A parlamenti képviselő Hajnal Miklós, illetve Gelencsér Ferenc, valamint Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes pályázik Donáth Anna helyére, s arra a feladatra, hogy egyenesbe állítsa a párt szekerét.
Donáth Anna bejelentése, miszerint gyermeket vár, ezért nem indul az elnöki pozícióért pártja vasárnapi tisztújításán, nem kis bonyodalmat okozott a Momentumban. Bár nyilván neki is vállalnia kell a felelősséget az összellenzék katasztrofális parlamenti választási eredményéért, az EP-képviselőt nem kezdték ki a pártjában, hiszen rendkívül aktív volt, rengeteget nyilatkozott és látszott rajta, hogy – sok balliberális politikussal ellentétben – van elképzelése az országról-világról, így a tekintélye vitathatatlan és megkérdőjelezhetetlen. Ezért szinte bizonyos, hogy újraválasztották volna; a lila pártiak nyilván mérlegre tették az ő, illetve az elődjének, Fekete-Győr Andrásnak a szereplését is, és ennek tükrében kiváltképp örömmel húzták volna be a küldöttek az X-et Donáth neve mellé.
Így a pálya váratlanul szabaddá vált, és többen éltek is a lehetőséggel. Elsőként Hajnal Miklós, a párt régi motorosa – ő volt az első szóvivő – jelentette be, hogy ringbe száll az elnöki tisztségért. A politikusnak önbizalmat adhatott az, hogy tavaly ősszel sikert aratott az előválasztáson, ahol a DK ismert egészségpolitikusát, Komáromi Zoltán verte csaknem öt százalékponttal. De még ennél is komolyabb fegyvertény, hogy a parlamenti választáson is győzött a XII. kerületben. A kormánypárt ugyanis az előzetes várokozások szerint a fővárosban három-négy mandátumra számíthatott, az egyik legbiztosabbra épp itt, hiszen a Hegyvidéken hosszú évek óta sanyarú sorsra ítéltetett a baloldal, ráadásul az egyik legaktívabb, Budapest fejlesztésével foglalkozó államtitkárát, Fürjes Balázst állította csatasorba. Hajnal mégis elég meggyőzően hozta a választókerületet, több mint 6 százalékponttal előzte meg fideszes riválisát. A választópolgárokat nem különösebben érdekelte az, hogy az iskolai végzettségéről komolyat füllentett, hiszen
diploma nélkül nevezte magát közgazdásznak, amiért később elnézést is kért.
A 27 éves országgyűlési képviselő azóta sem lankad, rendszeresen szerepel a nyilvánosságban, gyakran posztol a közösségi médiában, és ő menedzseli pártja részéről a fővárosban kirobbant Momentum–DK-háborút. Muszáj is aktivizálnia magát, hiszen korábban épp az volt a kritika ellene, hogy bár „kedves, értelmes fiú”, amikor a feladatokat osztogatják nem iparkodik a sor elejére, Hegyvidéken korábban önkormányzati képviselő volt, de ebbéli tevékenysége meglehetősen visszhangtalan maradt, később le is mondott a mandátumáról.
(Fotó: Kerpel-Fronius Gábor, az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért felelős főpolgármester-helyettes az új összetételű Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én.MTI/Balogh Zoltán)
Másodikként Kerpel-Fronius Gábor jelentkezett be az elnöki tisztségét. Ő a párt idősebb generációjához tartozik, 56 éves. 2019 tavaszán robbant be a neve a köztudatba, akkor derült ki, hogy pártja őt indítja a főpolgármesteri előválasztáson. Ezen azonban meglehetősen haloványan szerepelt, a 14 százalékkal csak harmadik lett a párbeszédes Karácsony Gergely (49 százalék) és a DK-s Kálmán Olga (37 százalék) mögött. A 2019-es önkormányzati választáson Angyalföldön vigasztalódott, semmi esélyt nem adott fideszes ellenlábasának: 74,5 százalékot kapott, míg Szabó Zsolt 24,5-et. De nem sokáig maradt a XIII. kerületben, november 5-én a Fővárosi Közgyűlés az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért felelős főpolgármester-helyettessé választotta.
A nem hétköznapi feladatkörhalmaz alapján egy mezei budapesti lakos valószínűleg nehezen tudná elmondani, mit is csinál a Városház utcában Kerpel-Fronius, de ez csak a kisebbik baj, állítólag az önkormányzatban, a hivatalban sem nagyon vannak tisztában azzal, mivel tölti napjait. Időnként megosztja a nyilvánossággal a nagyívű(nek gondolt) ötleteit, de inkább a kínosabb szerepléseire emlékezhet az, aki nyomon követi a munkásságát. Ilyen volt az az Egyenes beszédben elhangzott interjú, amikor nagy nehezen, de végül kinyögte, részben ő volt annak az anyagnak az előterjesztője, amely a Városháza jövőjével foglalkozott, és tárgyaltak az ingatlan eladásáról is, de végül elvetették az ötletet. Nemrégiben pedig a Pesti Tv munkatársával üvöltözött vöröslő fejjel.
(Fotó: Facebook/Gelencsér Ferenc)
A harmadik aspiráns, Gelencsér Ferenc a lila párt alapító tagja, jelenleg parlamenti képviselő. Ő kevésbé ismert a nyilvánosságban, de valójában a Momentum tagsága sem tud róla túl sokat, a pártelit egy része viszont támogatja. Okos, felkészült, de nagyon merev politikusnak tartják. A komolyabb politikai pályafutását Budaváron kezdte, a 2019-es önkormányzati választáson elég simán – több mint hét százalékponttal előzte meg fideszes ellenfelét – hozta a mandátumát, majd lett alpolgármester. Ő azonban többre vágyott, tavaly ősszel elindult az előválasztáson, ám ott kudarcot vallott, az LMP-s Csárdi Antal 60:40 arányban lemosta. De miután a közös ellenzéki listán befutó helyre került,
Információink szerint egyáltalán nem lefutott az elnökségért folyó mérkőzés, talán Hajnal egy hajszállal esélyesebb, mint a két riválisa. Donáth Anna távozó elnök, nyíltan azért nem foglalt állást, Kerpel-Fronius elnökségében reménykedik, mert miután visszatér majd a politika élvonalába – bár addig sem tűnik el, gyakran fog megjelenni, ha az anyai szerepe ezt megengedi a számára, továbbra is ő lesz a párt egyik arca –, a főpolgármester-helyettes könnyebben lemondhat a trónról az ő javára, míg a két fiatal törtető politikus biztosan hosszabb távra tervez.
Érdekes, hogy több ismert figura nem méreti meg magát. Közülük a legmeglepőbb Orosz Anna parlamenti képviselő passzivitása – ő korábban Újbuda polgármestere volt –, aki Donáth Anna ellenfele volt az ezt megelőző tisztújításon, de alulmaradt. Sokáig arról volt szó, hogy újra próbálkozik, végül meggondolta magát, sőt az elnökségi tagságra sem pályázik. A hivatalos magyarázata az, hogy teljes erejével az országgyűlési teendőire kíván összpontosítani, Újbuda lakosságát szeretné minél hatékonyabban képviselni. Ez persze csak a nyilvánosságnak szóló, de nem kicsit átlátszó szöveg. Sokkal inkább arról van szó, hogy zokon vette, hogy politikai ellenlábasa, az exelnök Fekete-Győr András lett a parlamenti frakcióvezető. Ezért inkább egyelőre háttérbe vonul.
A Momentum egy másik ismertebb és elismertebb politikusa, Soproni Tamás sem indul az elnöki pozícióért, de az elnökségbe sem szeretne bekerülni. Számára egyelőre elég, hogy ő Budapesten tölt be komolyabb pozíciót – a Fővárosi Közgyűlésben a lilák parlamenti frakcióvezetője –, és éppen elég dolga és gondja van terézvárosi polgármesterként. Hiszen a VI. kerületi képviselő-testületben nemcsak a Fidesszel folytat folyamatos küzdelmet, az MSZP-vel is megszakította a koalíciós kapcsolatot, de a DK-val sem felhőtlen a viszonya.
Cseh Katalin szintén nem akar elnök lenni – ennek többek között az is az oka, hogy a választások előtt komoly támadás indult ellene a tisztázatlan cégügyei miatt –, de az elnökségi tagságra pályázik, s akárki lesz is a párt új vezetője, valószínűleg őt fogja felkérni alelnöknek. Egyébként a párt hét elnökségi tagot választ, ezekre a pozíciókra viszont elég nagy a tülekedés – mind a frissen megválasztott parlamenti képviselők, mind az önkormányzatok vezetői közül többen aspirálnak –, eddig nagyjából harminc jelentkezőről lehet tudni.
Vasárnap délután, este már tudni lehet, hogy a Momentum milyen csapattal vág neki a következő időszaknak. A tagság, de az ország közvéleményének egy rész is azt várja el tőlük, hogy az „egyik”, ha nem „a” legerősebb ellenzéki párttá váljanak az európai uniós és önkormányzati választásra 2024-ben, négy év múlva pedig olyan politikai erővé nőjék ki magukat, amely a Fidesszel is eredményesen szembe tud szállni. Ehhez persze el kellene dönteniük, hogy a parlamentben és azon kívül milyen politikai stratégiát és taktikát alkalmaznak. Eddig ugyanis messze nem egyértelmű, mit szeretnének, így nem meglepő, hogy gyakran eltévednek a bojkott, részvétel, tiltakozás, kivonulás, bevonulás útvesztőiben. S ami még ennél is fontosabb a számukra, meg kell úszniuk, hogy a DK bedarálja őket, amivel pedig egyre erőteljesebben próbálkoznak Gyurcsányék.
(Nyitókép: Hajnal Miklós felszólal a parlamentben, tőle balra Tóth Endre, jobbra Tompos Márton/YouTube)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
De így tett egy másik Mol vezető és a Wizz Air első embere is.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
„Ennek nagyon csúnya vége is lehet” – üzent az ukrán államfő a frissen kirobbant botrány után.
Ha azt akarjuk, hogy az Orbán-fóbiások ellenkormányzása csak múló rossz emlék legyen pár év múlva, akkor a magunk szempontjait vegyük figyelembe megújulás közben.
A Pénzügyminisztérium újonnan kinevezett helyettes államtitkára korábban a családtámogatási rendszert is bírálta.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
