„Orbán ne adja az ártatlant, oroszbarát politikájának egyenes következménye az orosz agresszió”
– írta közösségi oldalán Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője.
Csakhogy – amint arra a Magyar Nemzet kedden felhívta a figyelmet –, a jobbikos politikus volt az, aki 2014-ben, a Krím elcsatolásakor az USA és az Európai Unió (EU) kétszínűségéről, az Oroszország elleni szankciók káros hatásairól beszélt. Mi több, akkor a Jobbik nem az egyértelmű orosz agressziót ítélte el, nem Ukrajna területi integritása mellett foglalt állást (ahogy azt a jelenlegi kormánypártok tették), hanem
a krími népszavazáskor a budapesti ukrán konzulátus előtt demonstrált, együttérzéséről és támogatásáról biztosítva a félszigetet megszálló Oroszországot.
Gyöngyösi a tüntetésen így fogalmazott: „Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, a referendum pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják.” Hangsúlyozta, hogy a Moszkva elleni provokáció nem magyar és európai érdek, „hiszen az Oroszország ellen bevezetett szankciók és az orosz válaszlépések komoly gazdasági károkat okoznak minden európai országnak, köztük hazánknak is”.
A párt külügyi szakpolitikusát egyébként ki is tiltották Ukrajnából, miután az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnökeként részt vett a Donyeckben és Luhanszkban megtartott „függetlenségi” referendumon, amit akkor Washington, Brüsszel és Berlin is alkotmányellenesnek tartott.
Megjegyzendő: a Jobbik politikusai esetében korábban több alkalommal is felmerültek orosz „szálak”. A párt korábbi EP-képviselőjével, Kovács Bélával kapcsolatban még eljárás is indult, míg Szabó Balázs esetében a HVG arról számolt be tavaly év elején, hogy Közép-Afrikában járt egy választás miatt, ahova egy oroszokhoz köthető szervezet juttatta ki.
Nyitókép: Facebook