Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
A testület momentumos elnöke szerint a jelentésből ki fog derülni, kit és miért terhel felelősség, a kormánypárti tag viszont úgy véli, a bizottsággal megpróbálják elterelni a figyelmet Karácsonyék alkalmatlanságáról.
Az elmúlt 20-25 év legnagyobb korrupciós ügyeit vizsgáló fővárosi bizottságnak a meghosszabbított határidőig, idén augusztus 31-ig kell letennie a jelentését a Fővárosi Közgyűlés asztalára. Elvileg tavaly év végéig kellett volna végezniük a munkával, de a koronavírus-járványra hivatkozva hosszabbítást kértek, mondván, a veszélyhelyzet alatt nem tudtak ülésezni, formális döntéseket hozni. Ez persze igaz, de egyébként is elég rosszul állnak, hiszen alaposan túlvállalták magukat, ugyanakkor a pandémia jó hivatkozási alap a csúszásra. Havasi Gábor bizottsági elnök azt mondta a Mandinernek, most már rendben, az ütemtervnek megfelelően haladnak, így négy hónap múlva mindenképp lesz eredmény, amellyel kiállhatnak a nyilvánosság elé.
A kérdés csak az, hogy milyen eredmény. Már többször írtunk a testület nyögvenyelős működéséről. Eleve reménytelen volt az az elképzelés, hogy a felderítéshez szükséges speciális szakismeretekkel nem vagy alig rendelkező, ellenérdekű és nagyon elfoglalt politikusokból álló bizottság ilyen súlyú ügyeket alaposan fel tud térképezni. Ráadásul a hatásköre is meglehetősen korlátozott, nem nyomozhat, s arra sincs lehetősége, hogy beidézze a meghallgatandókat, legfeljebb megkérheti őket, akik azután vagy megjelennek az ülésen, vagy nem. S ez utóbbi eset gyakran előfordult, például amikor a parkolásról tárgyaltak, egyetlen meghívott sem jelent meg az ülésen.
Pedig épp a parkolás az egyik legszerteágazóbb, legösszetettebb ügy, amelyben brutálisan nehéz kibogozni a szálakat, és mindezt tetézi, hogy 25 év történéseit kellene elemezni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy pár héttel ezelőtt a zuglói vesztegetési botrányban meggyanúsítottak több szocialista politikust, egyikük,
Horváth Csaba zuglói polgármester viszont a bizottság tagja, így jogosan vetődik fel, hogy talán illene lemondania.
Korábban a parkolási ügyek kivizsgálásáért felelős Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester elkente a választ, azt mondta a Mandinernek, Horváth felelős politikus, helyes döntést fog hozni.
A momentumos Havasi Gábor szerint nem kellene az MSZP-s politikusnak távoznia a bizottságból, úgy érvelt, mindenkit, így Horváthot is megilleti az ártatlanság vélelme. Ugyanakkor azt a testület elnöke is helyesnek tartaná, ha összeférhetetlenség miatt Horváth nem szavazna saját magáról, azaz arról, hogy – mint ahogy ezt Bagdy Gábor, a bizottság kormánypárti tagja kérte – őt, illetve a további gyanúsítottakat, Tóth Csabát, Molnár Zsoltot is meghívja-e a bizottság. Az viszont különösen érdekes – fogalmazott Havasi –, hogy épp Bagdy Gábor vetette fel, kiket kellene meghallgatni, hiszen a kormánypárti képviselő a 2010-19 közötti időszakban pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes volt, ilyen értelemben gyakorlatilag az összes tárgyalandó ügyhöz volt valamilyen köze.
Havasi minden olyan javaslatot támogatni fog, amely alapján közelebb kerülhetnek az igazsághoz, de ahhoz nem szeretne asszisztálni, hogy a „Fidesz a politikai céljaira használja fel a zuglói esetet”. Egyébként az elnök nagyon bízik benne, hogy az újabb „idézésre” már többen meg fognak jelenni a bizottság előtt, így a parkolási ügyben is elkészülhet egy korrekt jelentés.
Amikor azt kérdeztük Havasitól, hogy a tíz vizsgálandó ügy közül melyikben állnak jól, hol várható érdemleges eredmény, elismerte,
nem mindegyikben lesznek képesek „ugyanolyan színvonalú dokumentummal” előrukkolni,
de minden területen sikerült olyan releváns információkhoz jutniuk, amelyek újdonságnak számítanak. Ilyen például az – jelentette ki –, amit Szegvári Péter, a bizottság fideszes tagja elismert, hogy a 3-as metrót az Orbán-kormány tette kényszerpályára, amikor kikötötte, hogy új kocsik helyett a régieket kell felújítaniuk az oroszoknak. Minderről kért a bizottság a kormánytól is dokumentumokat, de a Miniszterelnökségtől azt a választ kapták, hogy a kérdésben nem számítanak adatkezelőnek.
A bizottság elnöke ezenkívül megemlítette, a legutóbbi ülésen, amelyen a Biodóm került terítékre, nagyon súlyos megállapítások hangoztak el, és szakértői vizsgálat is készült. Kiderült többek között, hogy a Városligetben felépülő attrakció előkészítése rengeteg sebből vérzik. Eleve hiba volt rábízni a projekt irányítását az Állatkert vezetésére, akik nem értenek hozzá, súlyos tervezési hibák történtek, rossz volt a szakértői becslés – eredetileg 16 milliárdos beruházási költségből indultak ki, ami azután felment 45-re –, s nem készült üzleti terv. A patkányirtással kapcsolatban pedig nyilvánvalóvá vált – erről azóta már bírósági ítélet is született –, hogy jogszerűtlen volt az ominózus 2018-as közbeszerzési eljárás. Ezért a főváros felülvizsgálta a korábbi rendszert, kibővített műszaki tartalommal írták ki az új pályázatot és módosítottak a bejelentés módszertanán is – állítja Havasi Gábor.
A bizottság elnöke úgy véli, az, hogy az elektronikus jegyrendszer ügyében a minap úgy döntött az ügyészség, a rendőrségnek mégis nyomoznia kell – holott korábban azt állapította meg, nem történt bűncselekmény –, azt bizonyítja, érdemes volt ezt a területet is górcső alá venni. Arra a felvetésre, hogy a hatóságokhoz képest a laikus testület mi újat, pluszt tudna mondani, Havasi azt mondta, ők inkább az ügy politikai vetületét vizsgálják, az esetleges politikai felelősséget tudják megállapítani. Egészen döbbenetes ugyanis – jelentette ki –, hogy több milliárd forintot költöttek el eddig, s alig néhány kaput, illetve szervert szereztek be ebből a rengeteg pénzből, s gyakorlatilag az egész projektet újra kellett kezdeni.
Havasi ugyanakkor kijelentette, vannak olyan területek, ahol nem hiszi, hogy újabb, nyilvánosságra még nem került terhelő adatokat tudnának feltárni. Ilyen a BKV-s botrányok, valamint a Combino villamosok beszerzésének az ügye, hiszen például a közlekedési céggel kapcsolatban már jogerős bírósági ítéletek is születtek. Érdekes – vetettük fel –, hogy épp ezt a két ügycsoportot említi meg, hiszen ezek nem Tarlós Istvánhoz és a kormánypárti többséghez, hanem még
ráadásul most ezeket a fideszes Szegvári Péter menedzseli. A bizottsági elnök erre azt mondta, akkor megemlít egy olyan területet is, ahol szintén nehéz dolga van a bizottságnak, s amelynek a gazdája egy momentumos delegált. Ez pedig a 4-es metró, amely mindkét érához kapcsolódik, hiszen 2006-ban kezdődött el az építkezés és 2014-ben indult meg a forgalom.
A bizottság elnöke biztos abban, hogy a nyár végéig minden ügyben elkészítik a jelentést, amelyekből megtudhatja a közvélemény, hogyan működött a Tarlós-féle városvezetés, milyen szabálytalanságok, jogszerűtlenségek történtek, s mindezért kit terhel a felelősség.
Bagdy Gábor azt mondta a Mandinernek, már a bizottság megalakításakor is az volt a véleménye, hogy szakmai szemmel nézve egy nagy butaság az egész, a fővárost irányító ellenzéki pártok politikai akciójáról van szó, amelynek az lenne a célja, hogy találjanak a Tarlós-érát érintő kompromittáló adatokat. Ám a KDNP-s képviselő már akkor biztos volt benne, hogy kudarcot vallanak. Több mint másfél év működés után pedig egyértelműen kiderült – fogalmazott –, hogy igaza volt, mert semmiféle terhelő információ nem került elő abból a korszakból. A testület eddigi ténykedése legfeljebb arra volt alkalmas szerinte, hogy valamennyire megpróbálják elterelni a figyelmet Karácsonyék alkalmatlanságáról, arról, hogy
A kormánypárti politikus szerint az sem véletlen, hogy a bizottságnak eredetileg az elmúlt év végéig kellett volna letennie a jelentését, éppen azért, hogy az idei áprilisi parlamenti választáson a feltárandó törvénysértésekkel, botrányokkal tudjanak kampányolni.
De miután ilyenekkel nem tudtak előrukkolni, sőt, semmilyen eredményre nem jutottak, a Fővárosi Közgyűlés meghosszabbította a mandátumukat. Bagdy úgy véli, az augusztus végéig fennmaradó pár hónapban sem lehet semmi újdonságra, a fiókok mélyéről előbányászott szenzációs leleplezésre számítani, így egyáltalán nem tart attól, hogy az ő jogi vagy akár csak a politikai felelőssége bármiféle formában is felvetődne. Persze születik majd valamilyen, elmarasztaló megállapításokat is tartalmazó anyag – állítja –, amelyet a bizottsági és közgyűlési többség el fog fogadni, ám ennek ellenére teljesen egyértelmű, hogy végül kudarcot vall ez a komolytalan lejárató akció.
Azt pedig kifejezetten üdvözli, hogy a rendőrségnek újra nyomoznia kell az elektronikus jegyrendszer ügyében – jelentette ki –, hiszen ebben az ügyben Tarlós István főpolgármester és ő maga tettek feljelentést, miután azzal szembesültek azzal, hogy a BKK és BKV által menedzselt projekttel komoly problémák vannak, s örülne, ha a hatóságok kiderítenék, mi történt.
(Nyitókép: A Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2021. szeptember 1-jén: Havasi Gábor momentumos képviselő, fővárosi egészségügyi tanácsnok, a vizsgálóbizottság elnöke /b3/, Karácsony Gergely főpolgármester /j3/, Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes /k/, Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője, Zugló polgármestere /b4/, , Soproni Tamás, a VI. kerületi polgármester /j/. MTI/Kovács Attila)