Megfogalmazása szerint „ha mindenben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog”. Az újságíró kitért arra is, hogy saját bőrén tapasztalta brüsszeli és strasbourgi útjai során, miként próbálják meg befolyásolni tudósításainak tartalmát. Arra a kérdésre, hogy valóban látott-e olyan szervezeteket, amelyek függő helyzetbe hozták, illetve korlátozták a külföldi újságírókat, Kálmán Mátyás hozzátette: meglátása szerint a legtöbb NGO ezt teszi. Konkrét példaként egyébként az Amnesty Internationalt említette. (A szervezet lapunkkal közölt reakciójáról itt írtunk.)
Miután a felvételek nyilvánosságra kerültek, a Mandiner több közismert NGO-t is megkeresett, köztük a Helsinki Bizottság magyarországi szervezetét is. Arra voltunk kíváncsiak, milyen tapasztalataik vannak a Kálmán Mátyás által feltárt manipulációs ügyekkel kapcsolatosan. Szerettük volna megtudni azt is, az adott szervezetek munkatársainak milyen belső protokoll alapján kell eljárniuk, amikor külföldi újságírók keresik meg őket, információkat, összeköttetéseket kérve.
Arra is kíváncsiak voltunk, van-e bevett eljárásrendjük magyar kollégáinkkal folytatott kommunikációjuk során, illetve rákérdeztünk, kaptak-e utasítást a munkavégzésükkel kapcsolatosan más NGO-tól, akár a Nyílt Társadalom Alapítványtól.
A megkeresett szervezetek között volt a Transparency International Magyarország is.
A Mandiner szerkesztőségének küldött válaszában az NGO hangoztatta; a Kálmán Mátyás által elmondottakhoz hasonló jelenséget nem tapasztaltak. Kérdésünkre leszögezték: olyan eset, amelynek keretében munkatársuk alkalmazott volna manipulációt a fentiekhez hasonló módon, „sosem fordult elő a Transparency International Magyarország Alapítvánnyal, és ez nálunk elképzelhetetlen, mert teljességgel ellentétben áll a működésünkkel és meggyőződésünkkel”.