A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott. „Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk” – fogalmazott.
„Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne” – mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország „első alkotmánybíróságának” is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására.
Visszahelyezték a várost régi rangjába
Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, „az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett”.
A „koporsószöget” a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával – fogalmazott.