Az online hírportálok tekintetében a kormánykritikus oldalak nyertek, a televíziót tekintve kiegyenlített volt a verseny, a nyomtatott sajtó tekintetében sajnos nem áll elég adat rendelkezésünkre. Hiszen mi nem csak azt vizsgáltuk, hogy hány darab médium van az adott piacon, hanem azt, hogy ezeknek mekkora a piaci mérete. Hiába van az egyik oldalon több televíziós csatorna, ha ezeknek a nézettsége töredéke a másik oldal csatornáinak. Valamint azt is fontos vizsgálni egyes médiumok tekintetében, hogy a tartalmaik hány százaléka foglalkozik közélettel és ezek a tartalmak mennyire olvasottak és/vagy nézettek.
Milyen új tecnnikák, jelenségek, eszközök jellemezték a kampányt a nyilvánosság felületein? Anyagi ráfordítások tekintetében hogy állnak ez egyes politikai oldalak?
Az idei választáson teljesen új technikák jelentek meg. A Választási Médiafigyelő Delegáció jelentése alapján a kormánypárti oldalon ilyen volt a Megafon, amely fiatal influencereket futtatott hirdetéseken keresztül. Az ellenzéki oldalon a kétes hátterű, több esetben a DatAdathoz köthető híroldalak (Erősítő, Ezalényeg, stb.) hasonlóan online hirdetéssel próbálták manipulálni a választókat. Míg az előbbi egy egyszerű, videós formátumú kampány volt, melyben rövid személyekhez köthető üzeneteket adtak át a fogyasztónak, addig az Ezalényeg és hasonló oldalak átláthatatlanul, cikk formátumban próbáltak hatást kifejteni. Habár
a kampányt megelőző napokban a DatAdathoz köthető oldalak többet költöttek el a Megafonnál,
a hatásfokuk mégis gyengébb volt. Egy dolgot viszont tovább erősítettek: a médiába fektetett bizalom romlását, hiszen ezek az oldalak megjelenésükben nagyon hasonlóak a presztízzsel rendelkező híroldalakhoz.