Eddig mindössze egyetlen ülést tartott a nyár elején nagy médiavisszhanggal beharangozott vizsgálóbizottság, amely a főváros elmúlt 25 évének zűrös ügyeivel kellene, hogy foglalkozzon. De sem akkor, sem azóta nem történt semmi előrelépés: a Fidesz-KDNP delegáltja szerint nem is ez a cél. Bagdy Gábor a Mandinernek azt mondta, egyértelmű, hogy politikai akcióról van szó, úgy időzítették a bizottság munkáját, hogy a parlamenti választás kampányában lehessen csámcsogni ezekről az ügyekről.
Június közepén váratlan bejelentést tett a Momentum két fővárosi politikusa. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Havasi Gábor képviselő sajtótájékoztatón közölték, hogy a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állít fel, amely az elmúlt évek korrupciógyanús ügyeit vizsgálja meg. Nyolc témát neveztek meg, ezek a következők: patkánymentesítés, az állatkerti Biodóm, a budapesti parkolási rendszer elmúlt 25 éve (kitekintéssel a kerületekre), a Rác fürdő, a 3-as metró felújítása, a 4-es metró építése, az elektronikus jegyrendszer, a Bálna eladása. Így is történt, a városatyák még aznap megszavazták az erről szóló határozati javaslatot, ám az eredeti elképzeléshez képest azzal a különbséggel, hogy Láng Zsolt fideszes frakcióvezető javaslatára bekerült a vizsgálandó ügyek közé a Demszky-éra alatti BKV-s botrányok, valamint a Combino villamosok beszerzése is.
(Havasi Gábor /bal oldalon/ és Kerpel-Fronius Gábor, a kezdeményezők, fotó: MTI)
A közgyűlés által elfogadott határozat szerint minden frakció egy képviselőt, illetve egy külsős tagot delegálhat a testületbe, amelynek rendkívül komoly munkát kell elvégezni. A beszerzett dokumentumok alapján teljes körűen fel kell tárni a tényállást, különös figyelemmel kell lennie a közpénzekkel való átlátható és felelős gazdálkodás szempontjaira, az esetleges túlárazások vizsgálatára. Így a tagoknak fel kell deríteni az ügyek teljes műszaki, pénzügyi és jogi folyamatait annak érdekében, hogy egyértelműek legyenek a döntési folyamatok, s hogy azoknak kik a felelősei. Azt is meg kell határozniuk, hogy kellő megalapozottsággal készítették-e elő a műszaki tartalmat, és hogy a projektek megvalósítása során előnyben részesültek-e tisztességtelen módon egyes magánérdekek, illetve vállalkozói csoportok. S az egész vizsgálatról, annak eredményéről részletesen tájékoztatni kell a közvéleményt.
hiszen zökkenőmentesen és kulturáltan történt meg a hatalomváltás, s Karácsony Gergely pozitívan beszélt elődje munkájáról – nem véletlen, hogy a szokásosnál nagyobb végkielégítést állapított meg neki –, ráadásul díszpolgárnak javasolta, s ezt a Közgyűlés most szerdán meg is szavazta. Ha viszont az új fővárosi vezetők mégis úgy gondolják, hogy a Tarlós-korszakban történtek szabálytalanságok, törvénytelenségek, esetleg bűncselekmények, akkor miért kellett az önkormányzati választás után nyolc hónapot várni a vizsgálatok megkezdésével.
Arra lehetett gondolni, hogy Karácsonyék a számukra kínos ügyekről akarják a figyelmet elterelni, és egy másik frontot nyitni, hiszen ekkorra már kiderült, hogy a budapesti idősotthonokban nagyon sokan megfertőződtek és meghaltak. S már akkor nyilvánvaló volt, hogy az egyre rosszabb állapotba kerülő Lánchíddal sem tudnak nagyon mit kezdeni, továbbá azt sem sikerült elhitetni a fővárosi vezetőknek, hogy a kormány anyagilag tönkreteszi Budapestet. Benne volt a pakliban, hogy a nyár arról fog szólni, hogy a fővárost irányító többség hetente fogja újabb és újabb bejelentésekkel sokkolni a budapestieket azzal, micsoda korrupciós történeteket sikerült feltárniuk a múltból. Ehhez képest gyakorlatilag
Ez persze nem véletlen, hiszen ez idő alatt egyetlen ülést tartott a testület, augusztus végén, tehát két hónappal a felállításáról szóló döntés után. Ezen a tagok megállapodtak arról, hogy minden egyes ügyről külön jelentést készítenek, amelyben fel kell tüntetni a kisebbségi véleményeket is. Emellett döntöttek arról, hogy minden egyes ügyhöz a bizottság tagjaiból külön koordinátort rendelnek, akinek az lesz a feladata, hogy javaslatokat tegyen a meghallgatandó személyekről, a beszerzendő dokumentumokról, rendszerezze az információkat, és beszámoljon az ügy vizsgálatának állásáról, készítse el és a vizsgálóbizottság elnökével egyeztesse a jelentéstervezetet. A Tarlós-időszak alatt lezajlott ügyek koordinátorai a koalíciós pártokból kerültek ki, a BKV-s botrányok és a Combinó villamosok beszerzésének körülményeinek feltárása a Fidesz-KDNP delegáltjára, Szegvári Péterre hárul.
(Egy Combino a sok közül, fotó: MTI)
Azóta újabb több mint egy hónap telt el, és azóta sem történt semmi érdemleges, így nehéz lesz betartani a határidőt, amelyre a jelentést el kell készíteni. Ez az időpont, a 2021. december 31-e látszólag távol van még. Ám a tíz ügy között több olyan van, amelynek a teljes felgöngyölítése még a nyomozati rutinnal rendelkező, csak ezzel foglalkozó rendőri, ügyészi csapatoknak is évekbe telne, legalábbis ezt bizonyítják az elmúlt évtizedek nagy gazdasági bűncselekményeinek a felderítései, ha egyáltalán sikerrel jártak. Itt viszont rendkívül elfoglalt polgármestereknek, egyéb önkormányzati vezetőknek kellene eredményre jutniuk, nekik viszont
Nehéz ugyanis elképzelni, hogy például a 31 éves óbudai momentumos képviselő, az önkormányzati ismeretekkel alig rendelkező Szkaliczki Tünde fel tudja dolgozni a 4-es metró ügyét, vagy Ferencváros meglehetősen leterhelt polgármestere, Baranyi Krisztina képes legyen kiigazodni a budapesti parkolás rendkívül szövevényes 25 éves történetében. Persze a BKV-s botrányok felgöngyölítése sem lesz fáklyásmenet, de a kormánypártok embere, Szegvári Péter legalább több évtizedes önkormányzati rutinnal és ismeretekkel rendelkezik, így talán van esély arra, hogy jut is valamire.
A Mandiner minderről meg szerette volna kérdezni a vizsgálóbizottság elnökét, Havasi Gábort, de sem a fővárosi önkormányzat sajtóosztályán, sem az elnök munkatársán keresztül nem sikerült őt megszólaltatni. Talán nem is véletlen, hogy nem vállalkozott az interjúra, hiszen az ő javaslata az volt, hogy a bizottság tagjai ne nyilatkozhassanak a jelentés elkészültéig, ám Horváth Csaba zuglói polgármester kezdeményezésére ez végül kikerült az augusztusi határozati javaslatok közül.
Válaszolt viszont a kérdéseinkre a Fidesz-KDNP képviselő delegáltja, Bagdy Gábor, aki korábban Tarlós István mellett a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes volt. A politikus a portálunknak azt mondta, az alakulóülés óta nem hívtak össze újabb ülést, arról sem tud, hogy bármiféle érdemi munka folyt volna, de nem is hiszi, hogy itt erre valaha is számítani kell.
Ezekről az ügyekről ugyanis már többször tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés, s ha az új vezetés az elmúlt hónapokban arra utaló jeleket talált volna, hogy a Tarlós vezette önkormányzatban szabálytalanságok, törvénytelenségek vagy akár csak helytelen dolgok történtek, akkor ugyan miért vártak háromnegyed évet, hogy létrehozzák ezt a vizsgálóbizottságot? – tette fel a kérdést. Ha komolyan gondolták volna, hogy itt bármilyen ügynek érdemes utánamenni, akkor sokkal korábban léphettek volna Karácsonyék – jelentette ki a politikus.
(Bagdy Gábor, fotó: MTI)
Az is a politikai motivációt bizonyítja, állítja, hogy 2021 végére kell lezárnia a vizsgálatokat. Így 2022 elején hosszas vitákat lehet majd erről folytatni a Közgyűlésben, ez az időszak pedig egybeesik a parlamenti választási kampány hajrájával. Arról nem beszélve, folytatta Bagdy Gábor, hogy több ügyben – ilyen többek között az e-jegy-rendszer – épp ő és Tarlós István közösen tett feljelentést, és ezek az ügyek le is záródtak: kiderült, hogy nem történtek bűncselekmények. Ezek után még nehezebb elképzelni, hogy a laikusokból álló testület bármilyen komolyan vehető eredményre jut. Kérdésünkre válaszolva azt is elmondta a politikus, hogy a bizottságban arról sem döntöttek, milyen idő- és munkarendben, milyen ütemezéssel, metódussal fognak dolgozni, ami megint csak azt vetíti előre, hogy kézzelfogható eredményekre nem lehet számítani, csupán egy politikai akció zajlik majd, amit ő is kíváncsian figyel. Bagdy Gábor egyébként éppen emiatt nem is vállalt koordinációs feladatot, másfelől pedig úgy vélte, miután ő főpolgármester-helyettesként részese volt ezeknek az ügyeknek, így ha nem is jogi, de politikai szempontból összeférhetetlennek tartja, hogy komolyabb szerepet vállaljon a bizottságban.
Tarlós István pedig már a közgyűlési határozat megszületésekor, júniusban azt mondta,
A patkánymentesítéssel kapcsolatos beszerzésről kijelentette, hogy ez nem is került a közgyűlés elé, bizottság döntött róla, ráadásul Karácsony Gergely – akkor még zuglói polgármesterként – is megszavazta. A Biodóm beruházása az Állatkert akkori főigazgatójának, Persányi Miklósnak – aki egyébként Gyurcsány-kormányban környezetvédelmi miniszter volt – a dolga volt, ő írta alá a szerződéseket, a teljesítési nyilatkozatokat. A parkolás mindig kerületi hatáskör volt, A Rác fürdőt és a Bálnát pedig megörökölték. A 3-as metró felújítását már rengetegszer vizsgálták, de Tarlóst nem idegesíti, ha ezt újra megteszik, a 4-es metró szerződéseit pedig az MSZP-SZDSZ-koalíció alatt kötötték, s ha történtek is jogsértések, azok már elévültek.
Egyébként, hogy nemcsak a kormánypártiak, hanem néhány koalíciós politikus is teljesen komolytalannak tartja az egész vizsgálóbizottságosdit, azt jól példázza a nyolcadik kerületi polgármester véleménye. Pikó András ugyanis múlt szerdán nem szavazta meg Tarlós díszpolgári címét, Demszkynél pedig tartózkodott. Facebook-posztjában meg is indokolta döntését. Ezt írta.
„A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az előző városvezetések olyan beruházásainak ügyében, melyek felvetik a közpénzek nem helyes felhasználásának a gyanúját. Amennyiben a vizsgálóbizottságunk jól végzi a munkáját, ezek a gyanúk megsemmisülnek vagy beigazolódnak – ezt még nem tudhatjuk. De addig, amíg a vizsgálat le nem zárul, a lehetséges politikai felelősök kitüntetése magát a vizsgálatot teszi komolytalanná és feleslegessé. A két díszpolgári cím azt üzeni, hogy mi már tudjuk, hogy semmilyen gyanút nem igazol majd a vizsgálat, azelőtt, hogy a vizsgálat lezárulna. A díszpolgári címek azt üzenik, hogy mi már tudjuk, hogy mi lesz a vizsgálódás eredménye, nem fog találni semmit a bizottság.”
A Fővárosi Közgyűlés elvetette a Fidesz-KDNP azon javaslatát, mely szerint csak az európai gazdasági térségen belüli állampolgároknak lenne lehetősége budapesti önkormányzati bérlakásokba költözni.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
Riportunk a Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről.
Összefoglalónk az új önkormányzati ciklus második közgyűléséről.
A fővárosi lakhatási válság kezelése érdekében.
Bohár Dániel szúrta ki a színművészt.
Azt egyelőre nem tudni, mikor kaphatja meg az aranyérmet a Dél-Európában játszó csatár.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
