A tanításhoz hű konzervatív, aki szót ért minden érdekcsoporttal, miközben nem teszi alku tárgyává Jézus tanítását. Vannak, akik távolságtartását bírálják, ám az őt közelről ismerők atyai gesztusai miatt is szeretik. Portrénk a ma 70 éves főpásztorról.
70 éves lett a magyar katolikus egyház első embere: Erdő Péter bíboros június 25-én éri el a tiszteletre méltó kort, s bár születésnapja szombatra esik, az egyházi ünnepséget már szerdán megtartották Esztergomban, ahol a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül egyházmegyéje papsága, rokonok és állami vezetők is vele ünnepeltek.
Az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert Főszékesegyház stallumjában helyet foglalt mások mellett Áder János volt köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A köszöntő szentbeszédet Süllei László kanonok mondta, aki szónoklatában kiemelte:
A kegyelem szavára épülő élet bontakozik ki előttünk a bíboros szolgálatában”.
Ez a „kegyelem szavára épülő élet” Budapestről indult, a legnagyobb egyházüldözések idején, 1952. június 25-én. A későbbi bíboros hatgyermekes, értelmiségi családban született, testvérei közül ő volt a legidősebb. Felmenői között székelyek is vannak, így került püspöki címerébe a Nap és a Hold. A kevés megmaradt katolikus középiskola egyikében, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1970-ben, majd rögtön ezt követően megkezdte felsőfokú tanulmányait az Esztergomi Hittudományi Főiskolán mint az Érseki Papnevelő Intézet növendéke. Elöljárói később visszaküldték a fővárosba, ahol a Központi Szemináriumban és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanult.
1975. június 18-án szentelték pappá. Két év kápláni szolgálat után – teológiai doktorátussal felvértezve –már Rómában tanult, ahol az egyházjognak is doktora lett. E két tudományterületnek azóta is nemzetközi hírű ismerőjeként és művelőjeként tartják számon.
Tudását hamar tanárként kezdte el az egyház javára fordítani: előbb nyolc éven keresztül az esztergomi szemináriumban oktatott, majd a Pontificia Universita Gregoriana meghívott professzora volt. 1988-ban került a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói közé (az intézmény akkor még Pázmány Péter Hittudományi Akadémia néven működött), ahol először tanszékvezető tanárként, majd a Hittudományi Kar dékánjaként lett közismert.
tanítványai között találjuk például a jelenlegi veszprémi érseket, Udvardy Györgyöt is. Az utolsó öt évben már az egyetem rektora volt, amely munkakörét egy magasabb kinevezés miatt kellett otthagynia.
Merthogy ezen évek alatt püspökké szentelték és egyetemi feladatai mellett 1999-től a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökeként is szolgált. Ami miatt azonban nem folytatta a Pázmány rektoraként, az az érseki cím volt: Szent II. János Pál pápa ugyanis 2002. decemberében Esztergom-budapesti érsekké nevezte ki.
Erre a mozzanatra fent már idézett beszédében Süllei László közel húsz év elteltével a napokban így emlékezett vissza: „A 2002. december 7-ét megelőző napon, péntek délután Paskai László bíboroshoz érkezett vendégségbe Erdő Péter, a rektor, a püspök – mint korábban többször is, amikor egy jogi véleményt, egy kongregációi vagy a mai helyes megnevezés alapján a dikasztériumok számára jelentést kellett készíteni. Jött a jogász, akinek könyveit ismertük, akivel egyetemi rektori feladatai miatt sokszor találkoztunk.
Akkor még nem lehetett tudni, miért is vezetem fel az egyik főpásztort a másikhoz.
II. János Pál pápa 2002. december 7-én nevezte ki egyházmegyénk 83. főpásztorává, aki lassan húsz éve tartja ezt a pásztorbotot.” Érseki székfoglalására 2003 januárjában került sor, a szent pápa pedig még az év októberében bíborossá kreálta.
Azóta, hogy őt püspökké szentelték, ő maga (társszentelőkkel) tizennégy főpásztort szentelt fel: legutóbb idén áprilisban Fekete Szabolcs Benedeket.
A lapunknak nyilatkozók egyöntetűen nagy munkabírású, elmélyült és alapos embernek írták le a bíborost, ami – az őt régebb óta ismerők szerint – mindig jellemző volt rá, ám minél magasabb pozícióba került, annál inkább gyakorolta ezeket az erényeket.
Hozzá hasonlóan más forrásaink is azt hangsúlyozzák, a bíboros kiegyensúlyozott személyisége fontos elem a magyar egyház intézményes életében. S bár többen vannak, akik kissé személytelen stílusa miatt bírálják, egy őt jól ismerő pap arra int minket, hogy az apró gesztusokra is figyeljünk. Mint mondja, a bíboros valóban atyaként lép fel és sokat törődik a rábízottakkal, amit a sajtó általában nem vesz észre, de inkább nem is figyel.
Több neves előd nyomában járva Erdő Péter bíborosként sem szakadt el sem a tudománytól, sem az egyetemi szférától. Öt éven át volt a PPKE nagykancellárja, miután pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora, majd levelező tagja volt, személyében hosszú idő után lett újra kánonjogász-teológus az MTA rendes tagjai között. Mindeközben ő tölti be a Szent István Tudományos Akadémia elnöki tisztségét is.
Erdő Péter 2005 és 2016 között az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként is szolgált, az egyházdiplomáciában jártas informátoraink szerint az e feladatkörben töltött bő évtized jelentős elismertséget hozott a magyar főpapnak.
Emlékezetes volt szerepvállalása volt az európai értékviták sűrűjében, amikor az Olaszországból Strasbougba került Lautsi-ügyben a bíróság döntése után nyilatkozott meg. Azt követően, hogy kimondásra került, hogy nem sérti a lelkiismereti szabadsághoz való jogot az a törvény, amely előírja, hogy Itália minden tantermében legyen feszület,
Jelentős állomások voltak működésében, amikor Ferenc pápa (a harmadik, akinek pontifikátusa alatt főpapként szolgált) előbb a 2014-ben megrendezett, rendkívüli családszinódus, majd a 2015-ös püspöki szinódus főrelátorának nevezte ki. Háttérbeszélgetéseink során többen is úgy vélekedtek, hogy a magyar bíboros diplomáciai érzékének és ügyes nyilatkozatainak nagyban köszönhető, hogy előbbin nem indult megengedőbb irányba az egyház vonatkozó társadalmi tanítása.
A közelmúltban nyugati sajtótermékek arról cikkeztek, Erdő Péter esélyesnek tekinthető arra, hogy Ferenc pápa után Péter utódjaként kormányozza az egyházat. Forrásaink némelyiket csendben bólint erre, ám hozzáteszik: az, hogy kiről mit ír a sajtó, csak egy dolog s valójában ezek a találgatások véletlenül sem növelik egy-egy bíboros esélyét a konklávén.
A lapunknak róla beszélők az egyházi diplomácia területén végzett munkájával kapcsolatban mindezen felül leginkább integratív szerepét emelik ki: miközben mindenki tudja róla, hogy konzervatív, megtalálja a tárgyalási hangot a különböző csoportokkal és képes kompromisszumteremtőként fellépni az egyes egyházi vitákban. Ugyanakkor – teszi hozzá egy, a bíborost jól ismerő beszélgetőtársunk – jottányit sem enged a tanításból, annak megőrzésére törekszik.
Erdő Péter számára legutóbb a 2021 szeptemberében Budapesten megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szerzett nagy elismertséget. Bár az eredeti tervekkel szemben a világjárvány miatt az eseményre egy évvel később és kevesebb külföldi zarándok részvételével került sor, a legtöbb főpap, aki tervezte a részvételt, jelen is volt Magyarországon. Ők azt látták, hogy magas színvonalú, a magyar híveket megmozgató és mély teológiai tartalmú világeseményt szervezett a magyar egyház, amivel kapcsolatban nem is hallgatták el elismerő szavaikat.
A bíboros számára kiemelten fontos a kegyelem fogalma és annak teológiája, valamint az arról szóló tanítás. Főpásztori jelmondata is ezt visszhangozza: „Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem”. Interjúkötet is jelent meg vele, amelynek puritán címe mindössze ennyi; Hitem: kegyelem – ám kétségtelenül pontosan foglalja össze a lényeget.
Korábban a Mandinernek nyilatkozva Erdő Péter úgy fogalmazott: „Ha egyszer Jézus Krisztus tanítványai vagyunk, akkor a tényleges tanítását, valódi, hiteles örökségét nem tekinthetjük alku tárgyának. Az nem úgy van, hogy ha ez kevésbé népszerű, akkor mondunk valami mást.” Hűnek maradni pedig – a bíboros szerint – nem más, mint kegyelem, amelyért hálát adni.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
Ez egy jogi intézmény (is), amelynek célja a nemzedékek rendjének biztosítása, és amely minden kultúrában és minden időben megtalálható.
Ő ma is, ebben a lelkileg kiégett, megcsömörlött és értékrendjében felbillent 21. században, az előttünk álló adventben is az ajtónk előtt áll és zörget.
Mit jelent a „könnyek adománya”? Miben különbözik a hétköznapi sírástól? Mi haszna van belőle a hívő embernek? Interjúnk Laki Zoltánnal, a Sursum Kiadó vezetőjével.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
