tanítványai között találjuk például a jelenlegi veszprémi érseket, Udvardy Györgyöt is. Az utolsó öt évben már az egyetem rektora volt, amely munkakörét egy magasabb kinevezés miatt kellett otthagynia.
A magyar egyház élén
Merthogy ezen évek alatt püspökké szentelték és egyetemi feladatai mellett 1999-től a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökeként is szolgált. Ami miatt azonban nem folytatta a Pázmány rektoraként, az az érseki cím volt: Szent II. János Pál pápa ugyanis 2002. decemberében Esztergom-budapesti érsekké nevezte ki.
Erre a mozzanatra fent már idézett beszédében Süllei László közel húsz év elteltével a napokban így emlékezett vissza: „A 2002. december 7-ét megelőző napon, péntek délután Paskai László bíboroshoz érkezett vendégségbe Erdő Péter, a rektor, a püspök – mint korábban többször is, amikor egy jogi véleményt, egy kongregációi vagy a mai helyes megnevezés alapján a dikasztériumok számára jelentést kellett készíteni. Jött a jogász, akinek könyveit ismertük, akivel egyetemi rektori feladatai miatt sokszor találkoztunk.
Akkor még nem lehetett tudni, miért is vezetem fel az egyik főpásztort a másikhoz.
II. János Pál pápa 2002. december 7-én nevezte ki egyházmegyénk 83. főpásztorává, aki lassan húsz éve tartja ezt a pásztorbotot.” Érseki székfoglalására 2003 januárjában került sor, a szent pápa pedig még az év októberében bíborossá kreálta.
Azóta, hogy őt püspökké szentelték, ő maga (társszentelőkkel) tizennégy főpásztort szentelt fel: legutóbb idén áprilisban Fekete Szabolcs Benedeket.
A lapunknak nyilatkozók egyöntetűen nagy munkabírású, elmélyült és alapos embernek írták le a bíborost, ami – az őt régebb óta ismerők szerint – mindig jellemző volt rá, ám minél magasabb pozícióba került, annál inkább gyakorolta ezeket az erényeket.
„Nagy ajándék ő a magyar egyháznak” – ezt mondja róla korábbi tanítványa, Udvardy György érsek.
Hozzá hasonlóan más forrásaink is azt hangsúlyozzák, a bíboros kiegyensúlyozott személyisége fontos elem a magyar egyház intézményes életében. S bár többen vannak, akik kissé személytelen stílusa miatt bírálják, egy őt jól ismerő pap arra int minket, hogy az apró gesztusokra is figyeljünk. Mint mondja, a bíboros valóban atyaként lép fel és sokat törődik a rábízottakkal, amit a sajtó általában nem vesz észre, de inkább nem is figyel.