A Momentum tisztújítása miatt befagyott a Fővárosi Közgyűlést is megbénító konfliktus a DK-val, ami az új elnök baráti kapcsolatai okán a jelek szerint az I. kerületet nem érinti. Sőt, lehet, országos szinten is megtörténhet a „kiegyezés”, ami a kisebb ellenzéki pártokkal való gyurcsányi leszámolás előszobája lehet. A DK-nak és a Momentumnak egyaránt érdeke, hogy a párszázalékos formációk elhasaljanak, miközben Gyurcsány aligha engedi meg magának annak látszatát, hogy a lilák fölé kerekednek.
Miközben a Jobbikban kezd elfajulni a belső válság, ráadásul részben a nagy nyilvánosság előtt, egy rövid időre lecsendesedett a DK és a Momentum konfliktusa, amely múlt héten a Fővárosi Közgyűlés bojkottjában kulminálódott. A két párt annyira összeveszett, hogy vitva hevében kihagyták a Karácsony Gergely által vezetett testület ülést, ami így határozatképtelennek bizonyult. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestertől és a fideszes kerületvezetőktől, illetve képviselőktől
Arról beszélt, megérti, hogy a pártoknak külön-külön kell bővíteniük az erejüket ahhoz, hogy az ellenzék erősebb legyen, de ez nem mehet az önkormányzatok rovására. Hozzáfűzte, minden olyan önkormányzatra vonatkozik, ahol az ellenzék megkapta a felhatalmazást, hogy az ilyen viták ne nehezítsék a munkájukat. Ráadásul „veszélyes játékot űz a DK és a Momentum, az emberek elhihetik, hogy az ellenzékre nem szabad rábízni a kormányzást”.
Azon az ülésen szavazták volna meg egyébként a DK által jelölt, s Karácsony által is elfogadott Bősz Anettet főpolgármester-helyettesnek, a parlamentbe átülő Gy. Németh Erzsébet helyére. Kérdésünkre, ezt, valamint a további javaslatok megszavazását mikor pótolná a Közgyűlés, a Főpolgármesteri Hivataltól ezt a választ kaptuk: „Amint erről többet tudunk mondani, jelentkezni fogunk.”
Ami a balhét illeti, megírtuk: a Momentum szerint a DK felrúgná a megállapodást, és ráindítani készül momentumos jelöltekre saját jelöltjeit Újbudán, ahol – több más helyszín mellett – hamarosan időközi önkormányzati választás lesz. A Gyurcsány-párt ezzel szemben elképesztőnek tartja, hogy a Momentum úgy akar jobb alkupozíciót szerezni magának azzal, hogy nem szavazza meg Bősz Anettet.
Barkóczi Balázs DK-szóvivő azt mondta, a Momentum „veszélyezteti Budapest kormányozhatóságát”, mégpedig azért, hogy a kerületi testületekben eggyel több vagy kevesebb képviselője legyen. Megjegyezte, a XI. kerületben még nem írták ki az időközi választást, a VII. kerületben már kiírt választáson viszont szerinte a Momentum nem támogatja a DK jelöltjét.
Érdekesség: a lila párt frissen megválasztott elnöke, Gelencsér Ferenc az I. kerületben hagyott megüresedve egy képviselői helyet, miután az április 3-i választás nyomán, a közös listáról bekerülve az országgyűlési mandátumot választotta.
aki – mint azt kérdésünkre a párt részéről megerősítették – Korsós Borbála lesz, aki egyébként Gelencsér alpolgármesteri feladatait is már hivatalosan átvette. A Momentumtól azt a választ is megkaptuk, hogy „ráindulásról egyelőre nincs információnk”. A DK ugyanakkor nem válaszolt megkeresésünkre.
Bár az eddigi ismereteink szerint Gyurcsányék szinte mindenütt „ráindulnának” a momentumos jelöltekre, az I. kerületi kivételezés oka az lehet, hogy Gelencsér kifejezetten jó viszonyt ápol a DK-s alpolgármester Csobánczy Gáborral. Kérdés persze, hogy az elnöki posztot nagy meglepetésre a minapi tisztújításon megszerző, országosan lényegében ismeretlen Gelencsér mihez kezd a többi helyszínen a befagyott konfliktussal.
Az ellenzéki pártok között a választási kudarc nyomán indult torzsalkodások és vádaskodások kapcsán az ATV Egyenes beszéd című műsorában még kevés konkrétumot tudott mondani.
Meg kell látni a pártlogók mögött az embereket”
– hangzott el például az új Momentum-elnök részéről az alapvetés. Arról is beszélt, hogy a budavári önkormányzatban barátai lettek a helyi képviselők, illetve hogy természetes szövetségesei egymásnak ezek a pártok.
Azzal ugyanakkor, hogy átvette a „kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon” elvét, ezzel együtt kiállt az EP-választáson való külön indulás mellett. „Ott majd elválik az ocsú a búzától” – vetítette előre a politikus, utalva lényegében arra, hogy a mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékot megugrani képtelen formációkra alighanem nem lenne szükség a jövőben. Kérdés persze, hogy mi lesz akkor az érintettek számos forrással járó parlamenti frakcióival.
Ami a konkrét konfliktust illeti, az új elnök egyelőre kitart a Momentum eddigi álláspontja mellett, ugyanakkor a napokban újraindulnak a tárgyalások a két párt között. Ezek kimenetele kérdéses, s bár forrásaink szerint Gelencsér korábban nem feltétlenül számított „Gyurcsány-rajongónak”, a DK aligha tágít majd az érdekérvényesítésben. Az exkormányfő még a látszatát sem engedheti meg annak, s ez nem is áll szándékában, hogy a lilák fölébe kerekednek.
Böröcz László fideszes képviselő szerint mindenesetre a tisztújításon a Momentum „egyértelműen kijelölte az irányt, amit már régóta sejteni lehetett:
a Momentum lassan, de biztosan a DK ifjúsági tagozatává fog válni”.
Nyitókép: a Momentum új elnöksége (forrás: Facebook)
A Trump–Orbán találkozó után látványosan stabilizálódott a forint, és ezzel a magyar gazdaság egész dinamikája megváltozott. Palóc André szerint az amerikai jelenlét nem gesztus, hanem valós pénzügyi tényező, amely azonnal megjelenik a piacokon.
A Partizán elemzője fontos szerepet kapott Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon környezetében, de Márki-Zay Pétert is támogatta.
Nem akarok senkit sem katasztrófaturizmusra buzdítani, de...
Korábban is kellett néhány hónap, mire mindenki számára kiderült.
Korábbi pártelnöke után most a híres meme-gyáros is kritikát fogalmazott meg a Humanisták újdonsült politikusa ellen.
Bige Dávid kiszállt a családi műtrágyabizniszből, most a Tisza Párt mögé állva támadja a közösségi médiában is a kormányt.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
