Orbán Viktor: Esztergom rangjának visszaállítása régi adósság

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap azon szentmisén vett részt, amelyet Esztergom megyei jogú várossá válása napján tartottak az esztergomi bazilikában.

A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta:

„Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk” – hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is.

„Esztergom a mi szellemi központunk”

A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. „Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk” – fogalmazott.

„Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne” – mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország „első alkotmánybíróságának” is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására.

Visszahelyezték a várost régi rangjába

Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, „az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett”.

 A „koporsószöget” a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával – fogalmazott.

 „Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

(MTI)

Nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök az esztergomi bazilikában Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher