Elolvastuk Gyurcsány könyvét, hogy Önnek már ne kelljen!
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
Az országos politikában többé-kevésbé még fennmaradt az egység látszata, de az önkormányzatokban már most nyílt konfliktusok alakultak ki a baloldalon, különösen a gyurcsányisták és a lilák között.
„Nem magyarázkodni kell, nem bűnbakot kell keresni, hanem szembefordulni és küzdeni, kompromisszum nélkül és becsületesen... A Demokratikus Koalíció ezt fogja tenni. Felemelt fejjel, büszkén, igazáért megküzdve, és nem kér engedélyt se kormánytól, se mástól, hogy azt tegye, amiben hisz. Aztán valaki vagy együttműködik vele, vagy nem. Mindenkinek a maga választása. Mi előre megyünk és nem hátra.”
„...nincs más út, mint hogy még jobban, még nagyobb energiával folytassuk. Hogy meghallgassuk az ott élőket, hálózatokat építsünk ki, és hihetőbb, valódibb válaszokat kínáljunk annál, mint amit Orbán és propagandája kínál. És még ezek is csak az első lépések. ... egyben biztos vagyok: hittel és reménnyel tudjuk megcsinálni. Mert ez a mi országunk is és a mi jövőnk is.”
Az első idézet Gyurcsány Ferenctől származik. A DK elnöke szombaton több mint egy órás beszédben értékelte a pártja hallgatóságának a választást és szabta meg az irányt. A második Donáth Annától, a Momentum elnöke egy nem túl hosszú Facebook-bejegyzésben reagált az április 3-án történtekre.
Ennek a két ellenzéki politikusnak a véleménye azért lényegesebb, mint a többié, mert a baloldal hatalmas veresége ellenére az ő pártjuk úszta meg legjobban a bukást, és a következő hónapokban, években
A harmadik szóba jöhető, az ellenzéki térfélen vezetésre aspiráló párt, a Jobbik ugyanis gyakorlatilag megsemmisült. Ugyanis egyetlen egyéni győzelmet sem szereztek, ezzel szemben elveszítettek több százezer szavazót és főleg amiatt, hogy bekerült a parlamentbe a Mi Hazánk, amely lenyúlta tőlük a szimpatizánsaik jelentős részét, ami pedig különösen érzékenyen érinti Jakabékat, hogy Toroczkaiék sikerre vitték az ő korábbi szélsőjobboldali ideológiájukat is.
S nem fog sok vizet zavarni az MSZP sem, annak ellenére sem, hogy viszonylag jól megúszták a választást. De miután a két meghatározó és esélyes figurájuk – Kunhalmi Ágnes társelnök és Hiller István választmányi elnök – is csak éppenhogy nyert, ez azt jelzi, hogy a szavazóik egy része is cserbenhagyta őket. A következő hónapokban pedig egyre többet hallunk majd azokról a korrupciós ügyeikről, amelyben Horváth Csaba zuglói polgármester és Molnár Zsolt budapesti elnök, pártigazgató is érintett a gyanú szerint, így a szocialisták további erodálására lehet számítani.
Az LMP-re és a Párbeszédre pedig nagyon sok szót nem érdemes vesztegetni. Előbbi társelnöke, Schmuck Erzsébet kibukott az országgyűlésből, ami önmagában nagyon kínos, ráadásul csak akkor lesz frakciójuk, ha a DK kölcsönad számukra egy honatyát. A Párbeszéd ugyan megint nagyon jól taktikázott, nyerhető helyeken indult, ennek köszönhetően a valóságos politikai erejénél sokkal több mandátumhoz jutott. De nem véletlen, hogy Karácsony Gergely lelép a süllyedő hajóról és átadja a társkapitányi tisztet Tordai Bencének, aki gyaníthatóan az utolsó férfi társelnöke lesz ennek az alakulatnak.
S alig több mint egy héttel a brutális kudarc után az ellenzékiek még inkább a sebeiket nyalják – illetve néhányan szórják egymás sebeibe a sót –, a DK és a Momentum a színfalak mögött már arra készül, hogy felvegye a főszereplő jelmezét. A küzdelmük persze nem most kezdődött. Biztos mindkét oldalon eszükbe jut Fekete-Győr Andrásnak az öt évvel tett kijelentései, az akkor színre lépő politikus úgy fogalmazott, „nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből”. S azóta is többször összeakasztották a nem létező bajszukat, főleg a gödi konfliktusban. (Nyitóképünk épp ennek kapcsán és ebben az időben készült.)
Most egyelőre Gyurcsányék állnak jobban, már csak azért is, mert
S bár az utóbbiak új fiúk és lányok lesznek a T. Házban – kivéve az Együttől importált Szabó Szabó Szabolcsot, illetve az exfideszes, ex-LMP-s Hadházy Ákost –, a legtöbbjük már beletanult a politikába, s nyilvánvaló, hogy aktívan vetik be magukat a munkába. Nem véletlen, hogy már meg is hirdették, a frakciójuk bojkottálja az alakulóülést. Ahogy fogalmaztak, nem lesznek a Fidesz díszellenzéke, új alapokra helyezik az ellenzéki politizálást.
Az persze csökkentheti a lila párban hívők optimizmusát, hogy az elnökségük azt javasolja, a képviselőcsoport Fekete-Győr Andrást válassza meg frakcióvezetőnek. Információink szerint nem könnyen született meg ez a döntés, akik ellenezték, azoknak nyilván eszükbe jutott, hogy az előválasztási kampányban az elnökük többször is csúnyán megbukott, s nem csoda, hogy végül az ötödik,az utolsó helyen zárt. Fekete-Győr nem egyszer fagyott le nyílt vitákban vagy interjú közben, ami nem jó ómen a parlamenti összecsapások előtt.
A Momentum legfőbb problémája persze az, ami a többi ellenzéki párté: vidéken gyakorlatilag nem léteznek, legfeljebb a nagyobb városokban, ahol vannak felsőoktatási intézmények. Pedig az európai uniós választások után azt ígérték, hogy kimozdulnak Budapestről, és a fővárostól távol is megvetik a lábukat. Ebből azután nem lett semmi. Néhány helyen győztek csak vidéken az előválasztáson, azokat azonban nem sikerült parlamenti mandátumra beváltaniuk, április 3-án az öt egyéni győzelmet mind Budapesten szerezték. Kezdhetik hát elölről a munkát, ahogy erre Donáth Anna is elnök is felszólította a tagságukat. Persze az is kérdés, hogy az EP-képviselő sokáig áll-e majd a párt élén, hiszen nemsokára tisztújítás lesz, és az elnöknek is el kell számolnia ezzel a csúfos eredménnyel, ennek ellenére borítékolható, hogy újraválasztják.
Vidéken Gyurcsányék sem állnak sokkal jobban, de ők legalább rendelkeznek egy minimális bázissal, amelynek egy része anno még MSZP-s volt. Ám a tagságuknak ez a része az idősebb generációból verbuválódott, alaposan megfáradt és a kudarc őket is megviselte, így a DK is főleg a budapesti bástyáiban bízhatnak. S persze leginkább az elnökükben, aki szombaton nyilvánvalóvá tette, eszébe sincs háttérbe vonulni, hiába kérik, követelik sokan a baloldali értelmiségiek, véleményformálók közül. Sőt, magából egy politikai fogalmat generált, kijelentette, a „Gyurcsány” szó immár nem is tulajdonnév, hanem jelző, a kitartást, a küzdelmet szimbolizálja, és azt javasolta,
Az persze nem kétséges, hogy a nagy betűs Gyurcsány, a Ferenc lesz a parlamenti frakcióvezető, és döntően azok a képviselők állnak majd mellette, akik korábban is – többek között Vadai Ágnes, Varga Zoltán, Sebián-Petrovszki László –, de erősítettek is. Mandátumot szerzett az egykori szakszervezeti vezető, Kordás László, valamint az ő régebbi ellenfele, az anno a vállalkozókat képviselő Dávid Ferenc, harcos egészségügyi politikus lesz Komáromi Zoltán és igazoltak az önkormányzati szférából is, úgy tudjuk, beül az Országgyűlésbe az egyik főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet is.
Egyébként az ellenzéki térfélen – és a DK–Momentum rivalizálásában – éppen az a legnagyobb kérdés, hogy a településeken hogyan fog alakulni a kapcsolatuk. A 2019-es önkormányzati választás után Gyurcsány megpróbálta DK-s igába hajtani a baloldali városvezetéseket, de csak a szocialistáknál ért el részsikereket, a lilák elhajtották. Most a legtöbb nyilatkozó persze optimista – vagy inkább úgy csinál –, és azt mondja, az ellenzéki együttműködés folytatódik. Ám egyre többen azt vallják, ott is új alapokra kell helyezniük a kapcsolataikat, ha országos szinten előre akarnak lépni.
A repedések pedig megkezdődtek, a DK újra beindult. Pár napja arról írtunk, hogy hatalmi harc kezdődött a miskolci baloldalon, a gyurcsányisták a választások után máris megpuccsolták Miskolc polgármesterét. Veres Pál – aki 2019-ben az ellenzék jelöltjeként nyerte meg a polgármester-választást – elveszítette a rendeletalkotáshoz szükséges közgyűlési többségét, mert a baloldali városatyák több tagja kihátrált mögüle. Pécsett is régóta tart a konfliktus a városvezetésben – erről is többször beszámoltunk – az egyik főszereplő itt is a DK, az egykori alpolgármesterük el is indult Mellár Tamással szemben.
A fővárosi kerületekben egyelőre még nem történtek újabb látványos szakítások, de
Óbudán a momentumosok azt figyelik, belekeveredik-e a legújabb anonymusos botrányba a DK-s polgármester, Kiss László – aki az MSZP-ből igazolt át 2019-es önkormányzati választás után –, mint ahogy a felvételek alapján arra számítani lehet. S hasonló a helyzet a szintén gyurcsányista vezetésű XVIII. kerületben – Szaniszló Sándor polgármester egyébként szintén szocialista volt 2020 elejéig –, az álarcos figura itt is további leleplezéseket lengetett be. Erzsébetvárosban Niedermüller Péter ténykedése finoman fogalmazva sem sikertörténet, a DK-s városvezetőt – egyelőre csak a paravánok mögött – a helyi Momentum is keményen bírálja. A szintén gyurcsányista XI. kerületben – amelyet László Imre irányít – az okozhat feszültséget, hogy át kell alakítani a városvezetést, hiszen a momentumos Orosz Anna alpolgármester beül a parlamentbe.
A lilák három kerületet irányítanak, de a polgármestereiknek – Déri Tibornak Újpesten, Soproni Tamásnak Terézvárosban és Pikó Andrásnak Józsefvárosban – állandóan a hátuk mögé kell nézniük, ha DK-s politikus van a közelben. Az eltérő politikai stílus, a személyes, de kielégítetlen ambíciók, a választási vereség okozta frusztráltság finoman szólva is megterheli a pártok kapcsolatait.
Így a következő hetekben, hónapokban több frontos küzdelemre lehet számítani a DK és a Momentum között, s ezek elsősorban az önkormányzatokban csúcsosodhatnak ki. Nem lenne meglepő, ha több városban, kerületben őszre már alapvetően változna a mostani felállás.
Nyitókép forrása: Facebook