Orbán Balázs: Magyarország megvédése fontos csatatere a világban zajló kulturális háborúnak

Minek köszönhető az újabb kétharmad? Milyen valójában a vidék, és nyerhet-e még a Fidesz Budapesten? Tartós-e a győzelem, vagy nem? Ilyen kérdésekről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Fiatalok Batthyány Köre április 12-én, kedd este a Hatvany-Lónyai-villában, a budai várban. Először Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, a miniszterelnök politikai tanácsadójával beszélgetett Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány igazgatója, majd Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Halkó Petra, a Századvég elemzője értékelte az eseményeket Dezső Tamás, a BLA elnökének köszöntője után.

Orbán Balázs elmondta: fogadott Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a mandátumszámban, és 128-at jósolt, ezzel ő volt közelebb az eredményhez. Hozzátette: a mostani választási eredmény hasonlatos a 2010-eshez, amikor úgyszintén nem csak a baloldaliak szavaztak a Fideszre. Azelőtt a baloldal csődbe vitte az országot, és ezt utasították el egységesen az emberek, most pedig egy pusztán a hatalomvágyon alapuló baloldali koalícióra mondtak nemet. 

Kirajzolódik egy normális Magyarország

Szóba került Kim Lane Scheppele amerikai jogász, aki rendszeresen kritizálja a jobboldali kormányt. Vele nem civilizációs problémánk van, hanem politikai, mert őszerinte csak liberális progresszívként tudunk jó európaiak lenni – jegyezte meg Orbán Balázs, hozzátéve: nem mi változtunk, hanem a nyugat változott. A 2010 óta ránk özönlő sok kritika miatt ugyan a kormány elgondolkodott, hogy mit ronthatott el, de „rájöttünk, hogy nem rontottunk el semmit, mi nem változtunk”. 

Orbán Balázs mindenkinek javasolja az ellenzéki szavazatszámlálók beszámolóit olvasgatni, amiben ugyan sok a sértegetés, de elismerik, hogy nem volt csalás, és kirajzolódik egy bukolikus, normális Magyarország képe, ahol barátságosak az emberek, főznek a vendégre, rendezettek az utcák, templomba jár a falu. Ezekből a beszámolókból az derül ki, hogy

a magyar szellem, az élni akaró, identitásában nem elbizonytalanodott, igazodási pontokat jól látó világ. Ez a világ az, ami egységesen szavazott és mondott valamit arról, hogy merre menjen az ország. ÉS ott van mögötte, hogy mi tart életben minket ezer éven át – fejtegette a miniszterhelyettes.

Mint mondta: az előző 150 évben azt a kritikát fogalmazták meg a nagy, nemzeti tömbpártokkal szemben, mint amilyen a dualizmus és a Horthy-éra idején irányította az országot, hogy nem volt demokratikus legitimációjuk. Főleg Bibó István mondta ezt. De most ez a legitimáció megvan, hisz soha ekkora felhatalmazása még politikai erőmnek nem volt a magyar történelemben – hívta fel a figyelmet a politikus.

Orbán Balázs kitért a Mérő László-jelenségre is. Szerinte azonban a Budapest-vidék-kérdéskört nem szabad leegyszerűsíteni. Emlékeztetett: az EU-ban nincs olyan főváros, kivéve Madridot, ahol a jobboldal kormányozna. De ott sem azért, mert a madridiak konzervatívok, hanem azért, mert a baloldal megengedőbb a katalán és baszk szeparatisa erőkkel szemben, a jobboldal viszont határozottan az egységes Spanyolország mellett van, ennek a gondolatnak pedig a központja Madrid, így ott sosem választanak olyan polgármestert, aki ez ellen megy. Hogy a Fidesz-KDNP-nek 41 százaléka van a fővárosban, az példátlan Európában – mutatott rá a politikus.

Mit lehet tenni Budapesten?

Orbán Balázs feltette a kérdést: mi köthet össze minket, budapestieket és vidékieket ideológiamentesen? Azt válaszolta: hogy csináljunk egy szép, tiszta, dugómentes fővárost, és abból kijön a kétharmad.

Kifejtette azt is: a magyar parlamentáris rendszer hagyományosan polarizált, ilyen szempontból jobban hasonlít az angolszász világhoz, mint a konszenzusos némethez. A legsikeresebb időszakok a legkonfliktusosabbak voltak a parlamentben. A boldog békeidőkben lőttek egymásra a képviselők.

 – jegyezte meg Orbán Balázs. Hozzátette: A társadalom mélyrétegeiben kellenek olyan ügyek, amelyek összekötnek társadalmi csoportoknak. Ilyennek mindig kell lennie, a nemzetegyesítés érdekében. Szerinte ezek közé sorolható a migráció kérdése, az LMBTQ-kérdéskör, valamint a „segély helyett munka” elve is. A fontos az, hogy a társadalmi szövetek ne szétszakadjanak, hanem sűrűbbre fonódjanak.

Budapesttel kapcsolatban még megjegyezte: nemzetközi trend, hogy a nagyvárosokban élők életmód szempontjából közelebb érzik magukat a liberális pártokat, hacsaknem van olyan ajánlata a jobboldali pártoknak, ami ezt felülírja. „Szerintem nekünk volt ilyen ajánlatunk.” Rámutatott: a budapestiek a legnagyobb haszonélvezői az adórendszernek és minden más társadalompolitikai intézkedésnek. Szóval az, hogy az ellenzékre szavaztak, nem racionális, hanem emocionális reakció. A baloldal Budapesten sok pozícióhoz jutott, és van összehasonlítási alapunk. A Fidesz-KDNP sosem volt még ilyen erős Budapesten, 2010-ben is gyengébb volt, csak más volt az ellenzéki konstelláció – fejtegette Orbán Balázs.

Hazánk fontos csatatér

Az orosz-ukrán háború kapcsán a lengyelekkel való összekülönbözésről azt mondta: mi a franciákkal, németekkel, olaszokkal, osztrákokkal és amerikaiakkal gondolkodunk hasonló módon. A lengyelek a baltiakkal és csehekkel gondolkodnak azonosan. A liberálisoknak könnyű mindenben egyetérteni, mivel univerzális elveket akarnak érvényesíteni. A nemzeti konzervatívok, akiknek a saját nemzetének az érdeke a legfontosabb, nem fog teljesen egyetérteni a másik ország nemzeti konzervatívjával, és tolerálnia kell ezt a különbséget. A közép-európai együttműködés olyan stratégiai szövetség, amibe sok energiát kell invesztálni, és mindenáron fenn kell tartani.

Végül Orbán Balázs a miniszterelnökkel kapcsolatos külföldi kritikák kapcsán megjegyezte: nyilván senki nem akar autokraták országában élni, és ha leautokratázzuk a nekünk nem tetsző vezetőt, akkor nem kell beszélni arról, hogy hány százalékát költjük családtámogatásokra a költségvetésnek, szóval nem kell tartalmi vitát folytatni, mert az kellemetlen. Ma

A Fidesz-KDNP nyerte meg vagy az ellenzék veszítette el a választást?

Mráz Ágoston Sámuel szerint a válasz is-is, hiszen ténykérdés, hogy a Fidesz jobban szerepelt, mint 2018-ban. Egyedülálló a szavazatszám is, amit kapott, amivel a Fidesz saját magát is megverte. 2010-ben 2,7 millió ember szavazott rá, most több. Az ellenzék súlyosan elveszítette a választást, még a kétmillió szavazót sem érték el.

Halkó Petra szerint a válasz az, hogy a kettő között. Az ellenzéki összefogás elszámolta magát, nem csak matematikailag. Azt gondolták ugyanis, hogy felrúghatják a politika egyik alapszabályát, miszerint van egy jobb és egy baloldali térfél. A Jobbik áthúzásával, amit nem követtek a jobbikos választók, pedig azt remélték, hogy felülírhatják ezt a szabályt. Ezek a szavazók elvesztették a politikai képviseletüket, azaz ez elhibázott stratégia volt. De mit tehetett volna az ellenzék? Nehéz válaszolni. Amit a nemzeti jobboldal, a kormánypártok csináltak, annak nincs alternatívája belföldön, sem EU-s szinten, s szinte már világpolitikai szinten sem. Tőlünk másolnak politikákat. Azt kellett volna talán csinálnia az ellenzéknek, hogy tartja a tétet, és rálicitál. De

– mondta a Századvég elemzője.

Mráz szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne bármikor leváltani a Fideszt, ha az elkövet egy nagy hibát, és egy józanabb ellenzék lesz az alternatíva. Gyurcsány pedig relatíve győzött, mivel növelte 9-ről 16-ra a DK-s képviselők számát. A Momentum is valamelyest nyertesnek mondható, mivel bekerült a parlamentbe.

Halkó Petra megjegyezte: a legitimitás egy kormányon lévő párt láthatatlan fenntartó ereje, és az az egyik pillanatról a másikra össze tud omlani. Van egy legális kormány, és van neki legitimitása – vagy nincs. Az elmúlt 12 évben a Fidesz-kormány Schmidt Mária könyvcímével élve országból hazát épített, és ez adja a hatalmas legitimitását.

Hogy áll most a helyzet, vannak-e már újabb mérések?

Mráz rámutatott: a túlnyomó többséget meglepte a kétharmad. Mint mondta: megkérdezték egy felmérésben, hogy hogy az eredmény tükrében ki változtatná meg a szavazatát, és pusztán 2-3 százalék válaszolta azt, hogy igen. Azaz

Az állapot nem pillanatfelvétel, rövidfilmnek már biztos mondható. A Fidesznek nagyon jó a belső egysége, ennek a teljes ellentéte a baloldali összefogás. A Fidesz jólszervezettségének a záloga Orbán Viktor, a választást Orbán Viktor nyerte meg a Fidesznek. A választási eredmények ugyanis kísértetiesen hasonlítottak a miniszterelnök támogatottsági adataira. Persze rengeteg támadást kap, és fog is kapni, az energia most is meglesz az ellenzékben. De Orbán Viktornak mindig sikerül alkalmazkodó politikát csinálnia. Emellett komoly, egységes politikai közösséget épített fel, és az előző 12 év  gazdaságilag is rendkívül sikeres kormányzás volt, növekedett az életszínvonal. Amíg Orbánnak megmarad a 60 százalékos, Európa-szerte egyedülálló népszerűsége, és a rugalmassága, addig a Fidesz tartós kormányzására van esély – fejtette ki a Nézőpont Intézet igazgatója.

Mik a kormánypártok lehetőségei, és mi várható az ellenzéki oldalon?

Halkó Petra rámutatott: az ukrán konfliktus komoly gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. Az ellenzék következetlenül lépett fel ebben az egzisztenciális kérdésben. Az országnak szüksége van egy jó ellenzékre, ami még jobb teljesítményre ösztönzi a kormányt. A kormánypártoknak pedig lehetőségük van korlátlanul dolgozni, de a nemzetközi meghatározottságok között.

Mráz szerint 

De nem a mostani a végső állapota a baloldalnak, a demokrácia logikájából következik, hogy meg fogják magukat szervezni.

Halkó Petra arra számít, hogy a nemzetközi támadások fokozódni fognak. A térségünknek ugyanis jelentős szerepe van a nagyhatalmi játszmákban. Egyre inkább érződik az EU-n Amerika hatása, az amerikanizáció. Amíg szembe megyünk a nyugati liberális mainstreammel, addig minden lehetséges eszközzel támadni fognak minket. Jó példa a jogállamisági mechanizmus, ami egy mesterségesen létrehozott politikai eszköz. Ha valóban arra használnák ugyanis, amire kell, a pénzügyi érdekek védelmére, akkor nem ellenünk használnák. A jogállamisági mechanizmus a politikai kényszerítés eszköze – mutatott rá a századvéges elemző.

A jogállamisági mechanizmus az utolsó fegyver

Amikor a jogállamisági mechanizmusról hallok, akkor úgy érzem, nagyon defenzívában van a baloldali világ – jegyezte meg Mráz Ágoston Sámuel. Hogy miért? A kilencvenes években az volt a baloldali szólam, hogy csak náluk van szakértelem. Aztán az első Orbán-kormánnyal kiderült, hogy nem igaz. A következő érv volt, hogy lehet, hogy tud kormányozni a jobboldal, de antiszemita. Majd kiderült, hogy Izrael a jobboldal jó barátja. Majd akkor azt mondták, hogy a jobboldal nem tud a populizmusa miatt gazdasági egyensúlyt tartani. De a jobboldal jó gazdaságpolitikája miatt meg kellett szüntetni a túlzottdeficit-eljárást. És akkor jöttek azzal, hogy a jobboldal nem eléggé demokrata, a negyedik kétharmad viszont megmutatta, hogy hatalmas a demokratikus felhatalmazása.

ezért támadni is nehezen lehet. Pedig 2020 végén Merkel egyszer azt mondta, hogy meg kéne szüntetni a hetes cikk szerinti eljárást. Ami persze évek óta megy, és semmi, de semmi értelme.

Máz szerint amint köttetik egy kompromisszum Nyugat- és Közép-Európa között, el fogják felejteni azt. Valószínűleg Franciaországban Macron elnök győz a választásokon, aki hajlandó a közép-európaiakkal együttműködni, hogy beírja a nevét a történelemkönyvekbe, ezért lehetséges, hogy koranyáron születik egy kompromisszum.

Végül Mráz Ágoston Sámuel megjegyezt: amit az osztrák kancellár megcsinált, az a képmutatás magasiskolája. Elment Putyinhoz, hogy gázt kérjen, nem kapott, majd kiállt, és elmondta, hogy ő nagyon beszólt Putyinnak, és elment Ukrajnába fotózkodni.

A beszélgetést kérdések és a rájuk adott válaszok zárták.