Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A delegáció szerint hitelességi szempontból mindenképpen súlyos következménye lett a Telex „hibájának”.
A Független Választási Médiafigyelő Delegáció március 31-én furcsa ellentmondásokra bukkant a Telex ellenzéki szavazatégetős cikke kapcsán. „Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett” címmel jelenített meg egy cikket a Telex arról, hogy egy erdélyi szemétlerakó helyen több zsák elégetett levélszavazatot találtak civilek. A fotókon szereplő szavazatok kivétel nélkül valamelyik ellenzéki pártra lettek leadva. A témáról itt olvashat bővebben.
Mint a Transzparens Újságírás is írja, a cikk elolvasása után az emberben könnyen felmerülhet az az érzés, hogy valakik kidobták Erdélyben az ellenzékre leadott levélszavazatokat.
A cikkel kapcsolatban azonban egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a Választási Médiafigyelő Delegáció. A Google szerint a cikknek van egy február 1-jére datálható URL-je:
Érdekesség, hogy a levélszavazatokat Erdélyben csak március 15-én vehették át a választópolgárok. A furcsa eset kapcsán meggszólalt a Telex főszerkesztője is a Transzparens Újságírásért Alapítványnak. Mint Dull Szabolcs írta, „a cikk a Transtelexen jelent meg ma reggel 8:55-kor”, és állítása szerint „cikk szerkesztőségi rendszerünkbe való átvételekor technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra, ezt azonnal megjavítottuk.”
Az alapítvány felhívja a figyelmet: „visszaugrás” nem kapott részletes kifejtést, a hiba mindenképpen súlyos következményekkel járt.
– írják, egyúttal hangsúlyozva: az, hogy elérhető egy februári dátumot mutató URL-je a cikknek komoly sajtóetikai és politikai aggályokat vet fel.
Az alapítvány arról ír: a megkérdezett informatikusok szerint az URL „elcsúszása” magától vagy egyetlen félrekattintás miatt nem történik meg, több hibás lépés is szükséges ehhez. Szerintük a Telexnek részletesen be kellett volna számolnia azokról a technikai okokról, amelyek előidézték a helyzetet, ennek hiányában minden levélszavazatokkal kapcsolatos hírt kétségekkel fogadott a sajtó, valamint az olvasóközönség.
„A tisztázásra lehetőséget nyújthatott volna a nemzetközi Választási Médiafigyelő Delegációval való találkozó, amelyet az ügytől függetlenül már korábban kezdeményeztünk, de őszinte sajnálatunkra a Telex nem kívánta fogadni a Delegációt” – zárták közleményüket.
Nyitókép: YouTube / atv