Az ukrán nagykövet köszöni Magyarország támogatását, de szerinte ez nem elég

Interjút közölt az Index Ljubov Nepop ukrán nagykövettel. A beszélgetésben szó esett a lehetséges forgatókönyvekről, Oroszország terveiről, és a jövendő magyar-ukrán viszonyról.

NATO-tagság kellene

„Az első sokk és a néma kérdés után, hogyan lehetséges ez a XXI. században, jött a következő kérdés, meddig fog ez tartani, és hány ukránnak kell meghalnia, hogy a világ olyan szinten és mértékben összefogjon, ami képes megállítani Putyint” – így indította a beszélgetést a nagykövet, majd hozzátette: Putyin minden sejtjével arra törekszik, hogy megsemmisítse az ukrán államot.

„Ez még inkább arra ösztönöz bennünket, hogy összefogjunk hazánk megmentése érdekében, még elszántabban harcoljunk a megszállók ellen, és egyre erőteljesebben mondjuk partnereinknek: biztosítsák a légtérzárat Ukrajna fölött, adjanak nekünk légvédelmi és rakétaelhárító fegyvereket, hogy a harcra való elszántságunkhoz legyen elegendő fegyverünk is” – követelte újra a légtérzárat Nepop. Erről már a NATO-főtitkár is kijelentette, hogy nem tartják reálisnak, mert harmadik világháborúhoz vezetne.

„Nem fogunk kapitulálni, és készek vagyunk harcolni, de ahogy az invázió előtt is, most is békére törekszünk, és készek vagyunk a párbeszédre a háború minél előbbi megállítása érdekében. Ezért folytatjuk a párbeszédet az oroszokkal szakértői csoportok szintjén, és ezért üdvözöljük külföldi partnereink közvetítési kísérleteit. Ukrajna elnöke többször kijelentette, hogy kész találkozni az orosz elnökkel. A kérdés az, hogy Moszkva kész-e párbeszédet folytatni. Minél keményebbek lesznek a szankciók és minél erősebb lesz a védekezőképességünk, annál kevésbé lesz képes folytatni a háborút a Kreml, azaz közelebb hozzuk annak befejezését” – mondta Nepop, aki leszögezte: ma a háború befejezése önmagában nem garancia arra, hogy Oroszország nem támad meg ismét bennünket, ezért jogilag kötelező konkrét biztonsági garanciákra van szükségünk.

Nepop elmondta, hogy értékelik a Magyarország által már megadott támogatást, ám nem állhat meg csak a köszönetnyilvánításánál,  „hiszen azt önök is nagyon jól tudják, hogy mindez nem elégséges ahhoz, hogy megállítsuk az orosz támadást”.

Kárpátaljai magyarokat ért fenyegetések: Oroszország!

Nepop azzal sem ért egyet, hogy Oroszország megálna Ukrajnában. „Önök, a NATO új tagjai, a következők az oroszok listáján. putyin őszintén megmondta még tavaly, hogy azt szeretné, ha a NATO visszavonulna az 1997 előtt határokhoz, vagyis önöket épp úgy „demilitarizálni” akarja, mint ahogy ma velünk teszi, csak a kettőt másként nevezi” – mondta.

Végezetül szóba kerültek a kárpátaljai magyarokat ért fenyegetések is. Nepop válasza: Oroszország az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Kárpátalján kijátssza a magyarellenes kártyát, hogy feszültséget szítson az ukrán–magyar kapcsolatokban, és 

„De Magyarországon is voltak ilyen provokációk, amikor már az invázió második napján terjedni kezdett az a Putyinhoz intézett felhívás, hogy segítse Kárpátalja visszatérését Magyarországhoz, és vonja felelősségre az ukrán elnököt, amiért ellenállt az orosz agressziónak. Különösen sajnálatos, hogy utóbbi MTI-hírként is megjelent” – hárította el az eredeti kérdést a nagykövet. Szerinte ezen „provokációk” célja, hogy Magyarország minél kevesebb támogatást nyújtson Ukrajnának, Ukrajnában pedig bizalmatlanságot keltsen Magyarország irányában. „Nagyon fontos, hogy ezúttal egyik fél sem ült fel ezeknek a provokációknak. Nagyon gyorsan reagált, és azonnal elítélte a kárpátaljai magyar kisebbség, többek között az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, amelynek elnöke kommentárját lehozta a magyarországi sajtó is. Véleményem szerint az ilyen kérdésekben az összezárás a biztosítéka annak, hogyaz orosz provokációk ne vezessenek eredményre” – tette hozzá.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton