Nem igaz az az állítás, hogy a választás előtt a választópolgárok nem tudtak volna hozzájutni kellő mértékben a döntésükhöz szükséges információhoz – mondja lapunknak a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere.
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Nagy Károly, a kampány idejénVálasztási Médiafigyelő Delegációt szervező Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetője.
***
Az ellenzék részben a kormánypártok médiabeli fölényével magyarázza a kétharmados Fidesz-győzelmet. Jogosan? A választás előtt a választópolgárok kellő mértékben hozzá tudtak jutni a döntésükhöz szükséges információkhoz?
Már momentumosként is nagyon zavart, amikor szembenézés helyett az ellenzéki politikusok minden vereség után a felelősök keresésével foglalkoznak. Ennek a véleményemnek hangot is adtam már 2018 után is, éppen a Mandiner felületén. A Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetőjeként gyakorlatilag látom a legfrissebb médiával kapcsolatos kutatási adatokat. Nem is beszélve arról, hogy a kampány időszakára független nemzetközi Választási Médiafigyelő Delegációt szerveztünk Claude Chollet, francia társszervezetünk alapítójának vezetésével. Mindezek alapján elmondhatom, ez a magyarázat több sebből vérzik.
Az online hírportálok tekintetében a kormánykritikus oldalak nyertek, a televíziót tekintve kiegyenlített volt a verseny, a nyomtatott sajtó tekintetében sajnos nem áll elég adat rendelkezésünkre. Hiszen mi nem csak azt vizsgáltuk, hogy hány darab médium van az adott piacon, hanem azt, hogy ezeknek mekkora a piaci mérete. Hiába van az egyik oldalon több televíziós csatorna, ha ezeknek a nézettsége töredéke a másik oldal csatornáinak. Valamint azt is fontos vizsgálni egyes médiumok tekintetében, hogy a tartalmaik hány százaléka foglalkozik közélettel és ezek a tartalmak mennyire olvasottak és/vagy nézettek.
Milyen új tecnnikák, jelenségek, eszközök jellemezték a kampányt a nyilvánosság felületein? Anyagi ráfordítások tekintetében hogy állnak ez egyes politikai oldalak?
Az idei választáson teljesen új technikák jelentek meg. A Választási Médiafigyelő Delegáció jelentése alapján a kormánypárti oldalon ilyen volt a Megafon, amely fiatal influencereket futtatott hirdetéseken keresztül. Az ellenzéki oldalon a kétes hátterű, több esetben a DatAdathoz köthető híroldalak (Erősítő, Ezalényeg, stb.) hasonlóan online hirdetéssel próbálták manipulálni a választókat. Míg az előbbi egy egyszerű, videós formátumú kampány volt, melyben rövid személyekhez köthető üzeneteket adtak át a fogyasztónak, addig az Ezalényeg és hasonló oldalak átláthatatlanul, cikk formátumban próbáltak hatást kifejteni. Habár
a hatásfokuk mégis gyengébb volt. Egy dolgot viszont tovább erősítettek: a médiába fektetett bizalom romlását, hiszen ezek az oldalak megjelenésükben nagyon hasonlóak a presztízzsel rendelkező híroldalakhoz.
Mennyire jellemző az álhírekkel való kampányolás?
Az online térben az álhírekkel való kampányolás egyszerűbb, mint valaha. Egy kampányhelyzetben sokszor nincs idő megvizsgálni egy-egy hír valóságtartalmát, hiszen a szavazás időpontja egyre csak közeleg. Ha pedig valami végigsöpört a sajtón, akkor utána már nem lehet a hatását semlegesíteni, hiába derül ki, hogy nem igaz. Ilyen volt például az a hír, miszerint Magyarország fegyvereket szállít Ukrajnába. De súlyos aggályokat vet fel az erdélyi levélszavazatokkal kapcsolatos cikk is, melyről Választási Médiafigyelő Delegáció kiderítette, hogy az egyik korábbi URL-jében egy februári dátum szerepel. Mi ebben az időszakban a médiatudatosság pártján álltunk. Igyekeztünk felhívni a figyelmet a média egyes túlkapásaira, a médiatudatos hírfogyasztás fontosságára.
Mit gondol a különböző választási megfigyelő delegációk munkájáról, értékeléséről?
A Transzparens által szervezett delegáció egyedi volt olyan szempontból, hogy kizárólag a média kampányban való működését vizsgálta. Véleményem szerint sajnos a megfigyelő delegációk politikai eszközzé váltak. Ezért is vagyok büszke arra, hogy mi ebbe a csatározásba nem szálltunk be. Az általunk szervezett delegáció minden oldal képviselőjével találkozott annak ellenére, hogy több kormánykritikus médium nem volt hajlandó fogadni a delegáció tagjait.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Hol húzódik a határ a szerkesztői mérlegelés és a közérdekű tájékoztatás teljessége között?
Még a magyar közéletben is abszurdnak minősülő fejlemény tanúi lehettünk a mai napon: újságírók szakmai szervezete alapvetően támogatóan viszonyul ahhoz, hogy a bíróság egy lap különszámának terjesztését megtiltja.
A Tisza Párt elnöke immár sokadjára szervezett rá a Fidesz DPK gyűlésére.
Több lap is tényként kezelte a Tisza-vezér állításait.
Nagy Károly keményen visszavágott a Tisza-vezérnek.
A nemi arányok elemzésétől a régi baloldal vádján át egészen a töltelékjelöltekig vegyes a kép az ellenzéki párt listáján.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
