajna újjáépítésében. Feledy szerint a kelet-európai országok biztosan részt akarnak majd ebben venni és Magyarország is érdekelt lesz ebben. A jelenlegi kommunikációval azonban ezt Magyarország kockára teszi a szakértő szerint.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/EPA/Ukrán elnöki sajtóhivatal